Völund kovács és rokonai az árja regevilágban

Előszó

Az Edda, mint az árja regevilág ismeretének egyik főforrása - címen közlendő terjedelmesebb irodalomtörténeti és összehasonlitó-mythologiai munkám csekély töredéke e kis értekezés, a melyet nem minden aggodalom nélkül bocsátok napvilágra. A szerény, s többnyire mégis jókora praetensióval biró kezdők stereotyp aggodalma azomban oly rossz hírbe keverte már az előszók e megunt köz-helyét, hogy bizonyára jobbnak láttam volna vele mélyen hallgatni, ha a szokottaknál számbavehetőbb okokat nem tudnék alapjául felhozni. Ifjúkoromat, a választott tárgyhoz képest bizony könnyen beismerhető - de mentségnek alig alkalmas - "szerény" készültségemet s az elkoptatott litániának egyéb ismert tételeit - a velük járó "irgalmazz" refrain-nel együtt - elmellőzve, - csak arra kivánok utalni, mily exotikus nálunk még műveltebb közönség előtt is a feladat, amelyet magam elé tűztem, - s különösen a módszer, amelynek e feladat megfejtésére való alkalmazását alighanem én kisérlem meg először irodalmunkban, ahol Cox kis mythologiai kátéjának Simonyi Zsigmond készitette forditásán és Goldziher Ignácz érdemes - de tájékoztató hangjával csak fönti állitásom igazsága mellett bizonyító cikén kivül csak néhány elszórt megjegyzés tanuskodik eddigelé az összehasonlitó mythos-tudomány meglepő eredményei iránt mutatkozó érdeklődésünkről...

Esztergom, 1884. aug. 31. Katona Lajos. Vissza