1.062.107

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Vízerőhasznosítás I-II.

Egyetemi tankönyv

Szerző
Lektor
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői vászonkötés
Oldalszám: 735 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 25 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrálva. Kihajtható és kivehető mellékleteket tartalmaz. Az I. kötet kiadási éve 1952.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

ELSŐ KÖTET
A vízerőhasznosítás a századforduló óta világszerte rohamosan fejlődik és a vízienergia ma már figyelemre méltó helyet tölt be a villamos energia gazdálkodásban. A víz mint a... Tovább

Előszó

ELSŐ KÖTET
A vízerőhasznosítás a századforduló óta világszerte rohamosan fejlődik és a vízienergia ma már figyelemre méltó helyet tölt be a villamos energia gazdálkodásban. A víz mint a napsugárzás által körforgásban tartott energiahordozó folytonosan megújuló potenciális energiakészletet ad: a vízienergia kihasználásával tehát magát az energiahordozót nem fogyasztjuk. Ez a vízerőhasznosítás fejlődésének egyik legfontosabb tényezője.
A világ villamos energia termelésének mintegy 37%-át állítják elő vízerőművekben. Számos, más energiahordozóval nem rendelkező országban - mint pl. Svájc, Norvégia, Svédország - szinte kizárólag a vízerőhasznosításon alapszik a villamos energia-gazdálkodás. De a szénben, kőolajban bővelkedő országok is állandóan fokozzák vízerőik hasznosítását. Kiemelkedő példa erre a Szovjetunió, ahol a vízerőhasznosítás már korán erőteljes fejlődésnek indult. A Szovjetunióban folyamatban lévő hatalmas természet-átalakítási tervek keretében számos olyan nagy teljesítményű vízerőmű épül, amelynek különleges feladatok megoldását igénylő megvalósítása nagy mértékben viszi előbbre a vízerőhasznosítás elméletét és gyakorlatát.

MÁSODIK KÖTET
Az első kötetben az előszó keretében már kifejtettem mindazokat a szempontokat, amelyeket az olvasó szíves figyelmébe ajánlok mind a két kötet forgatásához s anyagának felhasználásához. A második kötet előtt csak néhány kiegészítést kell tennem azoknak a munkatársaknak a megemlítésével, akik az első kötet szerkesztésében még nem működtek közre. A második kötet lektorálásában Maurer Gyula helyett Illei Vilmos, a Vízerőmű Tervező Iroda osztályvezető mérnöke vett részt, akinek számos tanácsáért, gondos bírálatáért e helyen mondok köszönetet. Hasonlóképpen e könyv hasznára váltak azok az értékes megjegyzések is, amelyeket az ellenőrző bírálótól, Sabathiel József főmérnöktől kaptam. A könyvnek az V. Hidraulikus energiatározók című főfejezetét Trenka Ernő gépészmérnökkel, a Ganz-turbinagyár osztályvezető helyettesével mint társszerzővel együtt írtuk. A távvezetékek képanyagát és a kapcsolatos szöveget Gregor Aladár gépészmérnök állította össze. Végül ismételten köszönetet mondok mindazoknak a munkatársaknak, akikről az I. kötetben már megemlékeztem, s akik a II. kötet szerkesztésében is hathatósan segítségemre voltak. Vissza

Tartalom

ELSŐ KÖTET
Előszó 3
Bevezetés 9
I. A víz mechanikai energiájának hasznosítása
A) A vízben felhalmozott mechanikai energia forrásai
1. A Föld felszínén lefolyó víz helyszíni energiája 13
2. Mértékegységek 18
3. A vízfolyás munkaképessége 22
4. A tengerek vizében felhalmozott mechanikai energia hasznosítási lehetőségei 25
5. A vízerőkészlet 27
6. Magyarország vízerőkészlete 41
7. Tározómedencék energiakészlete 45
B) A vízerőhasznosítás története és tagozódása
8. A vízerőhasznosítás fejlődésének története 48
9. A vízerőművek osztályozása 53
10. A tervezés és építés menete 58
II. Kisesésű vízerőművek
A) A vízerőgazdálkodási terv
11. A teljesítményábra 61
12. Az energiatermelési diagramm 68
13. A hasznosítás jellemző változatai 71
14. Vízelvonás hatása az energiatermelésre (komplex vízhasznosítás) 79
B) Az erőmű általános elrendezése
15. Alapvető szempontok az elvi kialakításhoz 82
16. Gazdaságossági feltételek 83
17. A gépegységek száma 87
18. Az üzemvízcsatornás vízerőmű általános elrendezése 88
19. A mederbe épített (folyami) erőmű általános elrendezése 89
C) Az üzemvízcsatornás erőmű részei
20. A vízkivételi mű 95
21. Védekezés a feliszapolódás ellen 96
22. A vízkivétel áramlástani követelményei 108
23. A vízkivételi veszteségek. Belépési veszteség és gerebellenállás 111
24. Védekezés az uszadékok és a jég ellen 116
25. Az üzemvízmennyiség szabályozása 118
26. Az üzemvízcsatorna hidraulikai méretezése. Gazdaságosság 119
27. A sebesség határértékei az üzemvízcsatornában. Kimélyülés- és feltöltődésmentes csatorna 128
28. Csatornahullámok 133
29. Jégképződés az üzemvízcsatornában 138
30.Vízveszteségek az üzemvízcsatornából 142
31. Az üzemvízcsatorna burkolása 147
32. Az alvízcsatorna 153
33. A csatornafő 154
D) A folyami (mederbe épített) erőmű típusai és részei
34. Egységes (összefüggő) erőtelep 156
35. Két részre megosztott (iker) erőtelep 159
36. Pillérekre megosztott erőtelep 160
37. Gáttestbe épített erőtelep 163
E) Az erőtelep
38. Az erőtelep tagozódása 166
39. A turbina vízszintes-tengelyű elhelyezése 166
40. A turbina függőleges-tengelyű elhelyezése 169
41. Az erőtelep főméretei 174
42. Az előcsatorna és részei 175
43. A gereb szerkezete és tisztítása. Sztatikai méretezés 183
44. A turbinaszelep szerkezete. Betétgerendás elzárás 190
45. A csigaház (turbinakamra) 196
46. A turbina működésének elve. Az Euler-féle alapegyenlet 206
47. A turbina jellemző fordulatszáma. A turbinák csoportosítása a jellemző fordulatszám alapján 209
48. A turbinák hatásfoka. A szabályozás célja és elve 216
49. A turbina működése változó eséssel 223
50. A szívócsatorna (szívócső) célja 226
51. Kavitáció. A megengedhető szívómagasság 230
52. A szívócsatorna (és szívócső) kialakításának irányelvei 236
53. Perdület a szívócsatornában (szívócsőben). Különleges szívócsőtípusok 245
54. A szívócsatorna elzárása. Felszerelések 248
55. A kivitáció káros hatása s szerkezete 249
56. Esésnövelő berendezések 251
57. Az erőtelep hidraulikai főméreteinek meghatározása előtervezésekhez 256
58. A kagylódiagramm és használata. A megfutási fordulatszám 268
59. A szárnylapátos turbinák szerkezete. A turbina segédberendezései 272
60. Turbinák súlya. Axiális terhelések 276
61. A turbina szabályozása. Lendítőnyomaték 280
62. Szabályozóberendezések 287
63. A turbina és a generátor kapcsolata 294
64. A generátor 296
65. Az erőtelep egyéb villamos berendezései 309
66. Az erőtelep felépítménye. (Gépcsarnok) 315
67. Kezelő telep, lakótelep, egyéb tartozékok 321
68. Az erőtelep statikai vizsgálatának alapelvei 323
69. Az erőtelep stabilitása. A talajfeszültség és eloszlása 325
70. Alapozás. Az alaptest igénybevételei 329
71. A szívócsatorna-keretek vizsgálata 337
72. Az előcsatorna és a csigaház sztatikája 340
73. A generátorfödém, egyéb szerkezetek és a gépcsarnok statikája 344
74. Az erőtelep vasalása 347
75. Építési irányelvek 349

MÁSODIK KÖTET
III. Nagy esésű erőművek
A) Csoportosítás
76. A nagyesésű erőművek jellemzése 361
77. A nagyesésű erőművek fő típusai 361
B) Üzemvízcsatornás erőmű
78. A vízkivételi mű 366
79. Az üzemvízcsatorna 378
80. A csatornafő 383
C) Nyomóalagutas erőmű
81. A vízkivételi mű 388
82. Az alagút 390
83. Bélelt alagutak szilárdságtani vizsgálata 394
84. A kiegyenlítő-medence 405
85. A víztükör lengése a kiegyenlítő-medencében 408
86. Különleges kiegyenlítő-medencék 422
D) A nyomócső és tartozékai
87. A nyomócső szerkezete és alátámasztásának elvei 425
88. Csőzárak 442
89. A csőzárkamra 448
90. A nyomócső hidraulikai méretezése 450
91. A csővezeték hirtelen zárásának a hatása. A vízlökés 454
92. A nyomócső statikai vizsgálata. Szilárdságtani méretezés 464
93. A zsámolyok statikai vizsgálata és méretezése 478
94. A gazdaságos csőátmérő 489
E) Az erőtelep
95. Az erőtelep általános elrendezése 493
96. Az erőtelep alapozása. A fáradt üzemvíz elvezetésének különféle módjai 508
97. A túlnyomáscsökkentő szelep 510
F) Gát-erőművek
98. Duzzasztóműhöz telepített közepes-esésű erőmű 512
99. Völgyzárógát-erőmű 524
G) A vízerőgépek és a villamos berendezések
100. A nagy esésű erőművek turbinatípusai 531
101. A Pelton-turbina működésének hidraulikai vizsgálata. A megengedhető ns 533
102. Hatásfokgörbék. A turbinatípus megválasztása 536
103. Kagylódiagrammok. Megfutási fordulatszám 540
104. A Francis-turbina szerkezete 545
105. A Francis-turbina főméreteinek és súlyának közelítő meghatározása 551
106. A Pelton-turbina szerkezete 558
107. A Pelton-turbina főméreteinek és súlyának közelítő meghatározása 562
108. A Pelton-turbina szabályozása. Különleges szabályozási eljárások nagyesésű turbinákhoz 564
109. A generátor és a villamos berendezések 567
IV. Törpe vízerőművek
A) A vízikerekes erőtelepek (malmok)
110. Elrendezés. A vízikerekek általános jellemzése 569
111. A felül-csapott vedres vízikerék 571
112. Az oldalt-csapott vízikerekek 574
113. Az alul-csapott lapátos vízikerék 576
B) Turbinás törpe erőművek
114. A Bánki-turbina 579
115. A törpe erőtelep 583
116. Közlőművek 620
117. Törpe erőtelepek villamos berendezései 625
118. Átalakítások 629
V. Hidraulikus energiatározók
A) Általános ismertetés
119. Az energiatározás célja. A hidraulikus energiatározó működésének elve. Osztályozás 633
120. Az erőtelep általános elrendezése 639
B) Gépészeti berendezések
121. A hidraulikus energiatározó turbinái 648
122. A hidraulikus energiatározó szivattyúinak üzemi jellemzői 651
123. Többlépcsős tározószivattyúk 657
124. A tározószivattyúk szerkezete 663
125. Tengelykapcsolók 665
126. A hidraulikus energiatározó csőzárai 670
127. Kettős működésű (reverzibilis) vízgépek 671
C) A hidraulikus energiatározó üzemi viszonyai
128. Az energiatározó hatásfoka. Veszteségek 674
129. A tározómű háromféle üzeme 678
130. Állandóan forgó gépek üzemvitele 680
VI. A vízerőhasznosítás gazdaságossága
A) Energiagazdasági alapismeretek
131. Az energiahordozók és felhasználásuk. Az energiagazdasági vizsgálatok felosztása 685
132. Teljesítmény ábra és terhelési ábra 688
133. A kihasználási tényező és a kihasználási óraszám 692
134. A kihasználási óraszám értelmezése vízerőművek esetében 693
B) Költségek
135. A vízerőmű beruházási költsége. Fajlagos beruházás 696
136. Az évi költség. Törlesztési idő 704
137. Az energiatermelés egységköltsége 709
Irodalom 717
Név- és tárgymutató 723
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem