1.063.262

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Vízépítéstan II.

Kézirat/Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Kar

Szerző
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 488 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. Megjelent 200 példányban, 416 fekete-fehér ábrával illusztrálva. Tankönyvi szám: J 9-637. Kihajtható mellékletekkel.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A jegyzet a Közlekedésépítő szakos nappali, esti és levelező tagozatos hallgatóság részére készült. A "Vízépítéstan I." c. jegyzet folytatásának tekintendő.
A jegyzet célja az, hogy a... Tovább

Előszó

A jegyzet a Közlekedésépítő szakos nappali, esti és levelező tagozatos hallgatóság részére készült. A "Vízépítéstan I." c. jegyzet folytatásának tekintendő.
A jegyzet célja az, hogy a vízellátás-csatornázás, vízi közlekedés, vízi utak, vízerő hasznosítás, öntözés, halastó-gazdálkodás, vízépítési műtárgyak, vízemelés legfontosabb tananyagáról bizonyos mélységig átfogó képet nyújtson. A jegyzet anyagának összeállításánál a szerzők messzemenően támaszkodnak a szakirodalomban megjelölt, a vízépítő szakos hallgatóság részére már rendelkezésre álló jegyzetek anyagaira.
A jegyzet elsősorban az alapvető szakismeretekre, a szemléletre, a tervezési és üzemelési szempontok megadására helyezi a hangsúlyt. Számos esetben csak utal a már meglévő 'Vízellátás és Csatornázás" (1967) és a "Mezőgazdasági Vízgazdálkodás" (1966) tervezési segédletekben található, részletesen kifejtett ismeretanyagra. A vízemelés a vízépítés valamennyi területén jelentkezik. A vízemelési feladatok jelentőségének megfelelően ezért a jegyzet az ilyen irányú szakismeretekkel is részletesen foglalkozik. A jegyzet az alaptárgyak közül elsősorban a "Hidrológia", a "Hidraulika" tárgyakra támaszkodik. Vissza

Tartalom

I. Előszó 3
II. Vízellátás 5
1. A víz 5
1.1. A víz minősége 5
1.1.1. A víz fizikai sajátosságai 5
1.1.2. A víz fiziko-kémiai és kémiai tulajdonságai 8
1.1.3. A víz bakteriológiai és biológiai tulajdonságai 10
1.1.4. A szaprobionta rendszer és a vizi élővilág 11
1.1.41. Poliszaprób zóna 12
1.1.42. oc -mezoszaprób zóna 13
1.1.43. (S -mezoszaprób zóna 13
1.1.44. Oligoszaprób zóna 15
2. Vízszükséglet 15
2.1. A vasúti és közúti üzem vízszükséglete 17
3. Vízszerzés 19
3.1. Csapadékvíz 0
3.2. A felszíni vizek 20
3.3. A felszínalatti vizek 22
3.4. A felszíni vizet övező talajrétegből való vízszerzés 22
3.4.1. Medergaléría 23
3.4.2. Parti galéria 25
3.4.3. Csőkút 26
3.4.4. Csáposkút 27
3.4.5. A talajvíz dúsítása 28
3.5. Aknakút 31
3.6. Mélyfúrású kút 31
3.7. Forrásfoglalás 34
3.8. Karsztvíz kitermelése 37
3.9. A kutak hozama 38
4. A víztisztítás 41
4.1. Az úszó szilárd szennyeződések eltávolítása kiszűréssel 42
4.1.1. Dobszűrő 44
4.1.2. Szalagszűrő 46
4.2. Ülepítés 47
4.2.1. A mechanikai ülepítés alapjai 48
4.2.2. Az ülepítő medencék hidraulikai méretezése 51
4.2.21. Vízszintes átfolyású ülepítő medence méretezése 51
4.2.22. Vízszintes átfolyású homokfogó 53
4.2.23. Függőleges átfolyású ülepítő medence méretezése 54
4.2.24. Függőleges átfolyású homokfogó 56
4.3. Derítés 56
4.3.1. A pehely jellemzése 59
4.3.2. A derítő méretezése 60
4.3.3. Vízszintes átfolyású derítők 60
4.3.4. A függőleges átfolyású derítők 61
4.4. Szűrés 62
4.4.1. A mechanikai szűrés elméleti alapjai 62
4.4.2. A mechanikai szűrők kialakítása 65
4.4.3. A mechanikai gyorsszűrés jelenlegi problémái 68
4.5. Az oldott szennyeződések eltávolítása 68
4.5.1. Savtalanítás 68
4. 5.11. A savtalanítás szükségességének indokolása 68
4.5.12. Mechanikai savtalanítás 73
4.5.13. Kémiai savtalanítás 75
4.5.13.1. Szűrővel való savtalanítás 75
4.6. Vastalanítás 78
4.6.1. A vastalanítás a Fe(HCO3)2 kötésű vasvegyület esetében 78
4.6. 2. Oxidáció-kinetikai folyamatok 80
4.6.3. A szulfátos szerves kötésű vas eltávolítása 81
4.7. Mangántalanítás 82
4. 7.1. A hidrogén karbonát kötésű mangán eltávolítása 82
4.8. Vízlágyítás 83
4.8.1. Termikus vízlágyítás 84
4. 8. 2. Vegyszeres vízlágyítás 84
4.9. Mozdonykazánok vizének kezelése 85
4.10. Ivóvíztisztító telepek 86
4.11. A fertőző szennyeződések eltávolítása 87
5. A víz szállítása és szétosztása 90
5.1. A magas tározók helyének meghatározása 92
5.2. A tározók kialakítása 96
5.3 Hidroforok 100
5.4. Csövek hidraulikai méretezésé 101
5.5. Csőanyagok és csőkötések 101
5.6. Védőövezetek 103
IH. Csatornázás 107
1. A csatornázási művek osztályozása 107
2. A csatornahálózat 109
2.1. A tömény házi szennyvízmennyiség meghatározása 111
2.2. A csapadékvíz mennyiség meghatározása 112
2.3. A hidraulikai méretezés elve 114
2.4. A szennyvízcsatornák méretezésének sajátos vonásai 116
2.5. A csatornák helyszínrajzi és mélységi kialakítása 118
2.6. A csatornahálózat építése 121
2.7. A csatornahálózat műtárgyai 125
IV. Szennyvíztisztítás 131
1. Szerves szennyezőanyagok mennyiségének meghatározása 131
1.1. A házi szennyvíz összetétele 132
2. Fizikai-kémiai és kolloidkémiai alapfogalmak 133
2.1. Oldott anyagok molekuláris diffúziója 134
3. A szennyvíztisztítási eljárások és berendezések csoportosítása 135
3.1. Mechanikai szennyvíztisztítás és berendezései 135
3.1.1. Úsztató berendezések 137
3.1.2. Zsírfogó 137
3.1.3. Benzinfogó 138
3.1.4. Olajfogó 139
3.2. Szennyvízrácsok 139
3. 2.1. Durva rács 143
3.2.2. Finom rács 143
3.2.3. Aprító szűrő 144
3.2.4. A rácsszemét és kezelése 145
3.3. Ülepítés 146
3.3.1. A homokfogók 147
3.3.11. Vízszintes átfolyású homokfogó 147
3.3.12. A függőleges átfolyású homokfogó 149
3.3.13. A homokmosás 150
3.3.2. Ülepítő medencék 150
3.3.21. Oldómedence 150
3.3.22. Egyszintes ülepítők 153
3.3.22.1. Hosszanti átfolyású medence 153
3.3.22.2. Dorr rendszerű sugárirányú átfolyású medence 155
3.3.22.3. Dortmundi rendszerű tölcséres függőleges átfolyású medence 158
3.3.23,. Kétszintes ülepítő medence 159
3.3.3. Derítés 161
3.3.4. Elárasztott kavicsszűrő 161
3.3.5. A műtárgyak kapcsolata kisberendezések esetében 162
3.4. Biológiai szennyvíztisztítás 165
3.4.1. A szaporodási görbe, az iszapszaporodási és a BOI5 lebontási görbe 165
3.4.2. Az aerob lebontási folyamat alapreakciói 167
3.4.21. Az enzimekről 169
3.5. Az aerob biológiai tisztítási folyamatok osztályozása 170
3.5.1. A folyók öntisztulása 170
3.5.11. A befogadó terelhetősége 173
3.5.2. A biológiai csepegtetőtestes szennyvíztisztítás 174
3.5.21. A csepegtetőtestes tisztítás elve 174
3.5.22. Kisterhelésű csepegtetőtest 178
3.5.23. Nagyterhelésű csepegtetőtest 179
3.5.24. Torony csepegtetőtest 185
3.5.25. Csepegtetőtestes kis tisztítótelep 185
3.5.26. A csepegtetőtestbeli mikroorganizmusok 186
3.6. Az eleveniszapos biológiai szennyvíztisztítás 187
3.6.1. Az eleveniszap képződése és annak sajátosságai 188
3.6.2. Az eleveniszapos medence optimális üzemelési alapfeltételei 189
3.6.3. Az eleveniszapos berendezések osztályozása, az iszapterhelés alapján 191
3.6.4. A teljes oxidációs (totáloxidációs) tisztító berendezések 194
3.6.5. A teljes biológiai tisztítást nyújtó berendezések 198
3. 7. Szennyvízoxidációs tavak 201
3.8. Az anaerob szennyvíztisztítás 204
Irodalom 206
V. Vízi közlekedés, vízi utak 209
1. A vízi szállításról általában 209
2. A hajózás fejlődése 210
3. Vízijárművek 215
3.1. A tutaj 211
3.2. Vitorláshajó 211
3.3. Géphajók 211
3.4. Uszályhajók 212
3.5. Különleges szerkezetű hajók 213
4. A hajók vontatása 213
5. A vízi közlekedés előnyei és hátrányai 214
6. A vízi utak 215
6.1. Természetes vízi utak 216
6.2, Mesterséges vízi utak 218
6.2.1. Csatornázott folyók 218
6.2.2. Hajócsatornák 220
6.2.3. A különböző hajócsatornák előnyei és hátrányai 221
6.2.4. A hajócsatornák keresztszelvénye 221
6.2.5. Hajózható csatornák 223
6.2.6. Hajócsatornák és hajócsatornák torkolatai 224
7. A vízi közlekedés különleges műtárgyai és berendezései 224
7.1. Hajófordítók, kitérők és várakozóhelyek 225
7.2. Kikötők 226
7.2.1. Folyami rakodók és rakpartok 226
7.2.2. Folyami medencés kikötők 229
7.2.3. Csatornakikötők 230
7.2.4. Állóvizek kikötői 231
7.2.5. A rakodóberendezések 235
7.2.6. A sólyák és dokkok 236
7.2.7. Jelző- és hírközlő berendezések 238
8. A hazai belvízi hajózás és vízi út fejlesztési ráfordítások hatékonysága 239
VI. Vízerő hasznosítás 247
1. A föld felszínén lefolyó víz helyzeti energiája 247
2. A vízfolyás munkaképessége 249
3. Vízerőkészlet 254
3.1. Elméleti vízerőkészlet 255
3.2. Műszakilag hasznosítható vízerőkészlet 256
3.3. A gazdaságosan hasznosítható vízerőkészlet 256
3.4. A Föld elméleti vízerőkészlete 256
3.5. Magyarország elméleti vízerőkészlete 257
4. Vízerőművek osztályozása 257
5. Vízerőművek létesítése 259
5.1. Vízerő-gazdálkodási terv 259
5.2. A műtárgyak tervezése 264
5.2.1. Üzemvízcsatornás erőművek 265
5.2.2. Folyami vízerőművek 276
5.2.3. Vízerőtelepek 278
5.2.3.1. Az előcsatorna és részei 282
5. 2.3.2. A csigaház 284
5.2.3.3. A turbinák 285
5. 2.3.4. A szívócsatorna 289
5.2.3.5. A vízerőtelep egyéb berendezései 291
5.2.4. Nagyesésű vízerőművek 291
6. Hidraulikus energiatározók 298
VII. Öntözés 301
1. Az öntözés célja 301
2. Az öntözési területi egységek 301
3. A vízszerzés 303
3.1. Az öntözővíz minősége 303
3.2. Az öntözővíz mennyisége 303
3.3. Az öntözővíz beszerzése 304
4. Az öntözővíz tározása 307
5. Az öntözővíz szállítása 308
5.1. Az öntözővíz szállítása csatornákban 308
5.1.1. Az öntözővíz szállításával kapcsolatos csatornaszelvények, burkolatok, szigetelések és műtárgyak 310
6. Az öntözővíz elosztása az öntözendő területen 312
6.1. Az öntözővíz mérése 318
6.2. Állandó üzemvízszinttartás, a vízelosztás automatizálása 319
6.3. Az öntözővíz adagolása (öntözési módok) 321
6.3.1. Árasztó öntözés 322
6.3.2. Csörgedeztető öntözés 324
6.3.3. Áztató öntözés 327
6.3.4. Altalaj öntözés 331
6.3.5. Esőszerű öntözés 334
6.3.5.1.Az esőztető berendezések alkalmazási területe 335
6.3.5. 2. A csővezetékes esőztető berendezések 336
6.3.5.21. A szórófej 336
6.3.5.21.1. A szórófejek jelleggörbéi 339
6.3.5.22. Csővezeték 342
6.3.5.23. Szerelvények 343
6.3.5.3.Hordozható esőztető berendezések 345
6.3.5. 4. Vegyes csővezetékű esőztető berendezések 347
6.3.5.5. Beépített csővezetékű esőztető berendezések 352
7. Tereprendezés 353
VIII. Halastógazdálkodás 354
1. A haltermelés biológiai alapjai 359
2. A természetes vizeink haltermelésének alakulása 361
3. A mesterséges haltenyésztés biológiai alapjai 362
4. A tenyésztésre alkalmas halfajták 363
4.1. A ponty élettani tulajdonságai 363
5. A pontyos tógazdaság létesítése 365
5.1. A halastavak tervezési alapadatai 366
5.2. A tógazdaság létesítésének előfeltételei 367
5.3. Termelőtavak típusai 369
5.4. A halastó építési elemei 373
6. A pontyos tógazdaság üzeme 380
PC. Vízépítési műtárgyak 383
1. A vízépítési műtárgyak osztályozása 383
2. A vízszínszabályozás műtárgyai 384
2.1. Álló (fix) gátak 384
2. 2. Mozgatható (mozgó) gátak 390
3. A víz tározására szolgáló műtárgyak 400
3.1. A völgyzárógátakkal kapcsolatos kiegészítő berendezések 404
4. A viziközlekedést szolgáló műtárgyak 409
4.1. A hajózsilipek 410
4.2. A hajóemelők 415
4.3. Tutajáteresztők 416
4.4. Árvizkapuk, hajózható csatorna elzárások 416
5. Szivattyútelepek 417
5.1. A vízemelés feladatai 418
5.1.1. A vízemelés hidraulikai feladatai 419
5.1.2. A vízemelés üzemi feladatai 421
5.1.3. A vízemelés tervezési és építési feladatai 421
5.1. 4. A vízemelés gépészeti feladatai és lehetőségei 425
5.2. Körfogó szivattyúk hidraulikája 434
5.2.1. A hidraulikai vizsgálat kiindulási adatai és feltételei 434
5.2.2. A centrifugál szivattyúk Euler-féle alapegyenlete 436
5.2.3. A szivattyú hasznos szállítómagassága 438
5.3. A szivattyúk elhelyezése és indítása 444
5.4. A szivattyú munkapontja 450
5.5. Szivattyúval kapcsolt csővezetékek hidraulikája 452
5.6. A szivattyúk összekapcsolása 455
5.7. A szivattyúk hajtása 458
5.8. Szempontok a szivattyútelepek tervezéséihez 460
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Vízépítéstan II. Vízépítéstan II. Vízépítéstan II. Vízépítéstan II. Vízépítéstan II. Vízépítéstan II.

A borító elszíneződött, foltos. Néhány lapon jelölés látható.

Állapot:
4.040 ,-Ft
20 pont kapható
Kosárba