Előszó
Azok a sikerek, azok a világraszóló diadalok, amelyeket a magyar vizipólósport az elmult tíz esztendőben elért, úgy állították a világ elé ezt az idegenből hozzánk származott játékot, mintha az a legmagyarabb sportjátékunk lenne. Az egész világ meghajol a magyar tudás előtt, az egész világ a magyart ismerte el a vizipóló legnagyobb mesterének s mi magunk is úgy érezzük már, hogy ez a játék valóban magyarrá és nemzetivé változott. Egészen természetes ez, hiszen a siker, amit a magyar fiúk kivívtak, a nemzet sikere volt, az öröm, amely a győztesek szívét meg-megremegtette, az egész magyar nemzet öröme volt. Kevesen vannak mégis olyanok, akik ismernék azokat a forrásokat, amelyekből ezek a sikerek, ezek a boldog örömök fakadtak.
Ha egy-egy kiemelkedőbb mérkőzést végignézünk, ámulattal és csodálattal nézzük fiaink játéktudását, technikai és taktikai készségét, a lelkükből fakadó küzdenitudást és győzni akarást. Amikor hazai vízben harcolnak a magyar győzelemért, a szívünk összeforr velük, a nézősereg szíve dobogásának, hajrázó lendületének ereje az o igyekezetüket is megsokszorozza. Aki azonban a magyar csapat idegenben vívott csatáit is látta, akinek a hátát megborzongatta az idegen közönség másokat buzdító hangorkánja, akinek a szívét összeszorította az idegen tenger rettentő nyomása, amikor a hét magyar gyerek keserves viaskodásban fúrta a vizet, az tud csak igazán elcsodálkozni azon, amit a magyar vízipóló világszerte mutatott, amit eredményekben elért. A magyar vizipólójáték nemcsak egyszerű formák alkalmazása, nemcsak technikai mutatványok sorozata és taktikai húzások rendje, hanem mindezen felül valóságos játékművészet, aminek ezer szépsége és ezer nehézsége van. A néző nagyon sokszor észre sem veszi azt, ami az egyes mozdulatoknál történik, aki meg észreveszi, s nem tudja elképzelni, honnan ered, miképen fejlődött ki az a csodálatos játékművészet, amit maga előtt lát.
Mindezt a titkot és ezt a vizipólótudományt írta meg Homonnai Márton ebben a könyvben, hogy a magyar vizipólózás nagy diadalainak forrását felfedje és a jövő nemzedék okulására és tanítására közkinccsé tegye. Homonnainál hivatottabb, bőségesebb tudású hozzáértő aligha írhatta volna meg a magyar vizipólózás tankönyvét. Homonnai nemcsak részese volt a nagy magyar dicsőségeknek, de azok egyik legkiemelkedőbb tényezőjévé is vált. Ott küzdött a válogatott csapatban az elmúlt tíz év minden nagy mérkőzésén s ott volt az olimpiai sikerig vezető úton szinte minden egyes tréningen. Ha valaki ismeri azt az anyagot, ami a vizipólózás szükségessége és lényege, akkor ő valóban jól ismeri. Ha valaki a vizipólózás elemeit, fizikai és elméleti részeit a gyakorlatban megvalósította, akkor ő az, aki ezen a téren szinte világrekordot ért el.
Homonnai Márton könyve tehát betetőzése annak a dicsőséges tíz esztendőnek, amit a magyar vizipólózás megért. Méltó és okos betetőzése, mert hiszen ez a könyv az új generációk kiképzésének, a magyar vízipóló dicsősége folytatóinak barátja, tanítója és oktatója lesz. A gazdag múltú jelen így adja át dicsőségének alapját nemes örökségül a jövőnek, hogy az is magyar diadalokat teremhessen.
Budapest, 1935, nyár.
Vissza