A kutya 2013. (nem teljes évfolyam)

Előszó

Részlet:
A samoyed az örök mosolygó
A fajtát évszázadokkal ezelőtt a vadászattal és rénszarvas tenyésztéssel, pásztorkodással foglalkozó szibériai nomád nép, a szamojédek egy sokoldalú, emberszerető munkakutyának tenyésztették ki. Rénszarvast tereltek, szánt húztak, és számtalan emlék szerint a sátorban is bent lehettek az emberrel, játszhattak a gyerekekkel. Ennek köszönhető, hogy a samoyed kutyák rendkívül barátságosak az emberekkel. Munkaszeretetüknek, kitartásuknak köszönhetően sarkvidéki expedíciókon is használták őket. 1889-ben az angol Kliburn Scott egy fehér színű samoyed párt vitt magával szibériai expedíciójáról, és elkezdte a fajta tenyésztését is. Ekkor létezett még fekete és foltos változatban is.
A Scott család munkájának köszönhetően a gyönyörű fehér kutya hamar ismert és kedvelt lett.
Feltűnő, büszke tartása, erős és elegáns termete, mosolygó arckifejezése következtében azonnal magához vonzza a tekintetet. A kanoknál 57+3 cm marmahasság a kívánatos, szukáknál 53+3 cm. A szájszöglet magasra húzott, ami a fajtatapus mosolyról gondoskodik. A barna, mandulavágású szemek mélyen és egymástól távol ülnek. A kicsi, háromszö9gletű, egymástól távoli és magasan tűzött fülek vége enyhén lekerekített. A pigmentációnak feketének kell lennie. Az ott fekete, mely elhalványulhat, ezt nevezik hó- vagy váltóorrnak. A fehér szín kellett léteznek biszkvit színű gyedek is, mely teljesen elfogadott és egyenértékű a fehér színnel. A samoyedet kedvessége igazi családi kutyává tesz, azonban mint minden szánhúzókutya, sok foglalkozást és aktivitási lehetőséget igények. ,mert bizony unalmában hajlamosak sokat és feleslegesen ugatni, és akár rombolni is. Fontos, hogy legalább embertársa legyen napközben is. Hihetetlen energiája van, nagyon könnyen tanul, azonban rá is igaz, hogy makacs, és gyorsan meg unja az egyhangú feladatokat. Vissza