Vörös zászlókkal

Előszó

Harminc évvel ezelőtt, 1919 március 21-én vette át a hatalmat a proletariátus Károlyi Mihály kormányától, amely e Vyx-féle jegyzék átnyújtása után nem vállalta a felelősséget az ország vezetéséért. A munkásosztály forradalma a magyar nép történelmének egyik legjelentősebb mozzanata. A munkásosztály és a parasztság már az októberi forradalomban is aktívan résztvett; követeléseik, megmozdulásaik döntő módon befolyásolták a népköztársaság minél radikálisabb kibontakozását. Természetesen az októberi forradalom plebejus mozgató-erőinek hatása sokkal eredményesebb lett volna, ha az akkori opportunista, jobboldali szociáldemokrata vezetők áruló demagógiája nem bontja meg a proletariátus sorait, ha a munkásosztály - a tömegéből és szervezettségéből fakadó erőket - a permanens forradalom lenini ütemének megvalósítására koncentrálta volna. Ennek ellenére azonban kétségtelen az, hogy »a Károlyi-forradalomban a néptömegek kezdettől fogva olyan törekvéseket nyilvánítottak, amelyeknek megvalósítása túl kellett, hogy vigye a mozgalmat a polgári forradalom hagyományos keretein« (Andics Erzsébet), tehát a magyar társadalom osztályhelyzetéből a különböző osztályoknak a forradalmi követelésekhez való viszonyulásából szükségszerűen következett a proletariátus hatalom-átvétele. A Vyx-féle jegyzék legfeljebb sürgetője volt ennek az aktusnak, de semmiképpen sem végső oka.
Az 1919-es proletárdiktatúra a magyar nép millióinak, - többségének -, munkásoknak, szegényparasztoknak, haladó értelmiségieknek százados vágyát fejezte ki. Olyan lehetőségeket, olyan perspektívát nyújtott a magyar gazdasági élet s ezzel a magyar társadalom struktúrájának forradalmi megváltoztatására, amelyhez foghatót addig soha, egyetlen hazai forradalom sem kínált. Vissza