1.062.515

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Vízépítési alapismeretek

Kézirat/Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Kar

Szerző
Lektor
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 447 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. Megjelent 253 példányban, 397 fekete-fehér ábrával illusztrálva. Tankönyvi szám: J 9-1137. Kihajtható mellékletekkel.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A jegyzet az Építőmérnöki Kar Közlekedésépítőmérnöki Szakán oktatott Vízépítési alapismeretek tantárgy előadási anyagát tartalmazza, támaszkodva a gyakorlati órákon használt, a tervezési és... Tovább

Előszó

A jegyzet az Építőmérnöki Kar Közlekedésépítőmérnöki Szakán oktatott Vízépítési alapismeretek tantárgy előadási anyagát tartalmazza, támaszkodva a gyakorlati órákon használt, a tervezési és számítási feladatok végrehajtásához szükséges segédletre, a laboratóriumi gyakorlatokra és a hidrológiai mérőgyakorlatra. A Vízépítési alapismeretek tantárgy az építőmérnöki tevékenységhez alapvetően szükséges hidrológiai és hidraulikai ismereteket, valamint a legfontosabb vízgazdálkodási szakágazatok tevékenységét tárgyalja, a közlekedésépítő mérnök számára szükséges mélységig. így egyrészt átfogó szemléletet ad a vízgazdálkodás egész területéről és képessé teszi a hallgatókat az egyszerűbb vízépítési feladatok önálló megoldására, másrészt pedig meg alapozza és kiegészíti ilyen vonatkozásban a következő féléveidben oktatott közlekedésépítő szaktantárgyakat. Ezek anyagának ismeretében kerül majd sor későbbi félévben Vízépítés tantárgy oktatására, amely már a közlekedésépítés sajátos vízépítési kérdéseit és általában a vízrendezést tárgyalja. Vissza

Tartalom

Bevezetés 3
1. Vízgazdálkodás 5
1.1 A magyar vízgazdálkodás története és fejlődése 5
1.2 A vízgazdálkodás szervezeti felépítése 8
1.3 A vízgazdálkodás szakágazatai 18
1.4 A vízgazdálkodás kapcsolata más népgazdasági ágakkal 18
1.5 A vízgazdálkodás tervezési rendszere 19
1.6 Vízjogi kérdések . 20
1.7 A vízgazdálkodás néhány oktatási kérdése 21
2. Hidrológiai alapismeretek 23
2.1 A hidrológiai körfolyamat 23
2.2 Csapadékviszonyok 30
2.3 A lefolyás 34
2.31 A lefolyási tényező 34
2.32 Racionális méretezési eljárás 34
2.33 Az egységárhullámkép módszere 36
2.34 A mértékadó vízhozam meghatározásának egyéb módszerei 37
2.4 Párolgás és kondenzáció 38
2.5 A tározás 39
2.6 Felszíni és felszínalatti vizek 40
2.61 Felszíni vizek 40
2.62 Felszínalatti vizek 44
2.63 A víz minősége 44
2.7 Hidrológiai mérések 48
2.71 Vizállásmegfigyelések 48
2.72 A vízszintesés mérése 49
2.73 A vízmélység mérése 50
2.74 Mederfelvétel 51
2.75 A vízsebességek mérése 53
2.76 Vízhozammérés 54
2.77 A hordalék mérése 57
2.78 Talajvízszint-megfigyelések 58
2.8 Hidrológiai adatsorok jellemzése 58
2.9 Adatsorok közötti kapcsolatok 65
3. Hidraulikai alapismeretek 7
3.1 A folyadékok fizikai tulajdonságai 70
3.11 Fajsúly és sűrűség 70
3.12 Halmazállapot-, térfogat- és nyomásváltozások 71
3.13 Felületi feszültség és kapillaritás 73
3.14 A belső súrlódás 74
3.15 Ideális és valóságos folyadékok 75
3.2 Hidrosztatika 75
3.21 A sztatikus nyomás jellemzői 75
3.22 A hidrosztatika alapegyenlete 76
3.23 Az alapegyenlet alkalmazása 77
3.24 Folyadéknyomás sík felületekre 78
3.25 Folyadéknyomás görbe felületekre 85
3.26 Uszó testek egyensúlya 86
3.3 A folyadékok mozgásának alapjai 87
3.31 Alapfogalmak 88
3.32 Bernoulli tétele 89
3.33 Bernoulli egyenletének alkalmazása 93
3.33.1 Sebességmérés Pitot-csővel 93
3.33.2 Hozammérés Venturi-csővel 94
3.33.3 Edényből való kifolyás 95
3.34 Az impulzus-tétel és alkalmazása 96
3.35 A folyadékok lamináris és turbulens mozgása 98
3.4 Folyadékmozgás csővezetékben 99
3.41 Lamináris folyadékmozgás 100
3.42 Turbulens folyadékmozgás 103
3.43 Helyi energiaveszteség 106
3.44 Csővezetékek hidraulikai méretezése 109
3.45 A vizemelés hidraulikai kérdései 111
3.46 Szivornyák méretezése 114
3.5 Csőhálózatok hidraulikai méretezése 115
3.6 Nyiltfelszinüj mederbeli vízmozgás 117
3.61 Áramlás és rohanás 117
3.62 Chézy képlete (a középsebesség meghatározása) 120
3.63 Zártszelvényű csatornák méretezése 122
3.64 A duzzasztás közelítő meghatározása 124
3.7 Mütárgyhidraulikai alapismeretek 125
3.71 Vizépitési műtárgyak utófenekének hidraulikai méretezése 125
3.72 Bukógátak 128
3.73 Mérőcsatornák 130
3.74 Csőátereszek és bujtatók 131
3.8 Szivárgási alapismeretek 133
3.81 A szivárgás Darcy-féle alaptörvénye 133
3.82 Kutak vízhozama 134
3.83 Vízgyűjtő galéria vízhozama 137
3.84 Gát alatti szivárgás 138
3.85 Beszivárgás munkaárokba 140
4. Vízellátás 142
4.1 A vízellátással kielégítendő igények 142
4.2 A vízellátás hidraulikai rendszere, jellemző és mértékadó üzemállapotok 143
4.3 Vízigények (mennyiségi igények) 146
4.4 Víztározás 150
4.5 Vizszétosztás 156
4.51 Vizeiosztó hálózatok tervezése 156
4.52 Vizeiosztó hálózatok hidraulikai méretezése és számítása 158
4.53 A csőhálózat építése 161
4.6 Vizszerzés 172
4.7 Víztisztítás 184
4.71 A tisztítástechnológia elemei 184
4.72 Jellegzetes ivóvíztisztítási technológiák 187
5. Csatornázás, szennyvíztisztítás 202
5.1 Csatornázás 202
5.11 A csatornázás célja 202
5.12 Csatornázási rendszerek 203
5.13 Általános csatornahálózat jellemzők 203
5.14 A csatornázás szerkezeti elemei és műtárgyai 207
5.14.1 Zárt és nyílt szelvényű csatornák 207
a) Zárt szelvényű csatornák 207
Zárt szelvényű csatornák anyagai 207
b) Nyílt szelvényű csatornák 211
5.14.2 Aknák és csatlakoztató műtárgyak 212
5.14.3 Kitorkollások 215
5.14.4 Záporkiömlők, túlfolyók, vészkiömlők 216
5.14.5 Tározómedencék 218
5.14.6 Bujtatók, átereszek 218
5.14.7 Átemelők 220
5.15 Csatornahálózatok kialakítása és működése 222
5.15.1 Helyszínrajzi vonalvezetés 222
5.15.2 A csatorna elhelyezése az úttest alatt 224
5.15.3 A csatornahálózat magassági vonalvezetése 226
5.15.4 A csatornahálózatok üzemeltetési sajátosságai 227
5.16 A csatornák hidraulikai méretezése 229
5.16.1 A csatornákat terhelő vízhozamok meghatározása 230
5.16.2 Hidraulikai méretezés 231
5.17 A csatornahálózat építése 232
5.17.1 Nyilt munkaárkos csatornaépítés 232
5.17.2 Árokásás nélküli csatornaépítés 235
5.17.3 Befejező munkálatok 237
5.2 Szennyvíztisztítás 237
5.21 A szennyvíztisztítás célja 237
5.22 A szennyvizek mennyisége és összetétele 239
5.22.1 A szennyvizek mennyiségi jellemzői 239
5.22.2 A városi szennyvizek összetétele, minőségi jellemzése 240
5.23 A szennyvíztisztítási eljárások csoportosítása 243
5.23.1 Mechanikai tisztítás (első tisztítási fokozat) 243
5.23.11 Rácsszürés 243
5.23.12 Üllepités, flotálás 246
Üllepítés és műtárgyai 246
Homokfogók 247
Ülepítő medencék 250
Oldómedencék és szivárogtató berendezések 256
Flotálás és műtárgyai 259
5.23.2 Biológiai szennyvíztisztítás (második tisztítási fokozat) 263
5.23.21 A biológiai tisztítás elvi alapjai 263
5.23.22 Biokémiai alapfogalmak 264
5.23.23 Eleveniszapos szennyvíztisztítás 266
Az eleveniszapos szennyvíztisztítás felosztása 267
Az eleveniszapos szennyvíztisztítás levegőztető műtárgyai 267
Az eleveniszapos szennyvíztisztítás levegőztető berendezései 270
5.23.24 Csepegőtestes szennyvíztisztítás 277
Csepegtetőtest 277
A csepegtetőtestes tisztítás jellemzői 277
5.23.25 Jellegzetes biológiai szennyvíztisztítási technológiák 280
5.23.26 Fertőtlenítés 282
5.23.27 A szennyvíztisztítás egyéb folyamatai 282
5.3 A közlekedési üzemek csatornázása és szennyvíztisztítása 287
5.31 Vasúti létesítmények csatornázása és szennyvíztisztítása 287
5.31.1 A csatornázás rendszere 288
5.31.2 A csatornahálózat kialakítása 288
5.31.3 Szennyvíztisztítás. 289
5.32 Közúti közlekedési üzemek csatornázása és szennyvíztisztítása 292
5.33 Autópálya szervizek, éttermek és töltőállomások csatornázása és szennyvíztisztítása 293
5.34 Személygépkocsi szervizek, autó- és autóbusz garázsok csatornázása és szennyvíztisztítása 293
5.35 Közúti villamosvasút és földalatti vasút csatornázása és szennyvíztisztítása 294
6. Víziközlekedés, víziutak 295
6.1 A víziközlekedésről általában 295
6.11 A víziközlekedés fejlődése 295
6.12 A víziszállítás jelentősége 295
6.2 Vízijárművek 296
6.21 A tutaj 296
6.22 Vitorlás hajó 296
6.23 Géphajók 296
6.24 Uszályhajók 297
6.25 Különleges szerkezetű hajók 297
6.26 A hajók vontatása, tolása 298
6.3 Viziutak 300
6.31 Természetes víziutak 300
6.32 Mesterséges víziutak 300
6.4 A vízi közlekedés műtárgyai és berendezései 305
6.41 Kikötők, rakodók 305
6.42 Hajózsilipek 311
6.43 Hajóemelők, hajósiklók 317
6.44 Hajóforditók, kitérők, várakozó helyek 318
6.45 Sólyák és dokkok 319
6.46 A víziközlekedés jelzései 320
6.5 Európa víziutjai 320
6.51 Duna-Majna-Hajna csatorna 320
6.52 Duna-Odera-Elba csatorna 321
6.53 Duna-Adria hajóút 321
6.54 Volga-Don víziutrendszer 321
6.55 Magyarország víziútjai 321
7. Vízerőhasznosítás 325
7.1 A föld felszínén lefolyó víz helyzeti energiája 325
7.2 A vízfolyás munkaképessége 328
7.3 Vizerokészlet 329
7.31 Elméleti vízerőkészlet 329
7.32 Műszakilag hasznosítható vízerőkészlet 330
7.33 Gazdaságosan hasznosítható vízerőkészlet 330
7.4 A Föld elméleti vízerőkészlete 331
7.5. Magyarország elméleti vízerőkészlete 331
7.6 Vízerőművek osztályozása 331
7.7 Vízerőművek létesítése 332
7.71 A műtárgyak tervezése 334
7.71.1 Üzemcsatornás erőművek 334
7.71.2 Folyami vízerőművek 337
7.71.3 Vizerőtelep 340
7.8 Hidraulikus energiatározók 342
8. Öntözés 351
8.1 Az öntözés célja 351
8.2 Az öntözés területi egységei 353
8.3 Az öntözővíz 353
8.31 Az öntözővíz minősége 353
8.32 Az öntözővíz mennyisége 354
8.33 Az öntözővíz szerzése 355
8.4 Az öntözővíz szállítása 355
8.41 Az öntözővíz szállítása csatornákban 356
8.42 Az öntözővíz szállítása csővezetékben 356
8.5 Az öntözővíz adagolása (öntözési módok) 356
8.6 Az öntözőberendezések csoportosítása 356
8.61 Az egyszerű vízszállító hálózatú berendezések ismertetése 357
8.61.1 Mozgatható csővezetékes esőztető berendezés 357
8.61.2 Mozgatható csővezetékes felületi öntözőberendezés 360
8.61.3 Héjcsatornás felületi öntöző berendezés361
8.61.4 Föld-csatornás felületi öntöző berendezés 362
8.61.5 Járműre, traktorra szerelt esőztető berendezés 363
8.61.6 Földcsatornás altalaj öntözőberendezés 363
8.62 Összetett vízszállítóhálózatú berendezések ismertetése 364
8.62.1 Gerincvezetékes öntöző berendezés 364
8.62.2 Gerinccsatornás öntöző berendezés 367
8.62.3 Vegyescsővezetéktí berendezések 367
8.62.4 Beépitett vezetékű esőztető berendezések 367
8.63 A szárnyvezeték 368
8.63.1 A szórófej jelleggörbéi 368
8.63.2 A csővezeték 371
8.63.3 Szerelvények 371
8.63.4 A szárnyvezeték hidraulikai méretezése 371
9. Vízépítési műtárgyak 376
9.1 A vízépítési műtárgyak osztályozása . 376
9.2 A vízszintszabályozás műtárgyai 377
9.21 Álló (fix) gátak 377
9.22 Mozgatható (mozgó) gátak 382
9.3 A víz tározására szolgáló műtárgyak 387
9.31 A völgyzárógátakkal kapcsolatos kiegészítő berendezések 391
9.4 Szivattyútelepek 392
9.41 A vízemelés feladatai 397
9.41.1 A vízemelés hidraulikai feladatai 398
9.41.2 Az üzemelés üzemi feladatai 399
9.41.3 A vízemelés tervezési és építési feladatai 400
9.41.4 A vízemelés gépészeti feladatai és lehetőségei 402
9.42 Körforgó szivattyúk hidraulikája 405
9.42.1 A hidraulikai vizsgálat kiindulási adatai és feltételei 406
9.42.2 Centrifugál szivattyúk Euler-féle alapegyenlete 407
9.42.3 A szivattyú hasznos szállítómagassága 409
9.42.4 A szivattyú üzemi jellemzői 411
9.43 A szivattyúk elhelyezése és indítása 414
9.44 A szivattyú munkapontja 418
9.45 Szivattyúval kapcsolt csővezetékek hidraulikája 420
9.46 A szivattyúk összekapcsolása 425
9.47 A szivattyúk hajtása 429
9.48 Szempontok a szivattyútelep tervezéséhez 430
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem