Előszó
A Vízrajzi Évkönyv jelen kötete a magyar vízrajzi szolgálat fennállásának százkettedik évében jelenik meg. A Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium 1886-ban létesített Vízrajzi Osztálya volt az országnak az az első szervezete,amelynek feladata az ország vízrajzi adatainak mérése, értékelése, az árvizek előrejelzése volt.
A gazdasági viszonyok, a vízrajzi tevékenységgel kapcsolatos igények alakulásának megfelelően a vízrajzi szolgálat szervezete"1886 óta többször változott: 1890-től a Földművelésügyi Minisztérium, valamint a Földmüvelésügyi Minisztérium Országos Vízépítési Igazgatóságának Vízrajzi Osztálya, 1929-től 1948-ig a Földmüvelésügyi Minisztérium felügyelete alatt működő Vízrajzi Intézet, 1948-tól 1952-ig a vízgazdálkodás különböző szervezetei, 1952-től 1976-ig a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, azóta pedig napjainkig a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ Hidrológiai /Vizrajzi/lntézete és a vízügyi igazgatóságok látták, illetőleg látják el a vízrajzi teendőket.
A vízrajzi szolgálat az elmúlt évszázad alatt meghatározta a vizek kártételei elleni védekezéshez és a vízhasznosításhoz szükséges vízrajzi alapadatokat. A vízrajzi adatoknak egy része a Vízrajzi Évkönyvben kerül nyilvánosságra.Az évente megjelenő Évkönyv kiadásának célja Magyarország hidrológiai mérési és észlelési hálózatát, valamint hidrológiai viszonyait jellemző fontosabb adatok évenkénti összefoglalása, közreadása, esetenként szemléltetése, a hidrológiai viszonyok alakulásának értékelése.
Ennek megfelelően a Vízrajzi Évkönyvnek az adatgyüjtőhálózatra vonatkozó része tartalmazza 828 vízmérce, 2386 talajvizkut, 636 mélyfúrású kut /rétegvíz- és karsztkut/, 83 forrás és 1426 meteorológiai állomás jegyzékét, a vízmércék törzshálózatának vázlatát és a 'törzskönyvi adatokat. A táblázatok magukba foglalják a vízügyi igazgatóságok,a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ és az Országos Meteorológiai Szolgálat hidrológiai, illetőleg hidrometeorológiai hálózatának főbb jellemzőit. A hálózat állomásainak területi eloszlását az Évkönyvhöz csatolt térképek szemléltetik.
Az év hidrológiai jellemzése cimü fejezet ismerteti a csapadék, a léghőmérséklet jellemzőid és a párolgás alakulását, tartalmazza a felszíni vizek hidrológiai jellemzőit, a jég- és a gázlóviszonyok, a belvízi elöntések és a belvizszivattyuzások adatait, továbbá talajvizek, a források és a mélyfúrású kutak főbb hidrológiai mennyiségeit.
A felszíni vizek adatait magába foglaló fejezet 156' vízmérce napi vízállásait, a vizái 1 ások eddig előfordult szélső értékeit, 53 mérési szelvény napi vizhozamadatait, valamint 47 vízmércénél mért vizhőmérsékleteket tartalmazza, továbbá tájékoztat a jelentősebb vízfolyások hordalékjárásáról, jégviszonyairól és a dunai gázlók alakulásáról. Azoknál a szelvényeknél, amelyekben a vízfelszín esése a vízhozamokat számottevő mértékben befolyásolja, vízhozamokat a vízállás és a vizszinesés függvényében határoztuk meg és a számitások szükséges segédtáblázatokat feltüntettük. Az adatokat vizállásmenetgörbék, keresztszelvények, a viz-, valamint a léghőmérséklet, a jégviszonyok és a gázlómélységek alakulásának ábrái szemléltetik.
A felszín alatti vizek jellemzőit ismertető fejezet 391 talajvizkut vízállását, 45 vizállás-menetgörbéjét, a talajvizállás területi alakulását szemléltető térképet, 55 vizkut és 40 karsztkut vízszintjeit, öt mélyfúrású kut vizszintmenetgörbéjét, 19 forrás vízhozamait és két jellegzetes forrás vízhozamának időbeli változását ábrázoló görbét tartalmazza.
A hidrometeorológiai jellemzők fejezete tájékoztat a csapadék területi, évszakonkénti és tenyészidőbeli alakulásáról, tartalmazza 844 csapadékmérő állomás havi adatait, továbbá rövid idő alatt hullott nagy csapadékok adatait. 52 állomás hóvastagságának és hóvizegyenértékének időbeli alakulását táblázat szemlélteti. Közöljük a léghőmérséklet, a szabad vízfelület párolgásának jellemzőit és a léghőmérséklet területi alakulásának ábráját.
A hidrológiai észlelési és mérési hálózat legnagyobb részét az 1981. év óta a vízügyi igazgatóságok kezelik és az észlelések, a mérések adatait is főképpen az igazgatóságok dolgozzák fel. Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ Vízrajzi Intézete 1986-ban a Balaton hidrológiai jellemzőit észlelte és értékelte A meteorológiai adatok többségét az Országos Meteorológiai Szolgálat bocsátotta rendelkezésünkre. Kérjük az Évkönyv használóit, hogy a kötetre vonatkozó esetleges észrevételeiket közöljék.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal