Vizuális nevelés II.

Előszó

A feladatgyűjtemény kettős célt szolgál. Egyrészt segítséget nyújt a rajztanároknak, szakkörvezetőknek az órai munkához, másrészt fontos szerepe van a tanárképzésben. A vizuális művészeti nevelés az a terület, ahol a kreativitás fejlesztése nem csupán lehetőség, de kötelező cél. Ez a tanár részéről is alkotó magatartást feltételez, mivel csak így válhat hitelessé pedagógiai munkássága. A tankönyvek szerepe ezen a területen korlátozott, hiszen a legjobbak sem szolgálhatnak kötelező mintaként, mert a tanárnak kell a bennük foglaltakat alkotó módon tovább alakítani, fejleszteni. A feladatgyűjtemény ehhez nyújt segítséget. Bőséges választékával a tankönyv kereteit tágítja, inspirálólag hat, amennyiben a feladatok helyi viszonyokhoz való adaptálására, újabb feladatok kigondolására ösztönzi a tanárokat, a tanárjelöltekben pedig segíti az alkotó tanári magatartás kialakulását. A vizuális nevelés természeténél fogva akkor igazán hatásos, ha olyan gyakorlati feladatokon keresztül valósul meg, amelyekben maga a kérdés tartalmazza az információt, hatásosan világít rá a probléma lényegére, amelyekben gyakran nem a megoldás a legfontosabb, hanem a kérdés megértése, és a hangsúly nem a válaszon van, hanem az odavezető úton vagy utakon, mert a feladatoknál nem csak egyetlen „helyes" megoldás létezik. Az évek során számos ilyen feladatot állítottam össze. Ezek egy része saját lelemény, más része gyűjtés, adaptáció. (Gyűjteményem egy része az Iskolakultúra mellékleteként megjelent 1993-ban; III. évfolyam, 10. szám.) Az itt közölt gyűjtemény a hagyományos művészeti nevelést célzó feladatok mellett a tágabb értelemben vett vizuális kommunikáció, valamint a tárgy- és környezetkultúra témakörébe tartozó feladatokat is tartalmaz. Vissza