Vörös arzenál

Fülszöveg

Európa szovjet befolyási övezetébe került államai - J. V. Sztálin utasítására és ellenőrzése mellett - 1948/49-től elképesztő ütemű hadseregfejlesztésbe fogtak, és ezzel összefüggésben újjászervezték és jelentősen bővítették hadiiparukat. 1954-ben Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság és Románia 180 hadiipari üzemében dolgozó mintegy 500 ezer ember közel 20 milliárd rubel értékű fegyverzet és hadianyag gyártására volt képes. A következő években ugyan számos hadiipari vállalatot állítottak át - részben vagy egészben - civil termelésre, ám a Varsói Szerződés nem szovjet tagállamainak hadiipari vállalatai továbbra is hatalmas gyártókapacitásokkal rendelkeztek. 1954-55-ben érlelődött meg a szovjet gazdasági és politikai vezetésben az a felismerés, hogy a nemzeti adottságok figyelembevételével minden tagországot egy-egy szűkebb területre kell specializálni (Magyarország például a járműgyártásra és a híradástechnikára koncentrálhatta... Tovább

Fülszöveg

Európa szovjet befolyási övezetébe került államai - J. V. Sztálin utasítására és ellenőrzése mellett - 1948/49-től elképesztő ütemű hadseregfejlesztésbe fogtak, és ezzel összefüggésben újjászervezték és jelentősen bővítették hadiiparukat. 1954-ben Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság és Románia 180 hadiipari üzemében dolgozó mintegy 500 ezer ember közel 20 milliárd rubel értékű fegyverzet és hadianyag gyártására volt képes. A következő években ugyan számos hadiipari vállalatot állítottak át - részben vagy egészben - civil termelésre, ám a Varsói Szerződés nem szovjet tagállamainak hadiipari vállalatai továbbra is hatalmas gyártókapacitásokkal rendelkeztek. 1954-55-ben érlelődött meg a szovjet gazdasági és politikai vezetésben az a felismerés, hogy a nemzeti adottságok figyelembevételével minden tagországot egy-egy szűkebb területre kell specializálni (Magyarország például a járműgyártásra és a híradástechnikára koncentrálhatta hadiiparát), hogy kölcsönös szállításokkal tegyék gazdaságosabbá és hatékonyabbá a haditechnikai termelést. A nemzetközi együttműködéshez a Kölcsönös Gazdaság Segítség Tanácsa (KGST) biztosította a szervezeti kereteket, amelyen belül 1956 októberétől működött a Hadiipari Állandó Bizottság. A partnerországok a következő három évtizedben több száz fegyver, katonai jármű, híradástechnikai eszköz, műszer stb. gyártását vették át a Szovjetuniótól, tehermentesítve ezzel a szovjet hadiipart, illetve megfelelő feladattal és megrendeléssel ellátva így a kisebb országok haditechnikai vállalatait.
A Vörös arzenál a szovjet blokk országai közötti nemzetközi gazdasági és hadiipari együttműködés történetéről szól. A kötet eddig publikálatlan, nemrég még szigorúan titkos minősítésű levéltári források alapján készült. Bepillantást enged a KGST működésének kulisszatitkaiba, fényt derít a színfalak mögötti éles vitákra és érdekkonfliktusokra, részletesen bemutatja a szocialista rendszer nemzetek feletti gazdasági szervezetének bürokratikus működését. A transznacionális elemzést ellenpontozza a nemzeti perspektíva fölvázolása: hogyan próbálta Magyarország érvényesíteni saját érdekeit, hogyan kísérelte meg hatékonnyá tenni a nemzetközi együttműködést, illetve milyen kitörési lehetőségeket keresett a KGST-n kívül. A könyvet haszonnal forgathatják hadtörténészek, gazdaságtörténészek, a diplomácia és nemzetközi kapcsolatok történetével foglalkozók, valamint mindazok az érdeklődő olvasók, akik kíváncsiak a szovjet birodalom működésének mechanizmusaira és egy kis ország útkeresésére.
Germuska Pál, PhD (1971) - történész, múzeológus. 1995-től az 1956-os Intézet Közalapítvány munkatársa, előbb kutatói-szerkesztői, majd tudományos titkári beosztásban. Kutatási területe a szocialista városok, a fejlesztéspolitika, a hadiipar és a technológia története a szocialista korszakban Magyarországon. Két könyv, félszáz idegen és magyar nyelvű tanulmány szerzője; több kötet és CD-ROM szerkesztője. Vissza