Vízgazdálkodási statisztikai zsebkönyv 1982

Tartalom

I. A vízgazdálkodás helye a népgazdaságban
Összefoglaló gazdasági népgazdasági ágak szerint 17
A szocialista szervek beruházásainak alakulása 18
A szocialista szervek vízgazdálkodási célú beruházásai az egyes népgazdasági ágakban 19
A szocialista szervek beruházásai döntési jogkör szerint 20
Az állóeszköz-állomány bruttó értéke 21
A szocialista szervek által elvégzett állóeszköz-fenntartási munkák 21
Munkaerőforrás-munkaerőfelhasználás 22
Az aktív keresők megoszlása népgazdasági ágak és korcsoportok szerint a szocialista szektorban 1981. január 1. 23
A munkaerőforgalom népgazdasági ágak szerint 1981. 24
A foglalkoztatottak havi átlagbére és átlagkeresete a szocialista szektorban 24
A bruttó termelés értékösszetétele 1980. 25
A bruttó termelés felhasználása 1979. 25
Bruttó nemzeti termelés 26
Nettó nemzeti termelés 27
A népgazdasági víztermelése a főbb víztermékekből 28
A népgazdaság vízfelhasználása a főbb víztermékekből 29
II. ÖSSZEFOGLALÓ ADATOK
A vízgazdálkodási ágba sorolt szervezetek száma 33
A vízgazdálkodási ág beruházásai rendeltetés szerint 34
A vízgazdálkodási ág üzembe helyezett beruházásai rendeltetés szerint 35
Bruttó- és nettó állóeszközérték anyagi-műszaki összetétel szerint 36
A nettó felhalmozás értéke 37
A foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szervezetek szerint 38
A foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma a foglalkoztatás sajátos jellege szerint 38
Átlagbérek, átlagkeresetek 39
A közüzemi vízellátás fontosabb adatai 40
A vízgazdálkodási ág ivóvíz termelése és értékesítése 41
A közcsatornázás fontosabb adatai 42
Árvíz, belvíz által elöntött terület 43
Termelő-szolgáltatótevékenység 44
Termelő-szolgáltató tevékenység szervezetek szerint 44
A termelési érték indexei szervezeti elhatárolás szerint 45
A termelés értéke 46
III. A TERMELŐ-SZOLGÁLTATÓ TEVÉKENYSÉG SZEMÉLY HANYAG FELTÉTELEI ÉS EREDMÉNYE
III/1. Munkaügy, keresetek, szociális ellátottság
A foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szervezetek szerint 51
A foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma állománycsoportok szerint 51
A foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma állománycsoportok és szervezetek szerint 1980. 52
A foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma állománycsoportok és szervezetek szerint 1982. 53
A teljes munkaidőben foglalkoztatott nem fizikai (szellemi) foglalkozásúak állományi létszáma szervezetek és munkaköri beosztás szerint 54
Az ágazat vezető-állománya életkor és iskolai végzettség szerint 1982 55
Az összes foglalkoztatottak korrigált munkajogi létszáma nemek és életkor szerint 56
Az összes foglalkoztatottak korrigált munkajogi létszáma nemek és szervezetek szerint 57
Az összes foglalkoztatottak korrigált munkajogi létszáma szervezetek és életkor szerint 58
A felhasznált és ledolgozott összes munkaidő szervezetek szerint 59
A foglalkoztatottak bér- és kereset tömege 60
A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagos havi munkabére 61
A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagos havi munkabére szervezetek szerint 63
A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagos havi keresete 64
A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagos havi keresete szervezetek 66
Munkaügyi adatok kiemelt szakágazati tevékenységek szerint 67
Szociális ellátottság 68
Szociális célú beruházási, fenntartási és egyéb költségek 68
Szociális célú beruházási, fenntartási és egyéb költségek szervezetek szerint 69
Üzemi balesetek 70
Üzemi balesetek szervezetek szerint 71
III/2. Beruházás, állóeszköz, készletek
Az ágazat beruházásai anyagi-műszaki összetétel és szakágazatok szerint 73
Az ágazat üzembe helyezett beruházásai anyagi-műszaki összetétel és szakágazatok szerint 74
Az ágazat építési beruházásai építményfőcsoportok szerint 75
Az ágazat gépberuházásai gépfőcsoportok szerint 76
Üzembe helyezett fontosabb vízgazdálkodási beruházások 1979-1981 77
Az átadott új víziépítmények fontosabb adatai építményalcsoportok szerint 78
Az átadott víziépítmények adatai 79
Az állóeszköz-állomány bruttó értéke állóeszközcsoportonként 80
Termelési és szolgáltatási célú beruházások 81
A termelési és szolgáltatási célú beruházások szervezetek szerint 81
Az állóeszköz-állomány tevékenységek szerint 83
Az állóeszköz-állomány szervezetek szerint 83
Az állóeszköz-állomány szervezetek és tevékenységek szerint 1980 84
Az állóeszköz-állomány szervezetek és tevékenységek szerint 1982. 85
A készletek értéke szervezetek szerint 86
Néhány kiemelt anyagféleség készlete szervezetek szerint 87
III/3. A termelés eredménye
A termelés értéke 91
A termelés értéke szervezeti és gazdálkodási formák szerint 92
A termelő-szolgáltató tevékenység 93
A termelő-szolgáltató tevékenység szervezetek szerint 93
A termelő-szolgáltató tevékenység főbb területei szervezetek szerint 94
A termelés és szolgáltatás költségadatai költségnemek és szervezetek szerint 95
A termelés és szolgáltatás eredményalakulása szervezetek szerint 96
Anyagfelhasználás néhány kiemelt anyagféleségből szervezetek szerint 97
IV. TERMELŐ-SZOLGÁLTATÓ TEVÉKENYSÉG
IV/1. Hidrológia
A jelentősebb folyók és a Balaton főbb adatai 105
A jelentősebb vízfolyások vízállás adatai 106
A talajvízszint mélysége 1975 107
A talajvízszint mélysége 1981 108
Néhány nagyobb folyó átlagos hordalékhozama az 1971-1980. évek közötti időszakban 109
Az évi átlagos bányavíz-kiemelés alakulása a Dunántúli-középhegység területén 109
IV/2. Vízkészlet-gazdálkodás
Magyarország vízmérlege 113
Magyarország mértékadó felszíni vízmérlege 114
Magyarország mértékadó felszín alatti vízmérlege 115
A Duna vízgyűjtő területének Magyarországra vonatkozó mértékadó vízmérlege 116
A Tisza vízgyűjtő területének Magyarországra vonatkozó mértékadó vízmérlege 117
Magyarország természetes felszíni vízkészlete a keletkezés helye és a vízgyűjtők területe szerint 1982 118
A víztermelés céljára fúrt kutak főbb adatai 118
100 000 m3-nél nagyobb hasznos térfogatú hegy-, domb- és síkvidéki víztározók főbb adatai 119
100 000 m3-nél nagyobb hasznos térfogatú víztározók vízgyűjtő területek szerint 1982. 119
Néhány kiemelt 100 000 m3-nél nagyobb hasznos térfogatú víztározó főbb adatai 1981 120
IV/3. Vízkárelhárítás
A vízkárelhárítási tevékenység főbb mutatói 123
A tószabályozás költségei 123
Folyószabályozás 124
A folyószabályozás költségei 125
Árvíz, belvíz védekezési készültségben töltött napok száma 126
Árvíz, belvíz elöntések által okozott kár és a védekezés költségei 126
A sík-, hegy- és dombvidék vízrendezésének naturális adatai 127
A hegy-és dombvidéki vízrendezés költségei 128
A síkvidéki vízrendezés költségei 129
IV/4. Víztermelés, vízellátás
A közüzemi vízművek évi átlagos víztermelő kapacitása és termelése 133
A vízgazdálkodási ág víztermelése és értékesítése 133
A közüzemek havonkénti ivóvíz termelése 134
A népgazdasági ágak ivóvíz minőségű vízbeszerzése
a vízgazdálkodási ágtól 135
A népgazdasági ágak összes vízbeszerzése a vízgazdálkodási ágtól 135
Saját víztermelés egyes népgazdasági ágakban 136
A népgazdaság vízfelhasználása 136
Ivóvízzel ellátott lakások száma a vízellátás forrásai
és a vízhasznosítási berendezésekkel való felszereltség szerint Budapesten 137
Ivóvízzel ellátott lakások száma a vízellátás forrásai
és a vízhasznosítási berendezésekkel való felszereltség szerint a vidéki városokban 138
Ivóvízzel ellátott lakások száma a vízellátás forrásai
és a vízhasznosítási berendezésekkel való felszereltség szerint a községekben 139
Ivóvízzel ellátott lakások száma a vízellátás forrásai
és a vízhasznosítási berendezésekkel való felszereltség szerint Magyarországon 140
A lakosság ivóvízellátásának főbb adatai a városokban 141
A lakosság ivóvízellátásának főbb adatai a községekben 142
A lakosság ivóvízellátásának főbb adatai Magyarországon 143
IV/5. Az állami ipar víztermelése és vízhasznosítása
Friss víz beszerzés 147
A friss víz beszerzés megoszlása a beszerzés forrásai szerint 147
Friss víz beszerzés ágazatok szerint 148
Az ágazatok friss víz beszerzése források szerint 149
Az ipari hasznosításra vásárolt víz minőség szerinti összetétele 150
Teljes vízhasználat 151
Az ágazatok teljes vízhasználata a használat célja szerint 1981 151
Az ágazatok vízhasználata 152
Az ipartelepek száma ágazatonként, amelyekben a vízhasználat megfigyelésre került 153
A megfigyelt ipartelepek vízgazdálkodási célú állóeszköz-állományának értéke 153
IV/6. Mezőgazdasági vízhasználat
A mezőgazdasági hasznosítású víztermelés és felhasználás főbb adatai 157
A mezőgazdasági üzemek öntözőberendezései 1980 158
A vízkivételi főművek átvett és saját víztermelésének elosztása a vízgyűjtők területe szerint 159
A vízgazdálkodás mezőgazdasági hasznosítású víztermelése vízgyűjtő területek szerint 160
A főművekkel kitermelt és átvett mezőgazdasági hasznosítású víz 161
A mezőgazdasági üzemek által a vízügyi szervezettől felhasználásra átvett víz 162
Víztározó kapacitása mezőgazdaságban 163
öntözési kapacitás a műszaki berendezettség szerint 164
Öntözött terület öntözési módok és művelési ágak szerint 164
Az öntözött területre kiöntözött víz művelési ágak szerint 165
IV/7. Hévíz, gyógyvíz, fürdők
A hévíznyerőhelyek száma és a feltáráskor mért termelő kapacitása a víz hőmérséklete szerint 169
A hévíznyerőhelyek száma vízhozamuk tervezett hasznosítási területei szerint 169
A hévíznyerőhelyek megoszlása vízhozamuk hőmérséklete és a hasznosítás területei szerint 170
A termelő hévíznyerőhelyek megoszlása vízhozamuk komplex hasznosításának fokozatai és területei szerint 171
A termelő hévíznyerőhelyek megoszlása népgazdasági ágak, a víz hőmérséklete és a hasznosítás területei szerint 1980 172
A termelt és a hasznosított hévíz megoszlása vízhőmérséklet és a hasznosítás területei szerint 1980. 173
Az elismert gyógy- és ásványvíz nyerőhelyek száma és vízhozama a víz minősítése és hőmérséklete szerint 1982 174
A különböző kémiai összetételű gyógy- és ásványvíz nyerőhelyek száma és vízhozama a víz minősítése szerint 1982 175
A különböző kémiai összetételű gyógy- és ásványvíz nyerőhelyek száma és vízhozama a víz hőmérséklete szerint 1982 176
Gyógy- és ásványvíz felhasználás a víz kémiai összetétele és hőmérséklete szerint 1982 178
Elismert gyógyvizek palackozása és forgalmazása 179
Ismertebb márkájú gyógyvizek palackozása 179
Gyógy-, tisztasági és strandfürdők adatai 180
IV/8. Szennyvízelvezetés, -tisztítás
A városok közcsatorna hálózata 183
A községek közcsatorna hálózata 184
Magyarország közcsatorna hálózata 185
Szenny- és használt víz kibocsátók száma és a kibocsátott szennyvíz mennyisége 186
A közcsatorna hálózatba szennyvizet kibocsátók száma és a kibocsátott szennyvíz mennyisége 187
A kibocsátott szenny- és használt víz mennyisége a tisztítás igénye szerint 188
A tisztítást igénylő szennyvíz mennyisége a tisztítás minősége szerint 189
Közüzemi szennyvíztisztító kapacitás 190
A tisztított szennyvíz mennyisége az alkalmazott tisztítási technológia szerint 190
A kibocsátott szennyvíz szennyezőanyag tartalma a megfigyelt szenny vízkibocsátóknál 191
A kibocsátott szennyvíz szennyezőanyag tartalma a megfigyelt szennyvízkibocsátóknál népgazdasági ágak szerint 1981 192
A kibocsátott szennyvíz mennyisége különböző befogadókba történt elhelyezés szerint 193
Bírság fizetésére kötelezett szennyvízkibocsátók száma ágazatok szerint 193
Elsőfokú határozat alapján megállapított szennyvízbírság összege ágazatok szerint 194
A folyókban elhelyezett szennyvíz mennyisége vízgyűjtő területek szerint 195
A Duna és a Tisza külföldről belépő nagyobb mellékfolyóinak összesített vízminősége az országba történő belépéskor 196
Néhány nagyobb vízfolyás és a Balaton radioaktív szennyezettsége 196
Néhány nagyobb hazai vízfolyás, kisvízfolyás és csatorna torkolati vízminősége 197
A Duna és a Tisza összesített vízminőségének alakulása 198
V. VÍZGAZDÁLKODÁSI SZERVEK, SZERVCSOPORTOK GAZDÁLKODÁSÁNAK FŐBB ADATAI
V/1. A regionális vízmű- és vízgazdálkodási vállalatok, a víz-, csatornamű- és fürdővállalatok fontosabb adatai megyék szerint 201
V/2. A vízügyi igazgatóságok tevékenységének fontosabb adatai 227
V/3. A vízgazdálkodási társulatok tevékenységének fontosabb adatai (a felügyeletet ellátó vízügyi igazgatóságok szerint) 241
VI. A VÍZGAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉG FONTOSABB ADATAI MEGYÉK SZERINT 255

Témakörök