Fülszöveg
A Vízügyi Közlemények-et a magyar müszai<i irodalom ápolása, a vízi munkálatok ismertetése és a velük kapcsolatos tudományos, gyakorlati-mérnöki, közgazdasági, ill. jogi kérdések megvilágítása céljából 1879-ben alapította Kvassay Jenő, a magyar vízügyi szolgálat megszervezője.
Kvassay Jenő (1850-1919)
Kvassay Jenő a pesti műegyetem elvégzése után állami ösztöndíjjal külföldi tanulmányútra indult, s ennek befejeztével az akkori agrártárca vezetője hamarosan kinevezte kultúrmérnöknek. 1880-tól az általa szervezett Kultúrmérnöki Hivatal, majd 1889-töl az Országos Vízépítési és Talajjavító Hivatal vezetője. Négy évtizedes működése (1877-1919) új korszakot jelentett a hazai folyószabályozások és a talajjavítások terén.
Kvassay Jenő nem csupán a mérnöki munkák szervezésében, hanem a közigazgatás ésszerűsítésében is kimagasló teljesítményt nyújtott. Irányította a vízjogi törvény műszaki alapjainak kimunkálását (1885), az elkülönült tárcafelügyelet alatt működő vízügyi szolgálatok...
Tovább
Fülszöveg
A Vízügyi Közlemények-et a magyar müszai<i irodalom ápolása, a vízi munkálatok ismertetése és a velük kapcsolatos tudományos, gyakorlati-mérnöki, közgazdasági, ill. jogi kérdések megvilágítása céljából 1879-ben alapította Kvassay Jenő, a magyar vízügyi szolgálat megszervezője.
Kvassay Jenő (1850-1919)
Kvassay Jenő a pesti műegyetem elvégzése után állami ösztöndíjjal külföldi tanulmányútra indult, s ennek befejeztével az akkori agrártárca vezetője hamarosan kinevezte kultúrmérnöknek. 1880-tól az általa szervezett Kultúrmérnöki Hivatal, majd 1889-töl az Országos Vízépítési és Talajjavító Hivatal vezetője. Négy évtizedes működése (1877-1919) új korszakot jelentett a hazai folyószabályozások és a talajjavítások terén.
Kvassay Jenő nem csupán a mérnöki munkák szervezésében, hanem a közigazgatás ésszerűsítésében is kimagasló teljesítményt nyújtott. Irányította a vízjogi törvény műszaki alapjainak kimunkálását (1885), az elkülönült tárcafelügyelet alatt működő vízügyi szolgálatok (kultúrmérnöki- és folyammérnöki hivatalok) egységes szervezetbe tömörítését, kezdeményezte az Országos Halászati Felügyelőség és a Közegészségügyi Mérnöki Szolgálat megszervezését. Nevéhez fűződik a Tisza-szabályozás műszaki kiigazításának irányítása, a hazai öntözések ügyének elősegítése, a vízmesterképzés megindítása, a közegészségügyi mérnöki szolgálat életre hívása, a hazai vízrajzi munkák állami szervezetének megszervezése stb. Kezdeményezte a balatoni kikötők és a budapesti szabadkikötő megépítését, valamint szorgalmazta a dunai víziközlekedés fejlesztését.
A befolyásos politikusokat meg tudta győzni arról, hogy az ország gazdaságának fejlődése megkívánja a hosszú távra szóló vízi beruházások költségvetési biztonságát. Előbb 12, majd annak sikere nyomán további 20 évre szóló vízi beruházási programokat fogadott el a magyar országgyűlés. Ez utóbbi program megvalósításának jelentős részét lehetetlenné tette az 1914-ben kitört elsö világháború, ami a történelmi Magyarország végét is jelentette. A vesztes háború utáni ellehetetlenült helyzetben az általa kiépített jogi és műszaki szervezet alapját képezhette a megújult magyar vízgazdálkodásnak.
A Vízügyi Közlemények Emlékszám sorra veszi, annotált bibliográfiába foglalja Kvassay szakirodalmi működésének közel valamennyi könyvét, cikkét és tanulmányát, közzéteszi az utókor számára is tanulságos gondolatait, megállapításait a kultúrmérnöki munkákról, a vízügyekről, valamint közread néhányat azokból a cikkeiből, amelyek a Vízügyi Közlemények hasábjain jelentek meg.
Vissza