Volyodyjovszki ur I-II.

Előszó

A magyar háború után, mely Kmicic András úrnak esküvője Billevics Alexandra kisasszonynyal megtörtént, a nem kevésbbé hires és a köztársaság körül épp oly érdemeket szerzett lovagnak, Volyodyjovszky György Mihály úrnak, a laudai zászlóalj kapitányának is házasságra kellett volna lépnie Borzobohata Kraszienyszka Anna kisasszonynyal.
De különböző akadályok és nehézségek merültek föl, melyek a dolgot késleltették. Borzobohata kisasszony Visnioviecki Jeremiás hercegnének növendéke volt, akinek beleegyezése nélkül semmi áron sem akart házasságra lépni s így Mihály úrnak a nyugtalan idők miatt a menyasszonyt Vodoktban kellett hagynia s neki Zamoscsba utaznia, hogy a hercegné áldását kikérje.
De nem ragyogott reá szerencsés csillag, mert a hercegnét nem találta Zamoscsban, minthogy fiának nevelése végett Bécsbe, a császári udvarba utazott. A türelmes lovag Bécsbe is utána indult, habár ez sok időt rabolt el tőle. Ott az ügyet szerencsésen elintézte és jókedvvel visszatért hazájába.
Azonban az állapotok, melyeket otthon talált, rosszak voltak; a hadsereget összehívták, az Ukrainában a nyugtalanságok egyre tartottak - Keleten a tűz még nem aludt ki. Új csapatokat vontak össze, hogy a határokat némileg megvédjék. Mielőtt tehát Mihály úr hazatértében Varsóba érkezett, ott találta őt a fölkelő parancs, mely az orosz vajda rendeletéből az ő nevére volt kiállítva. Mivel az volt a nézete, hogy a személyes dolgokkal szemben a hazát illeti az elsőség, föladta azt a gondolatot, hogy gyorsan házasságot kössön és az Ukrainába indult. Sok esztendőt töltött ott el katonai munkában és alig volt ideje, hogy néha-néha írjon az epekedve váró leánynak, mivel folyvást tűzben, kimondhatatlan fáradalmak és munkák közt élt. Vissza