Fülszöveg
Az új kiadás - figyelemmel Magyarországnak az Európai Unióval kötött Társulási Egyezményére - az európai versenyjogot teljesen új feldolgozásban nyújtja, tükrözve a közösségi versenyjog elsőbbségét a nemzeti jogokkal szemben, miközben nem feledkezik meg a tagállamok nemzeti versenyjogának felfrissítéséről sem.
A tankönyvként is, kézikönyvként is használható munka segít eligazodni a Róma Szerződés 85. és 86. §-ai értelmezésével és gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos kérdésekben, nem hagyva figyelmen kívül a fúzióra vonatkozó 1989-es merger regulation-t sem. A hiányt pótló munka bevezet az európai versenyjog gazdaságpolitikai és jogpolitikai alapjaiba, a kartellek megítélésébe, a gazdasági erőfölény fogalmával és a visszaéléssel kapcsolatos szabályokba, végül a fúziókontroll újabban nagy jelentőségre emelkedő joganyagába. E kérdések alapos ismerete nélkül ma már nem lehet megnyugató módon szerződést kötni, társaságot alapítani, privatizálni. A monográfia figyelemmel van arra,...
Tovább
Fülszöveg
Az új kiadás - figyelemmel Magyarországnak az Európai Unióval kötött Társulási Egyezményére - az európai versenyjogot teljesen új feldolgozásban nyújtja, tükrözve a közösségi versenyjog elsőbbségét a nemzeti jogokkal szemben, miközben nem feledkezik meg a tagállamok nemzeti versenyjogának felfrissítéséről sem.
A tankönyvként is, kézikönyvként is használható munka segít eligazodni a Róma Szerződés 85. és 86. §-ai értelmezésével és gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos kérdésekben, nem hagyva figyelmen kívül a fúzióra vonatkozó 1989-es merger regulation-t sem. A hiányt pótló munka bevezet az európai versenyjog gazdaságpolitikai és jogpolitikai alapjaiba, a kartellek megítélésébe, a gazdasági erőfölény fogalmával és a visszaéléssel kapcsolatos szabályokba, végül a fúziókontroll újabban nagy jelentőségre emelkedő joganyagába. E kérdések alapos ismerete nélkül ma már nem lehet megnyugató módon szerződést kötni, társaságot alapítani, privatizálni. A monográfia figyelemmel van arra, hogy a Társulási Egyezmény jogharmonizációs előírásai miatt hamarosan a magyar versenytörvényt is az európai versenyjoggal összhangban kell értelmezni és alkalmazni, ezért elemzi az extraterritorialitás kérdéseit is, hiszen a magyar privatizációs folyamat során ennek - a szerződések érvényessége szempontjából - nagy jelentősége van.
A Függelékben kivonatosan közölt fontosabb híres jogesetek (Wilhelm v. Bundeskartellamt, Grundig and Consten, Dyestuffs, Chiquita, de Havilland) mind a gyakorlati szakemberek: ügyvédek, üzletemberek, mind elméleti jogászok érdeklődésére számot tartanak. Utóbbiak számára újdonságnak számít a monográfia második részében található összehasonlító versenyjogi elemzés.
A könyv felfrissített formában tartalmazza az osztrák, a francia, a német, az angol, a svájci, a svéd, a görög és a holland tisztességtelen verseny elleni, valamint a versenykorlátozások elleni jog kézikönyvszerü ismertetését.
Vissza