A hanglejtés mivolta és vizsgálata | |
A hanglejtés kettős szerepe és az addigi magyar hanglejtésvizsgálatok | 5 |
A hanglejtés közvetlen és közvetett szerepe | 5 |
A közvetlen szerepű hanglejtés vizsgálatának irányai | 6 |
A hanglejtéssel kapcsolatos fogalmak és műkifejezések | 8 |
Hangsúlyozás, hangsúly, hanglejtés | 8 |
További műkifejezések | 11 |
A hangsúly jellemzői beszédben, zenében, énekben | 12 |
A hanglejtés megfigyelése könnyű is, nehéz is | 15 |
A beszéd intonációjának tükröződése a hallásban; a fonometria | 17 |
A beszéd "szubjektív" és "objektív" felfogása | 17 |
A beszéd különféle célú hallgatása | 17 |
A hangmagasság érzékelése és figyelése | 18 |
Szükséges a hallgatás is, a gépi felvétel is | 19 |
Nagyvonalú és részletező hallgatás | 20 |
A pontos hallás és az utánzás | 20 |
Stilizálás és tipizálás | 21 |
A fonometria | 22 |
A fonometriának másutt is használható alapelvei | 23 |
A fonometria továbbfejlesztése | 24 |
Kísérleti anyagunk feldolgozásának elvi alapjai | 25 |
Összefoglalás | 27 |
Kísérleteink menete | |
A hallásvizsgálat kiinduló kísérlete | 28 |
A kísérleti szöveg és meghallgatása | 28 |
Összehasonlítási egység: az ütem | 31 |
Az egyéni meghallgatással készült ábrák összehasonlítása | 33 |
A megítélések megbeszélése, közös újrahallgatás | 35 |
Az eltérések kezdetben feltett okai | 37 |
Első ellenőrző kísérlet: újabb megfigyelők | 39 |
Ütemek és ütemkapcsolatok hangmagasság- és hangsúlybenyomása | 42 |
A kettős ütemek hanglejtése | 42 |
A hangerő megítélése és a hanglejtés | 42 |
Ütemek kapcsolata | 43 |
Az eltérések feltett és valószínű okai | 44 |
Második ellenőrző kísérlet: az előbbi megfigyelők, más szöveg | 45 |
A verses szöveg | 45 |
A szöveg egyéni és közös meghallgatása | 46 |
Ütemkapcsolatok | 48 |
Összefoglaló és továbbtekintés | 49 |
Az eszközfonetikai módszerek tanulságai | |
A hanglejtés megállapításának eszközfonetikai módjai | 50 |
Hangbenyomás és hangrögzítés | 50 |
Eszközfonetikai eljárások a hanglejtés rögzítésében | 50 |
A kísérleteinkben felhasznált eszközök; hibaforrások | 53 |
Az eszközfonetikai és a hallás utáni ábrák viszonyai | 54 |
A dallam általános benyomását kialakító és módosító mozzanatok | 57 |
A dallambenyomást keltő jellemző zöngeelemek | 57 |
Hangerő-maximum | 59 |
A szó fonetikai alkata | 61 |
A hangsúlyos szótaghoz való viszony | 63 |
Ritmikai tényezők | 66 |
Más részletmozzanatok | 67 |
Ütemkapcsolatok tanúsága: a hangsúlybenyomás dallamtényezői | 68 |
Tipikus és egyéni hallássajátságok | 72 |
Nagyvonalú és részletező hallás | 72 |
Hallástípusok | 73 |
Kísérletünk részvevőinek jellemző hallássajátságai | 74 |
A tévedések egyéni megoszlása | 77 |
Összefoglalás | 77 |
Hanglejtésábrák készítése | |
Hogyan rögzítsük a hanglejtést? | 78 |
A hanglejtés ábrázolásmódja | 80 |
Az ábrázolás alapja: feljebb és lejjebb | 80 |
Nincs egységes ábrázolásmód | 81 |
Körülírás szavakkal | 82 |
Számokkal jelölt fokok | 82 |
A szöveg elhelyezése más-más magasságban | 82 |
Szótagonkénti jelölés vonalozás nélkül | 82 |
A szótaghanglejtés jelei | 84 |
Vonalrendszerek | 85 |
Folyamatos vonalak mondatszakaszonként | 87 |
Részletmozzanatokat is feltüntető folyamatos vonal | 87 |
Gépi úton közvetlenül kapott hanglejtésábrák | 90 |
Melyik ábrázolásmód mikor célszerű? | 91 |
Összegzés: kísérelteink célja és tanulságai | 92 |
Hanglejtés- és hangnyomásábrák | 94 |
Felhasznált szakirodalom | 113 |