Vizsgálati módszerek a vállalkozási nyereségadó ellenőrzéséhez a nem jogi személyiségű társaságoknál
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Vizsgálati Módszertani Bizottság kiadványa
Szerző
Szerkesztő
Kiadó: | Verzál Kft. |
Kiadás helye: | |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: |
Tűzött kötés
|
Oldalszám: | 138
oldal
|
Sorozatcím: | Módszertani segédlet |
Kötetszám: |
174
|
Nyelv: | Magyar
|
Méret: |
23 cm x 17 cm
|
ISBN: | 963-7608-05-2 |
| |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
A vállalkozási nyereségadó törvény megalkotásáig és 1989. január 1-jei hatályba lépéséig nem érvényesült a szervezetsemlegesség a nyereségtípusú adóztatásban. A gazdasági élet résztvevőinek döntő...
Tovább
Előszó
A vállalkozási nyereségadó törvény megalkotásáig és 1989. január 1-jei hatályba lépéséig nem érvényesült a szervezetsemlegesség a nyereségtípusú adóztatásban. A gazdasági élet résztvevőinek döntő hányadát kitevő gazdálkodó szervezetek a jövedelemszabályozásról szóló PM rendelet hatálya alá tartoztak, a társas vállalkozások pedig a társasági, majd a vállalkozói adó alanyai voltak.
A gazdasági élet átalakításához szükségessé vált a vállalkozási tevékenységet folytatók egységes nyereségadózási rendszerének kialakítása. A vállalkozási nyereségadó a szervezet és szektorsemleges adórendszer utolsó adóneme, hiszen a már egy évvel korábban hatályba lépett általános forgalmi adó és magánszemélyek jövedelemadója minden, a gazdasági életben résztvevő adóalanyra egyező szabályokat tartalmaz.
Az 1988. évi IX. törvény a vállalkozási nyereségadóról minden vállalkozási tevékenység folytatására létrejött jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, valamint a törvény hatálya alá bejelentkező egyéni vállalkozó nyereségadózásának szabályozása megkülönböztetéstől mentes. Az adókötelezettség, az adóalap, az adó mértékének szervezeti formától független meghatározása mellett alapvetően tevékenységi elv alapján egységesen állapította meg az adókedvezményeket is.
A vállalkozási nyereségadó törvény bevezetése óta több alkalommal módosításra került. A változások bár nem érintették a vállalkozási nyereségadó elvi rendszerét, a gyakorlatban felmerült ellentmondások, jogértelmezési problémák megoldását, az adókedvezmények körében egyesek megszüntetését, mások mérséklését jelentették.
E módszertani kiadvány a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéb szervezetek, valamint a törvény hatálya alá bejelentkezett egyéni vállalkozók ellenőrzésével foglalkozók számára készült. Segítséget kíván nyújtani ahhoz, hogy az évente bekövetkezett módosítások könnyen követhetők legyenek, ezáltal a gyakorlati munkát megkönnyítsék.
A módszertani kiadványok sorában már kiadásra került ezen adózó kör vizsgálati módszere, mely a vizsgálatokra való felkészülést, a vizsgálati programot tartalmazta.
A most kiadásra kerülő módszertani kiadvány a vállalkozási nyereségadóra, mint adónemre koncentrál.
Vissza
Tartalom
BEVEZETŐ ................................................................................5
1. A VÁLLALKOZÁSI NYERESÉGADÓ......................................7
1.1. A vállalkozási nyereségadó alapelvei............................7
1.2. A vállalkozási nyereségadó törvény hatálya ................................8
1.2.1. Időbeli hatály..............................................................................9
1.2.2. Személyi hatály - a vállalkozási nyereségadó alanyai..................9
1.2.3. Az adótörvény területi hatályának értelmezése ..........................13
1.3. Az adókötelezett fogalma............................................................13
1.4. Az eredmény megállapításának lehetséges módszerei..................14
1.4.1. Eredménymegállapítás kettős könyvvitel esetén..............14
1.4.2. Eredménymegállapítás egyszerűsített kettős könyvvitel esetén .. 14
1.4.3. Eredmény megállapítás egyszeres könyvvitelnél ..........................15
2. ÁTJÁRÁSI SZABÁLYOK A KÜLÖNBÖZŐ EREDMÉNYMEGÁLLAPÍTÁSI MÓDSZEREK MEGVÁLASZTÁSÁNÁL . . 15
2.1. Áttérés egyszeres könyvvitelről az egyszerűsített kettős könyvvitelre.................18
2.2. Áttérés egyszeres könyvvitelről kettős könyvvitelre....................18
2.3. Egyszerűsített kettős könyvvitelről az egyszeres könyvvitelre
történő áttérés............................................................................19
2.4. Áttérés a kettős könyvvitelről az egyszerűsített kettős könyvvitelre ................20
2.5. Áttérés az egyszerűsített kettős könyvvitelről a kettős könyvvitelre ...........21
2.6. Áttérés a pénztárkönyv vezetéséről az egyszeres könyvvitelre .. 21
3. BEVÉTELEK A VÁLLALKOZÁSI NYERESÉGADÓBAN................22
3.1. Vállalkozási nyereségadó köteles bevételek ................................22
3.2. A kapott előleg elszámolása........................................................24
3.3. Nem vállalkozási nyereségadó köteles bevétel..............................25
3.4. Vizsgálati szempontok.....................................25
4. KIEMELT KÖLTSÉGEK, ILLETVE RÁFORDÍTÁSOK AZ
EREDMÉNY MEGÁLLAPÍTÁSÁNÁL......................................27
4.1. Állóeszközök értékcsökkenési leírásának, értékcsökkenésének szabályai.................27
4.1.1. Az állóeszköz értelmezése ................................................27
4.1.2. Állóeszköz bruttó értékének meghatározása................................28
4.1.3. Az értékcsökkenési leírás elszámolásának általános szabályai ... 28
4.1.4. Értékcsökkenési leírás megállapítása ..........................................29
4.1.5. Az értékcsökkenési leírás elszámolásának különös szabályai.... 30
4.1.6. 1988. december 31-én folyamatban lévő beruházásokkal kapcsolatos költségelszámolás ..........................................................32
4.1.7. Halasztott amortizáció elszámolása ............................................33
4.2. Egyéb kiemelt költségek..............................................................33
4.2.1. Társadalmi szervezet tagjaként fizetett tagdíj, fenntartási hozzájárulás ..........33
4.2.2. A magánszemély tagok, illetve az egyéni vállalkozó személyes
közreműködésének ellenértéke egyes társas vállalkozásokban .. 34
4.2.3. Adóalanyok közös tevékenységeinek költségeihez való hozzájárulás ...............34
4.2.4. Reprezentációs költségek .....................................34
4.2.5. Jóléti, szociális és kulturális juttatások, illetve napidíjak ............36
4.2.6. A vagyontárgyak értékesítésének és selejtezésének szabályai és
az eredményre gyakorolt hatásuk................................................37
4.3. Vásárolt készletek állományváltozása .......................................39
4.4. Alapítás költségeinek elszámolása................................................41
4.5. Gépjárművek költségelszámolása ................................................42
5. KÖLTSÉGKÉNT ELSZÁMOLHATÓ KÖZPONTI BEFIZETÉSEK...............................49
5.1. A szakképzési hozzájárulás.....................................49
5.2. Központi Műszaki Fejlesztési Alap és hozzájárulás......................54
5.3. Munkaadói és munkavállalói járulék............................................58
6. A MÓDOSÍTOTT EREDMÉNY MEGHATÁROZÁSA................61
6.1. A megállapított eredményt csökkentőt tételek....................62
6.1.1. A veszteség elszámolásának lehetősége, az elhatárolás szabályai . 62
6.1.2. Az állami alapjuttatás után fizetendő mozgó járadék összege ... 62
6.1.3. Az átmeneti törvény által biztosított kivételes szabályok............63
6.2. Módosított eredmény..................................................................63
6.2.1. Módosított eredményt növelő tételek..........................................63
6.2.2. Módosított eredményt csökkentő tételek....................................67
7. A VÁLLALKOZÁSI NYERESÉGADÓ ÁLTALÁNOS MÉRTÉKE ÉS A SZÁMÍTOTT NYERESÉGADÓ MEGHATÁROZÁSA .......................70
8. AZ ADÓZÁS UTÁNI EREDMÉNY...............................70
9. NYERESÉGADÓ KEDVEZMÉNYEK.................... 77
9.1. Meghatározott tevékenységek adókedvezménye............. 77
9.1.1. A közszolgáltató, egészségügyi, kulturális és sporttevékenységek
adókedvezménye .................................... 77
91.2. Mezőgazdasági, erdőgazdasági és elsődleges faipari tevékenység,
élelmiszeripari tevékenységek és az azokhoz kapcsolódó egyes
szolgáltatások, élelmiszer-kiskereskedelmi tevékenység eredményére jutó adókedvezmények........................... 80
9.2. Magánbefektetők adókedvezményei...................... 90
9.3. A külföldi részvétellel működő gazdasági társaságok adókedvezményei ............................................ 92
9.3.1. A „viszonylag alacsonyabb" tőkebefektetéssel alakuló társaságok
adókedvezményei 1989.1. 1.-1990. XII. 31-ig ............. 93
9.3.2. A „viszonylag magasabb" alapítói vagyonnal és a nemzetgazdaság szempontjából értékelendő tevékenységet folytató adóalany adókedvezménye ................... 94
9.3.3. A „viszonylag magasabb" alapítói vagyonnal és a nemzetgazdaság szempontjából különösen fontos tevékenységet folytató adóalany adókedvezménye.........................96
9.3.4. A „viszonylag magasabb" alapítói vagyonnal és a nemzetgazdasági szempontból értékelendő, vagy különösen fontos tevékenységet folytató adóalany adókedvezménye az „osztalék-visszaforgatás" után......................................... 99
9.4. Egyéb adókedvezmények..............................103
9.4.1. Központi struktúra- és társadalompolitikai döntésekhez kapcsolódó kedvezmény.........103
9.4.2. Kutatási, műszaki fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó kedvezmény ........... 104
9.4.3. A lakosság részére végzett egyes fogyasztási szolgáltató tevékenység kedvezménye .................................... 107
9.4.4. A legfeljebb 1500 lakosú kistelepülésen, illetve tanyán végzett,
valamint a mozgóbolt kiskereskedelmi tevékenysége utáni adókedvezmények ......110
9.4.5. Népi iparművészeti és hagyományos háziipari termékek előállítását végző adóalany kedvezménye........................112
9.4.6. Kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági nagyüzem adókedvezménye .............113
9.4.7. Gazdaságilag elmaradott, vagy központi struktúrapolitikai döntésekkel érintett települések által jogosító adókedvezmények .. 113
9.4.8. Egyes mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházást megvalósító
adóalany adókedvezménye.............................121
9.4.9. Állóeszközök, beruházások és befektetett eszközök értékesítéséből realizált nyereség adókedvezménye ................... 123
9.4.10. Egyes különösen fontos környezetvédelmi beruházást, vagy műemlék-helyreállítást beruházóként megvalósító adóalany adókedvezménye ............. 125
Mellékletek.............................................127