| Pályakezdés | |
| Az otthon öröksége.- Az apai ház. A rendi nacionalizmus tudatvilága. Népközel életforma. Az első verssorok | 5 |
| Pesten. - Apja halála. Találkozás Perczelékkel. A magyar Vergilius és Horatius hatása. A magyar líra ösztönzései. Az irodalmi élet benyomása. | 10 |
| Börzsönyi barátok. Az otthon gondjai, a nevelői munka terhe. Egyed Antal, Teslér László társasága. Klivényi antiklerikális befolyása | 15 |
| Zsengék. A lírai romantika jelentkezése. - 1816-1820: Moralizáló szenteciák. A diakköltészet parodizáló hagyományai. Pesti benyomások megverselése. A rendi ellenállás hazafias szelleme. Formákban és műfajokban a klasszikus hagyomány uralma. A primitív lírai realizmus viszonylagos értéke. 1820-1822: A tiltakozás és lázadás életérzése. Monológ jellegű belső forma, romantikus helyzetversek. A romantikus költői öntudat megjelenése | 18 |
| A kezdő drámaíró és epikus. Ypsilon háború. Vígjátéktöredék. A Tatárjárás után történt eset és a jambusos dráma mint a hősi epika felé vezető út állomásai. A hőség diadalma. A Salamon | 27 |
| A megyei ellenállás légkörében. - Jurátusok közt. Az elbúsult deák. A megyei ellenállás tükröződése a lírában és a drámában. Zsigmond. A bujdosók. | 36 |
| Etelka. Ábránd és valóság. - A boldog álomvilág és a kiábrándító valóság dilemmája. A lírai stílus alkalmazkodása. Az első maradandó értékű lírai versek: az Éjjel, a Kisgyermek halálára | 51 |
| A hősi epika romantikusa | |
| A Zalán futása. - A honfoglalás eposz előzményei. A Székelyek Erdélyben. Zrínyi és a klasszikus epika példája. Ossian. Az eposz hazafias gondatköre. A szerelem szférája. A Zalán mitológiája. | 61 |
| A Zalán stílusa és romantikája. Az epikus Vörösmarty nyelve. | 80 |
| A történeti hitelesség és nemzeti érvény erősödése a hősi epikában.- Cserhalom műfaja, tárgya, a Zalánéhoz hasonló kettős ihlete. Az Eger történeti hitele, nemzeti érvénye. A harcleírsok és jellemzés új formái. A Szigeti Veszedelem hatása. | 98 |
| Líra az epika árnyékában | 107 |
| A lázadás és útkeresése romantikája | |
| Világnézeti válság - egzisztenciális bizonytalanság - A feudális ideológia és a világnézet válsága. Az 1825-1827-es országgyűlés. Vörösmarty küzdelme a megélhetésért és az írói hivatásért. | 111 |
| A lázadás romantikája. - A Széplak újszerűsége a hősi epikával szemben. A két előhang lírája. A romantikus drámák előlegezése | 119 |
| Az útkeresés romantikája - Tündérvölgy. Romantikája. Népiessége. Nemesi-lovagias szemlélete. János vitézhez való viszonya. A "régi és népi" feltámasztásának igénye. A Délsziget világirodalmi motívumai. Fantasztikumai és szimbolikája. Ellentétes hangulatok egymásmellettisége. A Tündérvölgy népiessége, a Délsziget általánosító tendeciája: út a Csongor és Tünde felé. A Magyarvár és A rom kapcsolat. A rom társadalmi jelentésű szimbolikája | 127 |
| A Csongor és Tünde - Mintái. Kapcsolata az epika szerelmi világával. Általánosító érvénye. A társadalmi vonatkozások tudatos és kritikai jellege. Az álomvilág kettős (a hráom vándor és a szolgapár felől való) bírálata. Az úr - szolga kontraszt kettős jelentése. A kritika kiábrándulássá mélyül. A mesés fordulat. A Csongor lirizmusa. Romantikus totalitása. | 140 |
| Népiesség a lírában és a novellákban. - Népiesség a reformkorban. Vörösmarty népiességének tárgyias iránya. A tisztán dalszerű származékok. Népies lírájának szerepe dalköltészetünk nemzetivé formálásában. A ballada: a népiesség és romatnika találkozásának műfaja. Mondai-krónikáshagyományok kisepikai feldolgozása. A Hedvig. A Holdvilágos éj. A kecskebőr. | 156 |
| Az irodalom és kultúra mindenese | |
| A kulturális közélet demokratikus és nemzeti átalakításáért. - Széchenyi Hitelének, a francia forradalomnak, a lengyel szabadságharcnak és a koleralázadásnak hatása a magyar közvéleményre. Az Aurora-kör. Vörösmarty anyagi helyzete Pesten, értelmiségi öntudatának kialakulása. Az Aurora-kör harcaiban való részvétele. Xéniák. Viszonya Kazinczyhoz és Kisfaludy Sándorhoz. Nyelvtudományi munkássága. Reformtörekvései az Akadémián | 176 |
| A 30-as évek elbeszélő költészete. A Szép Ilonka. - A merőben romantikus tematikájú és szemléletű kisepika történeti jelentősége. A hazafias, történeti tárgyú elbeszélő költészet. A Szép Ilonka. | 212 |
| A Szózat | 222 |
| A drámaköltő Vörösmarty. - Alkalmazkodás a közízléshez. A nemzeti színjátszás megteremtéséért folytatott harc új szakasza. Kincskeresők. Vérnász. A fátyol titkai. Árpád ébredése. Marót bán. A francia romantika hatása. Dramaturgiai töredékek. Az áldozat. A francia romantikus dráma és Shakespeare. A Julius Caesar fordítása. | 230 |
| Eredeti magar drámáért, fejlettebb színikultúráért. - Színibírálatok. Vörösmarty a német romantika mellett. Az eredeti magar drámáért. A színművészet kritikusa | 263 |
| A triumvirátus. - A 30-as évek végének politikai légköre. - Az Akadémia: politikai fórum. Az Athenaem: a magyar kulturális és politikai közvélemény irányítója. Vörösmarty és Kölcsey kapcsolata. | 277 |
| A politikai líra térhódítása az évtized második felében. - A "magyar nő" motívum Vörösmarty lírájában. Az árvízi hajós. A reformkori allegória. A szerelmi líra új vonásai. | 288 |
| Novellák. A füredi szívhalászat. Orlay. Csiga Márton viszontagságai. Szél úrfi. Elbeszéléstöredék | 299 |
| Az Ódai ihlet korszaka | |
| A lelkesedés légkörében. - A 40-es évek legelejének optimista atmoszférája. Kossuth és Széchenyi megütközése. Vörösmarty állásfoglalása a Kelet Népe vitában. Politikai népszerűségének növekedése. A korszak lírája. | 304 |
| A lelkesedés lírája. - Epigrammák. A Guttenberg-albumba. Ódák. Általános jellemzésük. Liszt Ferenchez. Az úri hölgyhöz. Az élő szobor. A Fótidal. Szatíra. Az unalomhoz. | 317 |
| A nemesi liberalizmus váláságának tükröződése a lírában | |
| A reformmozgalom belső gyengesége. - A megyei nemesség politikai öntudatlansága. Az 1843-44-es országgyűlés. Az adminisztrátori rendszer. Az ellenzék szervezetlensége. A galíciai parasztlázadás hatása. A kapitalizmus perspektívája. Vörösmarty lírájának alakulása. Vörösmarty a negyvenes évek politikai életében. Kapcsolat Deákkal, Wesselényivel, Kossuthtal. Szerepe a Nemzeti Körben. Politikai működésének jelentősége | 349 |
| A lírai tartalmi és formai átalalakulása. - A hangváltás jellemzése. Az ifjú költő. Szatírák. A sors és a magyar ember. A belülről való kritika és a lírai szatírák: Mit csinálunk?, Mi a baj?, Mi baj? A bordalok hangjának elkomoráda. Keserű pohár. Rossz bor. Az elkötelezettségből írt Jó bor. Az óda felbomlása. Honszeretet. A felkérésre írt Hymnus. | 362 |
| A válság lírája. - Az utópista szocializmus közvetett hatása. A történelemi útkeresés dilemmája. Ennek jellege választja el Vörösmartyt Petőfitől, de Garaytól, Czuczortól, Széchenyitől is, és rokonítja Eötvössel. Vörösmarty és a centralisták. A költői szereptudat megváltozása, az új belső forma kialakulása. Gondolatok a könyvtárban. Az emberek. Országháza | 382 |
| Laura-versek | |
| Hagyomány és újszerűség Vörösmarty költészetében | |
| A 40-es évek népiessége. - Személyes tartalmakkal telítődőt genreképek: A tót deák dala. A szegény asszony könyve. Realisztikus elemek népies elbeszélő költészetében. Mák Bandi. A katona. A népballada: Csík Ferike | 431 |
| Vörösmarty és az új nemzedék. - A tirumvirátus háttérbe kerülése. Békés őrségváltás. Vörösmarty magatartása a fiatalokkal szemben. Szervezési kísérletei. Kritikái. Vörösmarty és Petőfi | 441 |
| Vörösmarty lírájának néhány sajátossága. - Retorikája, moráli terminológiája. Elvontsága. Személytelensége. Ennek tematikai vetülete, összefüggése költői szereptudatával. A dal hiánya. Lírájának változatossága egyben ellentmondásossága is. Stílusának történeti egyszerisége. Továbbmutató elemei: lírai szimbolizmusba hajló allegorizálás, szabad asszociálás. | 456 |
| A dráma új formája. - A Shakespeare-hez való visszatérés. A Hunyadi-trilógiaterv viszonylagos időszerűtlensége. A Czilleik és a Hunyadiak. Hunyadi László | 466 |
| A szabadságharc előtt. - A nefelejtshez. Az Ellenőr versei | 473 |
| A forradalom és szabadságharc idején | |
| A Nemzei Kör tevékenysége. Vörösmarty állásfoglalása a márciusi napokban. Szabad sajtó. Nem reprezentatív költővezér többé. Költészet és politika egységének hiánya tevékenységében. A politikus Vörösmarty. A nemesi liberálisok és a márciusi fiatalság viszonylagos együttműködése a Közcsendi Bizottmányban. A forradalom hatása Vörösmarty társadalom- és történelemszemléletére. Petőfi és Vörösmarty útjainak szétválása. Petfői háttérbe szorulása, Vörösmarty képviselősége. Állásfoglalásai az olasz kérdésben és a nemzeti hadsereg felállításának ügyében. Vörösmarty és Petőfi polémiája. Állásfoglalása a nemzetiségi kérdésben. Harci dal. Debrecenben. A szabadságharc végnapjai. Bujdosása. Átok. Emlékkönyvbe | 480 |
| A vén cigány | |
| Baracskán. Az Előszó. Anyagi gondok. Nyéken. Lear-fordítása. Vörösmarty és a megújuló irodalmi élet. Az ember élete. Műveinek kiadásterve. A vén cigány. Halála és temetése. | 529 |
| Névmutató | 561 |
| Vörösmarty műveinek mutatója | 568 |
Folytatás Microsoft-tal