Előszó
Részlet:
/1) ÁRAMLÁSTANI ÖSSZEFOGLALÁS
1. Az ideális és a valóságos folyadék
A mérnöki feladatok nagy részét első közelítésben az alaptörvények felismerését megnehezítő kísérő jelenségek...
Tovább
Előszó
Részlet:
/1) ÁRAMLÁSTANI ÖSSZEFOGLALÁS
1. Az ideális és a valóságos folyadék
A mérnöki feladatok nagy részét első közelítésben az alaptörvények felismerését megnehezítő kísérő jelenségek figyelmen kívül hagyásával szokás megoldani. E tudatos elhanyagolás következtében természetesen az elhanyagolásokkal kapott eredmények és a valóság között különbség mutatkozik, de ezek a nehézségek többnyire áthidalhatók. A valóságos folyamat, vagyis minden kísérő jelenség teljes figyelembevétele igen nagy és nehezen kezelhető matematikai apparátust kíván, sőt többnyire még ilyen áldozatok árán sem jutunk a kérdés teljes megoldásához. Nem j utunk el a megoldáshoz esetleg már azért sem, mert nem önthető valamennyi tényező használható matematikai formába. Egy, az alaptörvények felismerését megnehezítő kísérő jelenségek figyelmen kívül hagyásával idealizált folyamat azonban az alapösszefüggések tiszta felismerését és a kérdés szabatos matematikai tárgyalását teszi lehetővé. Az így kápott összefüggések természetesen — mint már említettük — többnyire csak torz képet adhatnak, de éz nem jelenti azt, hogy az elmélet elvetendő, hanem csak annyit, hogy a nyert összéfüggések csupán az idealizált folyamatra érvényesek. Eredményeinket a valóságos folyamathoz kíVánva kapcsolni, sikerre csak akkor számíthatunk, ha az idealizált és a valóságos folyamat közötti különbségeket is figyelembe vesszük.
Még ma is gyákran hangoztatott panasz, hogy az „elméletet megcáfolja a gyakorlat'', és csak a tapasztalati úton szerzett adatok szolgáltatnak biztos méretezési alapot. Eltekintve a valóban téves elméletektől, ez a panasz indokolatlan. A mai korszerű géplaboratóriumoknak éppen az a feladatuk, hogy méréseikkel bőséges adatokat szolgáltassanak ahhoz, hogy az idealizált folyamatokra épülő, úgynevezett klasszikus elméletet kiegészítsük, és így megszűnjék „a különbség az elmélet és a gyakorlat között". Meg kívánom azonban jegyezni, hogy az idealizált folyamatokra épülő elméleti fejtegetések mindig megemlítik azokat a korlátokat — matematikai vagy fizikai értelemben — amelyeken kívül a nyert eredményeket felhasználni nem szabad, mivel azok érvényüket vesztik. Az idealizált folyamat elvont és nem létező a valóságos folyamat objektív valóságával szemben. Az idealizált folyamatra épülő elméleti fejtegetéseket tehát kiegészítés nélkül a valóságos folyamatra vonatkoztatva teljesen hibásan használnánk fel.
A következőkben az áramlástan alaptörvényeinek tisztázása érdekében egy valóban nem létező, úgynevezett ideális folyadék feltételezésével vizsgáljuk a jelenségeket. Az olvasó tapasztalni fogja, hogy igen sok esetben milyen egyszerű módon egészíthetjük majd ki az így kapott kifejezéseket, hogy a valóságos folyadék áramlásának megfelelő matematikai formulákhoz jussunk. Az így kapott összefüggések természetesen még mindig csak közelítőek, de a mérnöki gyakorlat számára már kielégítők. .
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal