Víztisztítás - üzemeltetés

Tartalom

Előszó 21
Bevezetés 23
1. A felszínalatti vizek hasznosítása ivóvízellátás céljára 27
1.1. Környezeti követelmények 27
1.2. Felszínalatti vizek termelése 27
1.2.1. Kutak 28
1.2.1.1. Ásott kút 28
1.2.1.2. Aknakút 29
1.2.1.3. Csőkút 29
1.2.1.4. Mélyfúrású kút 29
1.2.1.5. Csáposkút 29
1.2.2. Partiszűrés 32
1.2.2.1. Partiszűréssel kapcsolatos üzemeltetési ismeretek 33
1.2.2.2. Szervesanyag-lebontódással kapcsolatos enzimreakciók
és azok gátlásai 41
1.2.2.3. A partiszűrés tisztítási hatékonysága 42
1.2.3. Talajvízdúsítás 44
1.2.3.1. Jellegzetes dúsítórendszerek 44
1.2.3.2. Az előtisztítás technológiája 45
1.2.3.3. A beszivárogtatott víz keveredése az eredeti talajvízzel 46
1.2.3.4. A szűrés hatékonyságának növelése előtisztítással 47
1.2.3.5. Üzemeltetési tapasztalatok 49
1.2.4. Kutak fenntartása és felújítása 50
1.2.4.1. Megelőző fenntartás és javítás 53
1.2.4.2. Kutak és szivattyúk fertőtlenítése 58
1.2.5. A szennyezőanyagok transzportja és sorsa a felszínalatti vizekben 59
1.2.5.1. Szennyezőanyag-transzport fizikai folyamatai 60
1.2.5.2. A szennyezőanyagok transzportja a kapilláris zónában 61
1.2.5.3. Részecske-transzport porózus közegben 62
1.2.5.4. Kémiai folyamatok a felszínalatti vizekben 63
1.2.5.5. Szennyezőanyag-lebontódás a felszínalatti ökoszisztémákban 63
1.2.6. A víztermelő rendszerek és a víztermelő berendezések üzemeltetési
problémái, azok okai, ellenőrzésük, megszüntetés módjai 68
1.3. Irodalom 96
1.4. Kérdések 98
2. Völgyzárógátas tározók vízminőségének szabályozása 101
2.1. A vízminőségi problémák okai 103
2.1.1. Eutróf állapot 103
2.1.1.1. A növények szaporodását korlátozó tényezők 105
2.1.1.2. Tápanyagok 105
2.1.1.3. Fény 108
2.1.1.4. Íz- és szagproblémák 110
2.1.1.5. pH változása 113
2.1.1.6. Oldott oxigén koncentrácio alakulása 114
2.1.1.7. Hőmérsékleti rétegződés 117
2.1.2. Trihalometán prekurzorok forrásai 123
2.1.2.1. Vízgyűjtőterületi források 123
2.1.2.2. Tározótérbeli források 123
2.1.3. Ivóvízminőségi problémák, fő okaik • 125
2.1.4. A tározóvíz-minőség szabályozás szóbajöhető módszerei,
hatékonyságuk 125
2.1.4.1. Vízgyűjtőterületi szabályozás 127
2.1.4.2. Előtározás, vízminőség-szabályozás 128
2.1.4.3. Foszforvisszatartás 135
2.1.4.4. Foszforinaktiválás 135
2.1.4.5. Hígítás, öblítés 136
2.1.4.6. Mesterséges cirkuláció 138
2.1.4.7. Szelektív vízleeresztés 140
2.1.4.8. Zooplankton legelészés 141
2.1.4.9. Rézszulfát alkalmazása 143
2.1.4.10. Üledékeltávolítás 144
2.1.4.11. Vízszínsüllyesztés 145
2.1.4.12. Aratás 146
2.1.5. A tározó öntisztulása 146
2.1.6. A tározóvíz minőségétől függő víztisztítási rendszerek 148
2.2. Az ivóvízellátás céljait szolgáló tározó vízminőségszabályozási
problémái, megszüntetésük lehetséges módjai 150
2.3. Irodalom 159
2.4. Kérdések 163
3. Koaguláció-flokkuláció 165
3.1. A koaguláció folyamatai 166
3.1.1. Alumínium és vas vízkémiája 169
3.1.2. Alumínium koaguláció diagram 170
3.1.3. Anyag- és szín kolloidok szervetlen koagulánsokkal létrehozott
pehely mátrixa 175
3.1.4. A pehely sajátosságai 178
3.1.4.1. A pehely sűrűsége 178
3.1.4.2. Pehelyszerkezet 179
3.1.4.3. Pehelyszilárdság 182
3.1.5. Humin- és fulvinsavak koagulációja 184
3.1.6. Akoaguláció szelektív tulajdonsága 187
3.1.7. Lombik vizsgálat 189
3.2. A mikroorganizmusok flokkulációja és eltávolítása 190
3.2.1. A baktériumok és algák eltávolításával kapcsolatos üzemeltetési
tapasztalatok 190
3.3. Mikrohomokkal segített flokkuláció 194
3.4. Maradék alumínium az ivóvízben 198
3.4.1. Az ivóvízbeli alumínium következményei 198
3.4.2. Az alumínium sorsa a víztisztításban 199
3.4.3. Maradék A1 minimalizálási módszerek 207
3.5. A koaguláció-flokkuláció üzemeltetési hibái 208
3.6. Irodalom 214
3.7. Kérdések 218
4. Gyorsszűrés 219
4.1. Fejlődési irányok 219
4.2. Szűrési eljárások 220
4.3. Homok gyorsszűrő 223
4.4. Szűrési rendszerek 226
4.5. Állandó és változó vízhozamú (sebességű) szűrés 227
4.5.1. Állandó hozamú (sebességű) szűrés 227
4.5.2. Változó (csökkenő) vízhozamú (sebességű) szűrés 229
4.5.3. Az állandó- és a változó vízhozamú (sebességű) szűrés
összehasonlítása 230
4.5.4. A szűrőszabályozási módszer megválasztása 233
4.6. Az előtisztítás fontossága a szűrés szempontjából 233
4.7. A szűrési sebesség megválasztása 235
4.8. Üzemeltetési tapasztalatok 237
4.8.1. Az abnormális szűrőüzemeltetés indikátorai 245
4.8.2. Öblítési művelet 251
4.8.3. A szűrő beindítása 252
4.8.4. A szűrő leállítása 252
4.8.5. Berendezés-üzemeltetés 252
4.9. Az öblítést követő szűrlet minősége, annak befolyásolása 253
4.9.1. Vegyszeradagolás az öblítővízbe 254
4.9.2. A szűrőréteg feletti maradék víztérfogat hatása 256
4.9.3. A kezdeti szűrlet bakteriológiai minősége 257
4.9.4. Szűrőanyag 260
4.9.4.1. A hatékony szemcseátmérő 260
4.9.4.2. Egyenlőtlenségi tényező 262
4.10. A gyorsszűrés lehetséges üzemeltetési hibái, ellenőrzésük,
kiküszöbölésük 262
4.11. Irodalom 271
4.12. Kérdések 274
5. Lassúszűrés 275
5.1. Eltávolítandó szennyezőanyagok Jellemzőik 275
5.2. A lassúszűrő alapelemei 276
5.3. A lassúszűrés előnyei, hátrányai 277
5.4 A tisztítás mechanizmusai 279
5.4.1. Elszennyeződött homokréteg 279
5.4.2. A lassúszűrés ökológiája 283
5.5. Előtisztítás 288
5.5.1. Zavarosság csökkentése előtisztítással 290
5.5.2. Durva szűrő 290
5.5.3. Előózonizálás 292
5.6. Mineralizáció és respirációs aktivitás 295
5.7. Nyomásveszteség 297
5.7.1. A nyomásveszteség-növekedés sebessége 297
5.7.2. Nyomáseloszlás a szűrőrétegben 298
5.8. Homok szemcsemérete 299
5.9. Kavics alátámasztó rétegek 299
5.10. A homokréteg vastagsága 300
5.11. A víz rávezetése a lassúszűrőre, szűrt víz elvezetése, drénezés,
feltöltés vízzel 301
5.12. Üzemeltetés 306
5.12.1. Szűrőréteg feltöltése 3 06
5.12.2. Lenyesés és visszatöltés 306
5.12.3. A szűrőréteg újratelepítése 307
5.12.4. Alternatív szűrőanyagok 307
5.13. Fedett lassúszűrő 308
5.14. A lassúszűrő hatékonysága, alkalmazhatósága, összehasonlítása
egyéb szűrési eljárásokkal 309
5.15. A lassúszűrő viselkedése a "véletlenszerű" szennyeződésből eredő
terheléskor 313
5.16. A lassúszűrővel kapcsolatos üzemeltetési problémák, okaik,
ellenőrzésük, kiküszöbölésük módjai 314
5.17. Irodalom 319
5.18. Kérdések 321
6. Aktívszén a víztisztítás technológiában 323
6.1. Az aktívszén alkalmazás igénye 323
6.2. Film- és pórus diffúzió 327
6.3. Az adszorpciót befolyásoló tényezők 329
6.4. GAC szemcsemérete 329
6.5. Adszorpciós egyensúly 330
6.6. Szénelőkészítés az adszorpciós izoterma meghatározásához 342
6.7. Előtisztítás szerepe a GAC szűrés előtt 343
6.8. Az aktívszén-szűrő alkalmazási módjai 346
6.8.1. A GAC és a PAC alkalmazhatóságának összehasonlítása 346
6.8.2. Az aktívszén helye a tisztítórendszerben 346
6.8.3. A GAC berendezés kialakítása, üzemeltetésük módjai 348
6.8.4. Aktívszén szűrést alkalmazó tisztítórendszerek 351
6.9. AGAC-szűrők mikrobiológiai aktivitása 354
6.10. Üzemeltetési tapasztalatok 355
6.11. A GAC szűrő áttörése 361
6.11.1. A szűrőkimerülés meghatározása 361
6.11.2. A nem adszorbeálható TOC frakció meghatározása 364
6.11.3. GAC-szűrő öblítése 365
6.12. A GAC anyag szűrőberendezésbe juttatása, eltávolítása,
visszahelyezése 370
6.12.1. Kézi töltés és visszahelyezés 370
6.12.2. Hidraulikai eltávolítás 370
6.12.3. Fluidizáció 370
6.12.4. A kimerült GAC víztelenítése 370
6.12.5. A GAC-szűrő beindítása 370
6.13. A GAC-szűrő kimerülésének időtartama 372
6.13.1. Az áttörési görbe értelmezése 373
6.14. Az aktívszén reaktiválása 375
6.14.1. A reaktiválás jellemzése 377
6.14.2. A kimerült szén sorsával kapcsolatos alternatívák 378
6.14.3. Szénveszteségek 378
6.15. A granulált aktívszén európai alkalmazásának jellemző vonásai 380
6.16. Poralakú aktívszén (PAC) alkalmazása a szerves vegyületek
eltávolításához 382
6.16.1. A PAC jellemzése 384
6.16.2. PAC alkalmazása 384
6.17. A GAC szűrő üzemeltetési hibái, megszüntetésük módjai 386
6.18. Irodalom 392
6.19. Kérdések 399
7. Fertőtlenítés 401
7.1. Fertőtlenítés igénye 401
7.2. Patogén mikroorganizmusok az ivóvízben 403
7.3. Fakultatív-patogén mikroorganizmusok az ivóvízben 403
7.4. A fertőtlenítést befolyásoló tényezők 404
7.4.1. Zavarosság 404
7.4.2. Szerves anyagok 405
7.4.3. Szervetlen anyagok 405
7.4.4. Redukáló anyagok 405
7.4.5. Vízhőmérséklet 406
7.4.6. pH 406
7.5. A patogén mikroorganizmusok eltávolítása 406
7.6. Nomenklatúra 407
7.7. Kémiai fertőtlenítés 411
7.7.1. Klór (Cl2) 411
7.7.1.1. A klór tulajdonságai 411
7.7.1.2. A klóros fertőtlenítés folyamata 411
7.7.1.3. A klórozás kémiája 412
7.7.1.4. Reakciók a víz szennyező anyagaival 414
(A) Törésponti klórozás 414
(B) Reakció hidrogénszulfiddal 421
(C) Klór és a redukált vas közötti reakció 422
(D) Klór és a mangán közötti reakció 422
7.7.1.5. Hipoklorit-ion (OC1") 422
7.7.1.6. A klórozási reakció-melléktermékek közegészségi hatásai 423
7.7.1.7. A klórozás fajtái, reakció-melléktermékek, szabályozásuk
(A) A fertőtlenítési melléktermékek
molekuláris szerkezeti képletei 426
(B) A klóradagolás helyei és céljai 426
(C) Halogénezett vegyületek keletkezése transzport
klórozáskor 426
(D) A törésponti klórozás és a THM-képződés kapcsolata 430
(E) Utóklórozás 432
7.7.1.8. THM-prekurzorok eltávolítása 433
(A) THM-prekurzorok a környezetben 433
(B) Trihalometán képződési potenciál 434
(C) Prekurzor-eltávolítás levegőztetéssel 435
(D) Prekurzor-eltávolítás koaguláltatással 436
(E) Szervesanyagok jellemzése a koaguláció és a THM-eltávolítás szempontjából 436
(F) THM-prekurzor és THM-vegyületek eltávolítása GAC-szűréssel 444
(G) A GAC THMFP-fogyasztói eltávolítás hatékonysága 447
(H) A prekurzor viselkedése beszivárogtatás alatt 451
(I) Prekurzor-eltávolítás az egyes tisztítási 451
műveletek révén 451
7.7.2. Klórdioxid 453
7.7.2.1. Fizikai-kémiai sajátosságai 453
7.7.2.2. Alkalmazhatósága 455
7.7.2.3. A klórdioxid előállítása 455
7.7.2.4. A klórdioxid előnyei és hátrányai 457
7.7.2.5. A klórdioxid reakciói szerves anyagokkal 458
7.7.2.6. Klórdioxid reakciók humin anyagokkal 460
7.7.2.7. Egyéb klórdioxid reakciók 463
7.7.2.8. Klórdioxid szervetlen reakciótermékei 465
7.7.2.9. A klórdioxid-melléktermékek toxicitása 466
7.7.2.10. A klórdioxid biocid hatékonysága, összehasonlítva az ózon,
szabad klór és a klóraminok biocid hatékonyságával 468
7.7.2.11. Klórdioxiddal kapcsolatos szagproblémák 470
7.7.3. Ózonizálás 471
7.7.3.1. Az ózon vízkémiai alapjai 473
(A) Kinetikai modell 477
7.7.3.2. A különböző oxidálószerek hatásának összehasonlítása 478
7.7.3.3. Ózonizálás a víztisztító rendszerben 478
(A) Előózonizálás 478
(B) Színanyagokat tartalmazó felszíni vizek ózonizálása 482
(C) Szervesanyag oxidáció ózonnal 483
(D) Mikroszennyező anyagok eltávolítása 484
ózonos oxidációval 484
7.7.3.4. Ózonos fertőtlenítés (oxidáltatás) melléktermékei 486
7.7.3.5. Aldehid eltávolítás 487
7.7.3.6. Bromát eltávolítás 489
7.7.3.7. Az ózonizálás hatása a koagulációra 490
(A) Szervesanyag bevonat eltávolítása 490
(B) Megnövelt alumínium-komplex képződés 491
(C) Reakciók algákkal 494
7.7.3.8. Bromid-tartalmú vizek ózonizálása 500
(A) Természetes vizek bromid tartalma 500
(B) Bromát-képződést előidéző folyamatok 501
(C) Kémiai reakciórendszer 501
(D) Összegező megállapítások 504
7.7.3.9. Az ózon reakciói szervetlen vegyületekkel 505
(A) A reakciók jellemzése 505
(B) Halogén vegyületek 506
(C) Nitrogén vegyületek 508
(D) Anionok (HC037C032-) 508
(E) Fém vegyületek 508
(F) HxOv vegyületek 509
(G) Sebesség-állandók és a pH kapcsolata 509
7.7.4. Oxidáció ózonnal vagy PEROXON-nal 510
7.7.5. Fertőtlenítés ultraviola (UV) sugárzással 515
7.7.5.1. UV-intenzitás 515
7.7.5.2. Igényelt UV-energia 516
7.7.5.3. A szuszpendált részecskék hatása az UV-fertőtlenítésre 517
7.7.5.4. Sugárzás 517
7.7.5.5. UV-sugárzás és a hidrogénperoxid 519
7.7.5.6. Ózon és UV-sugárzás 521
7.7.5.7. Nitrit képződés nitrátból 522
7.7.5.8. Az UV-sugárzás alkalmazása a víztisztító rendszerekben 523
7.7.5.9. Felszínalatti víz UV-fertőtlenítése (Példa) 524
7.8. A baktériumok hálózatbeli elszaporodására vonatkozó szemlélet a
fertőtlenítés tükrében 525
7.9. A fertőtlenítés üzemeltetési problémái, kiküszöbölésük lehetőségei 525
7.10. Irodalom 532
7.11. Kérdések 544
8. A fertőtlenített ivóvíz MX-mutagenitása 546
8.1. Nomenklatúra 546
8.2. MX-vegyületek az ivóvízben 547
8.3. Az MX-vegyületek viselkedése a vízben 549
8.3.1. Az MX és a klór közötti kölcsönhatás 549
8.9. Kérdések
9. Giardia és Cryptosporidium jelenléte az ivóvízellátásban 560
9.1. Az ivóvízellátás közegészségügyi problémái 560
9.2. A Giardia és Cryptosporidium probléma jelentkezése, okai 561
9.3. A paraziták és a vízminőség kapcsolata 561
9.4. Eltávolítás víztisztítással 563
9.5. Giardia és Cryptosporidium ózonos inaktiválása 565
9.6. Ajánlások 569
9.7. Irodalom 569
9.8. Kérdések 570
10. Az ivóvízminőség változása a vízelosztó rendszerben 571
10.1. Az ivóvíz minőségi jellemzői 571
10.2. Ivóvízminőségi szabványok fejlesztési igénye 571
10.3. Szennyezőanyagok típusai 572
10.4. A vízelosztó rendszerbeli vízminőségváltozás okai 572
10.5. A vízelosztó rendszer mint biológiai reaktor 573
10.6. Biológiai szaporodás a vízelosztó rendszerben 574
10.7. Biofilm (biológiai hártya) 575
10.7.1. Folyamatok a biofilmben 577
10.8. A mikrobiológiai szaporodást befolyásoló tényezők 579
10.9. A tisztítótelepi és az elosztórendszerbeli vízminőség kapcsolata, az elosztó
rendszerbeli vízminőség-változásokat jellemző paraméterek 590
10.10. A vízelosztó rendszer mikrobiológiai modellezése 591
10.11. Maradék fertőtlenítőszer 598
10.12. Biofilm-populációk az elosztórendszerben 603
10.13. A vízelosztó rendszerben előforduló baktériumcsoportok jellemzése
a szubsztártum fajtája alapján 605
10.14. A baktériumsűrűség 608
10.15. Coliform baktériumok a vízelosztó rendszerben 610
10.16. A felszíni víz és a talajvíz coliform-sűrűsége 612
10.17. A vízelosztó rendszerbeli coliformok forrásai 615
10.18. Mikrogombák a vízelosztó rendszerben 615
10.19. Fertőtlenítőszer-biofilm kölcsönhatás modellezése 617
10.20. A bikarbonát (HC03") szerepe a baktériumok szaporodásában 618
10.21. Klórkoncentráció a vízelosztó rendszerben 622
10.21.1. A klórkoncentráció modellezése a vízelosztó hálózatban 622
10.21.2. A vízelosztó rendszer hidraulikai és vízminőségi modellezése
(EPANET modell) 625
10.22. A szuszpendált anyagok transzportálódása a vizelosztó rendszerben 631
10.22.1. A szuszpendált anyagok keletkezése 632
10.22.2. Az üledék jellemzése 632
10.23. Kicsapódás a vízelosztó rendszerben 634
10.23.1. Kalciumkarbonát-csapadék 635
10.23.2. Vascsapadék 638
10.23.3. Alumíniumcsapadék 640
10.23.4. Mangáncsapadék 641
10.23.5. Magnéziumhidroxid-csapadék 641
10.23.6. Polielektrolit a vízelosztó rendszerben 641
10.24. A víztorony-elhelyezés és -üzemeltetés hatása a vízelosztó
rendszer vízminőségére 641
10.24.1. A víz kora a vízelosztó rendszerben 644
10.24.2. Maradék klór a vízelosztó rendszerben 647
10.24.3. A tározó és a vízelosztó rendszer vízminőséget befolyásoló kölcsön
hatásának értelmezése 650
10.24.4. Az évszakok hatása a vízelosztó rendszer vízminőségi zónásítására.,652
10.25. Meg nem engedett csatlakozás a vízelosztó rendszerhez 654
10.26. Vízminőség megfigyelés (monitoring) a vízelosztó rendszerben 659
10.26.1. A megfigyelés céljai 659
10.26.2. Mintavételi helyek 660
10.27. Fertőtlenítés a vízelosztó rendszerben 663
10.27.1. Csővezetékek fertőtlenítése 663
10.27.2. Tározók (medencék és víztornyok) fertőtlenítése 666
10.28. Csőtisztítási és felújítási (rekonstrukciós) módszerek 668
10.29. A modellezés lehetősége 669
10.30. A vízelosztó rendszer üzemeltetési problémái, okai, ellenőrzésük,
kiküszöbölésük módjai 670
10.31. Irodalom 681
10.32. Kérdések 689
11. íz és szag az ivóvízellátásban 691
11.1. Az íz és szag eredete az ivóvízellátásban 692
11.1.1. Szerves vegyületek 692
11.1.2. Szervetlen vegyületek 694
11.1.3. A biológiai eredetű íz és szag a vízben 694
11.1.3.1. Az actinomycetesek általi szag-termelés 695
11.1.3.2. Az algák általi szag-produkció 695
11.1.4. Antropogén eredetű ízek és szagok 702
11.1.5. A víztisztító rendszerben képződő ízek és szagok 705
11.1.5.1. Klórozás 706
11.1.5.2. Oxidáció-fertőtlenítés klórdioxiddal 711
11.1.5.3. Fertőtlenítés klóraminnal 711
11.1.6. Organoleptikus vegyületek eltávolítása hagyományos
víztisztítási műveletekkel 712
11.17. Szulfid szagok, eltávolításuk ^14
11.18. Íz- és szaganyagok eltávolítása a víztisztító rendszerben 718
11.18.1. Meglévő tisztítórendszer továbbfejlesztése 719
11.18.2. Tisztítási műveletek íz- és szageltávolító hatékonysága 719
11.18.3. Az íz-és szagvegyületek eltávolíthatóságának összehasonlítása különböző vegyszerek és tisztítási eljárások esetében 721
11.1.8.4. Íz- és szaganyagok eltávolítása GAC-szűréssel 724
11.1.9. Nyersvízbeli íz- és szag diagnózis eljárás 732
11.1.10. Irodalom 734
11.1.11. Kérdések 737
12. Oldott vas és mangán eltávolítása 739
12.1. Az oldott vas és mangán eltávolítás igénye 739
12.2. Avas és mangán előfordulása 740
12.3. Hagyományos vas- és mangánéi távolítási módszerek 742
12.3.1. Az Fe (II) eltávolítása 743
12.3.2. A Mn(II) eltávolítása 748
12.4. A koaguláció szerepe a Fe(II) és Mn(II) eltávolításában 756
12.5. Mn(II) eltávolítás mangándioxid bevonatú szűrőanyaggal 758
12.6. A hagyományos Fe(II) és Mn(II) eltávolító rendszerekkel kapcsolatos fő
üzemeltetési tapasztalatok 761
12.7. Mn(II) eltávolító klórozó-szűrő rendszer 763
12.8. Avas és mangán biológiai eltávolítása 764
12.9. A kutatási eredmények gyakorlati alkalmazása 768
12.10. Avas- és mangántalanítással kapcsolatos üzemeltetési problémák 771
12.11. Az üzemeltetési problémák statisztikus vizsgálata 779
12.12. Irodalom 780
12.13. Kérdések 783
13. Arzén eltávolítása ivóvízből 784
13.1. Előfordulása 784
13.2. Az arzén kémiája 784
13.3. Toxicitás 788
13.4. Arzéneltávolítás az ivóvízből 789
13.4.1. As(III) előoxidáció 789
13.4.2. Oldott oxigén hatása 791
13.4.3. A klór hatása 791
13.4.4. Eltávolítás koagulációval 794
13.4.5. Eltávolítás Fe-Mn oxidációval 795
13.4.6. Eltávolítás aktivált alumíniumoxiddal 796
13.4.6.1. Szerkezeti jellemzők 796
13.4.6.2. Felület-kémia 797
13.4.6.3. Felületi töltés 797
13.4.6.4. Adszorpció a versenyben lévő ionok jelenlétében 798
13.4.6.5. Kutatási-üzemeltetési tapasztalatok 798
(A) Arzén adszorpció és a pH kapcsolata 800
(B) A háttérszennyeződés hatása az arzén adszorpcióra 802
(C) Alumíniumoxid-szűrőanyag szemcseméretének hatása 804
(D) ATOC hatása 805
13.4.7. Arzéneltávolítás felszínalatti vizekből mészlágyítással 806
13.4.8. Arzéneltávolítás ioncseréléssel 808
13.4.8.1. pH redukció az ioncserélő szűrletében 811
13.4.9. Eltávolítás fordított ozmózissal és elektrodialízissel 811
13.4.10. A kimerült alumíniumoxid és az ioncserélő regenerálása 813
13.4.11. Arzéneltávolításnál keletkező iszapok 816
13.4.11.1. Az arzéniszapok eredete 816
13.4.11.2. Aktivált alumíniumoxid regenerálásakor keletkező iszap
kezelése 816
13.4.12. Arzénátalakulás az emberi szervezetben 818
13.4.13. Arzéneltávolító eljárások hatékonyságának összehasonlítása 819
13.4.14. Arzéneltávolító hazai tisztítórendszerek 819
13.4.15. Irodalom 824
13.4.16. Kérdések 827
14. Lágyítás 828
14.1. A víz keménysége 828
14.1.1. A kemény vizek forrása, előfordulása 829
14.1.2. A keménység kedvezőtlen hatásai 830
14.2. Nomenklatúra 833
14.3. Lágyítás előnyei 833
14.4. A lágyítás lehetséges korlátai 834
14.5. Keménység számítása 835
14.6. pH 836
14.7. Lugosság 837
14.8. Kémiai reakciók 838
14.9. Stabilitás 840
14.10. Nátriumhidroxid lágyítás 841
14.11. Meszes lágyítás 841
14.11.1. Nagy magnézium tartalmú vizek lágyítása 842
14.11.2. Mész-nátriumkarbonát lágyítás 842
14.12. Lágyítóiszap sorsa, elhelyezése 843
14.13. A kalciumhidroxid alkalmazásával kapcsolatos üzemeltetési problémák 843
14.14. Oltott mész - szuszpendált anyag probléma folyamatai 844
14.14.1. A szuszpendált anyagok lágyító reaktorból való eltávozásának
csökkentése 845
14.15. Nyersvíz lágyítás felszíni tározóban 846
14.15.1. A lágyítási eljárás és folyamat 847
14.15.2. A lágyítás előtti és utáni vízminőség 848
14.16. Irodalom 850
14.17. Kérdések 851
15. Az ivóvíz fluoridos kezelése
15 1 A fluorid-ion ivóvízbe jutása
15 2. Fluorid általi környezetkárosítás
15 3 A fluorid eltávolítása az ivóvízből «5
15.3.1. A fluorid eltávolítás mechanizmusa 855
15 3 2 A fluorid eltávolítás eljárásai 856
15.3.3. A fluorid eltávolítással kapcsolatos kutatások és üzemeltetési
tapasztalatok 857
15.3.4. Fluorid eltávolító rendszer 859
15.4. Alumíniumoxid szűrés tervezési-üzemeltetési adatai 859
15 5. Fluorid adagoló rendszerek 862
15.6. Vegyszeroldó berendezések 865
15.7. Adagolás 868
15.7.1. Túladagolás elleni védekezés 868
15.7.2. Aluladagolás 868
15.7.3. A vegyszeradagoló berendezések leállítása 869
15.7.4. Túlzott fluorid-terhelés elkerülése 869
15.8. A fluorid-mérgezés tünetei 870
15.8.1. Alapvető elsősegély 870
15.9. Irodalom 870
15.10. Kérdések 871
16. Mikroszűrés, ultraszűrés, nanoszűrés és a fordított ozmózis
az ivóvízellátásban 873
16.1. Membrán eljárások 873
16.1.1. A membrán-technológia előnyei 875
16.2. Nomenklatúra 876
16.3. Mikroszűrés 877
16.3.1. Membránfajták 879
16.4. Ultraszűrés 882
16.5. Nanoszűrés 887
16.5.1. A bromid hatása az ultraszűrésre és a nanoszűrésre 889
16.6. Üzemeltetési tapasztalatok 893
16.6.1. Csapadékképződés a membránon belül, membráneltömődés 893
16.6.2. A nem csíraképes szemcsék miatti eltömődés 894
16.6.3. Bioeltömődés 895
16.6.4. A membránokra vezetett vizek szennyezettsége 898
16.6.5. THM-prekurzorok és fertőtlenítési melléktermékek eltávolítása 899
16.6.6. Üzemelést ellenőrző paraméterek, meghatározásuk gyakorisága 900
16.7. Sótalanítás 901
16.7.1. Az ásványi anyag tartalmú vizek eredete 901
16.7.2. Nomenklatúra 901
16.7.3. Sótalanító eljárások 902
16.7.3.1. Fordított ozmózis 903
(A) Fordított ozmózis értelmezése 903
(B) Membrán teljesítmény és sajátosságok 903
(C) A membránon átszűrődő víz fajlagos mennyisége 904
(D) Ásványi anyagok visszatartása 905
(E) Víz visszanyerés 908
(F) Előtisztítás 909
(G) Zavarosság és a szuszpendált
szilárd anyagok eltávolítása 910
(H) pH- és hőmérséklet szabályozás 910
(I) Mikroorganizmusok jelenlétének hatása 911
(J) Membrán tisztítása 913
(K) Fordított ozmózis szervesanyag
eltávolító hatékonysága 914
16.8. Membrán eltömődési mechanizmusok 919
16.9. Membrán-üzemeltetési problémák 920
16.10. Irodalom 924
16.11. Kérdések 927
17. Vízműiszapok, keletkezésük, kezelésük, elhelyezésük 929
17.1. Iszapfajták 929
17.2. A vízműiszapok keletkezése 930
17.3. Az iszaptartalmú vizek sorsa 936
17.3.1. Települési csatornahálózatba vezetés 936
17.3.2. Depóniába rakás 937
17.3.3. Elhelyezés felületeken 937
17.4. Vízműiszapok nyomelem tartalma 938
17.5. Víztelenítés és elhelyezés alapelvei 939
17.5.1. Természetes víztelenítés alkalmazhatósága 939
17.5.2. A gépi víztelenítés lehetőségei 940
17.5.3. Elhelyezési lehetőségek, korlátjai 940
17.6. Vízműiszapok kezelése 942
17.6.1. Kondicionálás, víztelenítés 944
17.6.1.1. Kondicionálással kapcsolatos üzemeltetési tapasztalatok 944
17.6.1.2. Fagyasztásos-olvasztásos víztelenítés 945
17.6.1.3. Természetes fagyás-olvadás 946
17.6.1.4. Centrifugás víztelenítés 947
17.6.1.5. Szűrőpréses víztelenítés 952
17.6.1.6. Üzemeltetési tapasztalatok 954
17.7. Vízműiszapok toxikus vonatkozásai 956
17.7.1. Környezetszennyezés, befolyásoló tényezők 958
17.8. Vízműiszapok hasznosítása 960
17.9. Üzemeltetési hibák, okaik, felderítésük, kiküszöbölésük 961
17.10. Irodalom 962
17.11. Kérdések 965

Témakörök