Vízválasztó

Előszó

Részlet a kötetből:

"A legtöbb ember életében van egy vízválasztó, a .sorsdöntő fordulat. A inai magyar író vízválasztója 1944-45. Partok szakadtok ezekben az esztendőkben, egy biztosnak hirdetett (társadalmi rend omlott össze, eszmények ámító ábrándokká foszlottak és aki századunk első negyedében született, megérte egész neveltetése kudarcát. Megbukott, amit mesterei az iskolákban mintaképül állítottak elé, hazugnak s üresnek tetszenek a szövegek, melyekből emberségre, életszemléletre tanították és érdemtelennek az írók, akikkel mint fedhetetlen klasszikusokkal példálództak. Megmutatkozik végre az eddig szentnek vallott értékelés minden hiánya és ferdesége.
Az egyéni sorsot a történelmi-társadalmi válság súlyosbította, hogy vele áthidalhatatlan szakadékszerűséggé mélyüljön a vízválasztó.
Az áradat egy világot mosott el, ezt ma már senki sem vonhatja kétségbe. Amiként azt is mindenkinek látnia kell, hogy elindult az a folytamat, mely követ kőre rakva egy tisztultabb szellemű, új világ épületét hivatott emelni. S most, hogy a túlsó partra értünk, megszólal a lelkiismeret:
Hogyan láttam eddig a szellem dolgait? Mit olvastam ki a könyvekből, melyek a kezembe kerültek, mint fogtam fel irodalmi jelenségek értelmét s miképpen értékeltem alkotókat - a mult és a jelen gondolkodóit -, akikhez műveiken keresztül igyekeztem közel férkőzni?
A lelkiismeret a mérleg elkészítésére sürgeti az írót. Hisz mérleg nélkül nincs újrakezdés. Vissza