Vizeinkről mindenkinek

Tartalom

Prológus magamról 11
I. RÉSZ
A vizek élete, élőlényei és a vízi környezet tulajdonságai
Bevezetés: A nélkülözhetetlen víz 15
1. A szárazföldi és vízi élettér és élővilágaik közötti fontosabb különbségek 18
2. A vizek felosztása. Milyen vizekkel foglalkozunk? 23
3. Az állóvizek élőhelyei 24
3.1 Az élőhelyekről általában 24
3.2 Nyílt víz vagy vízoszlop 25
3.3 Tófenék vagy tómeder 34
3.4 A parti (litorális) öv 36
3.4.1 Alámerülő, gyökerező növények (hinarak, hínárnövények) 37
3.4.2 Alámerülő nem gyökerező (hínár-) növényzet 38
3.4.3 Úszó levelű, gyökerező növényzet 38
3.4.4 Úszó levelű, nem gyökerező növények 39
3.4.5 Kiemelkedő (kemény szárú) vízinövények (mocsári növények) 39
3.5 Az élőhelyekkel kapcsolatos általános biológiai következtetések 39
3.6 Az állóvizek élővilágának kialakítása, általános megállapítások 45
4. Édesvizeink élővilága 46
4.1 Általános rész 46
4.2 Fajgazdagság, a környezethez való alkalmazkodás 48
4.3 Élőlénycsoportok 50
4.3.1 Vírusok 51
4.3.2 Baktériumok 51
4.3.3 Algák 54
4.3.4 Magasabb rendű növények 59
4.3.5 Vízi állatvilág 60
5. Az állóvíz, mint közeg, környezet és mint élőhely 74
Bevezetés 74
5.1 Az állóvízi környezet fizikai tulajdonságai 75
5.1.1 A víz hőmérséklete 75
5.1.2 A víz fajsúlya (sűrűsége) 76
5.1.3 A tavak vizének fényviszonyai 77
5.1.4 A tóvíz mozgásai 82
5.1.5 Összefoglalás 83
5.2 Vizeink jellemzése kémiai szempontból 86
5.2.1 A vízben oldott gázok 87
5.2.1.1 Oldott (molekuláris) oxigén 88
5.2.2 Növényi tápanyagok fontossági sorrendben 91
5.2.2.1 Szén-dioxid és egyéb szénvegyületek 91
5.2.2.2 A foszforvegyületek szerepe az állóvizekben 92
5.2.2.3 Nitrogénvegyületek 97
5.2.2.4 A vízben oldott elemi (molekuláris) nitrogén 98
5.3 A foszfor elsőrendű szerepe az eutróf állapot kialakulásában 99
II. rész
Az édesvizek élőlényeinek tevékenységei. A halak kiemelkedő szerepe. Eutrófia. Folyóvizek biológiája
6. Az élőlények és a vízi környezet kapcsolatai 103
6.1 A vizek élőlényeit összefoglaló ökológia 103
6.2 Bevezetés, történeti visszapillantás 104
7. Biológiai tevékenységek a vizekben 108
7.1 Azok a tevékenységek, amelyeket minden élőlény kivétel nélkül végez (I. csoport) 112
7.1.1 Élő szerves anyag fogyasztása (konszumpció) 112
7.1.2 Élő szerves anyag raktározása (akkumuláció) 112
7.2 Jellegzetes, jól körülhatárolható élőlénycsoportok által végzett tevékenységek (II. csoport) 114
7.2.3 Élő szerves anyag építése (produkció) 114
7.2.4 Élőlényekkel történő táplálkozás (ingestio, ingesztió) 115
7.2.5 szerves anyag-visszaszerzés (rekuperáció) 116
7.2.6 Az élettelenné vált szerves anyagok elbontása (dekompozíció) 116
7.3 Kisebb élőlénycsoportokra jellemző tevékenységek (III. csoport) 118
7.3.7 Az elemi nitrogén megkötése fehérjeszintézishez 118
7.3.8 Szervetlen természetes anyagok beépítése élő testbe 120
7.4 Alkalmi tevékenységek (IV. csoport) 120
7.4.9 Nehezen bomló szerves vegyületek, nehézfémek, radioaktív anyagok élő testben való felhalmozása 120
7.4.10 Különleges anyagok (pl. toxinok) termelése 121
7.5 Következtetések 121
7.6 A biológiai tevékenységek összekapcsolódása 122
7.7 Energiaszintek Hutchinson szerint, általunk részben módosítva 124
7.8 A biológiai termelés és a halászat gyakorlati kapcsolata 129
7.9 A halak biológiai szerepe a vizekben 131
7.9.1 Bevezetés, történeti visszapillantás 131
7.9.2 A halak biológiai tevékenysége, szerepe 135
7.9.2.1 A halak tápláléka és táplálkozása 135
7.9.2.2 A hal mint a vízi környezet változásainak érzékelője és "jelentője" 141
7.9.2.3 Mit érzékelhetnek a halak a környező víz minőségi változásaiból 144
8. Termelőképesség (trofitás), az állóvizek termelőképessége 146
8.1 Bevezetés, a termelőképesség fogalma 146
8.2 Az oligotrófia, eutrófia eredeti megfogalmazása 147
8.3 A termelőképesség fogalom kibővítése 149
8.4 Eutrófia, eutrofizáció, eutrofizálódás, eutrofizálás 151
8.4.1 Az eutrofizálás mint folyamat, és ennek megjelenései 151
8.4.2 A Balaton eutrofizálása 152
8.4.3 Eutrofizálás, vízminőség-vizsgálat, vízminőség-megítélés 158
9. A vizek természetes tisztulása, biológiai öntisztulása 162
9.1 Bevezetés 162
9.2 Mi a vizek természetes öntisztulása? 163
9.3 A vizek zártabb jellegének következményei, a szupereutrofizáció káros megjelenése 166
10. A folyóvizek biológiája vázlatosan 173
10.1 A folyóvizek jellemzése, osztályozása, tápanyagellátása 173
10.2 Folyóvizeink vízkészlete 175
10.3 Hazánk folyóinak múltja, jelene, és a velük való bánásmód hatásai 175
10.4 A folyók öntisztulása és öntisztuló képessége 178
10.5 A folyóduzzasztások, vízerőművek hatása a víz minőségére 181
10.6 A folyóvizek élővilága és annak biológiai tevékenységei 183
10.6.1 Az élőhelyek és jellegzetességeik a folyóvizekben 183
10.6.2 A folyóvizek élővilága 185
10.6.3 Biológiai tevékenységek a folyóvizekben 187
III. rész
Vizeink, vízi környezetvédelem és annak biológiai alapjai
11. A tudatos környezetvédelem kiterjesztése vizeinkre 191
11.1 A magyar hidrobiológiái kutatás és gyakorlat története 192
11. 2 A hidrológiai és hidrobiológiái szemlélet magyarázata 194
11.2.1 A hidrológus szemléletű tudományterület: a hidrológia 194
11.2.2 Hidrobiológia 195
11.2.3 Hidroflorisztika, hidrofaunisztika 195
11.2.4 A hidrológia, a hidrobiológia és a környezetvédelem kapcsolata 196
12. Amit egy környezetvédő hidrobiológusnak a haltenyésztésről tudnia érdemes 197
12.1 A halastavi halhústermelés biológiai alapjai 197
12.1.1 A biológiai termelés és a haltermelés összefüggése 199
12.2 A halastavi anyagmozgás szemléltetése 200
12.3 A növényi tápanyagok körforgása 203
12.4 A haltermelés és a környezeti tényezők 205
12.5 A haltenyésztő „fegyvertára" a halastó biológiai vizsgálatához 206
12.6 A halastavi haltermelés elemi tudnivalói 207
12.6.1 A haltenyésztés módjai 207
12.6.2 A hagyományos (intenzív) haltenyésztés műveletei 209
12.6.2.1 A halastó népesítése 211
12.6.2.2 A növényi tápanyagok pótlása, trágyázás 212
12.6.2.3 A halak etetése olcsó takarmányokkal 213
12.6.2.4 A halállomány változtatása a termelési idény alatt 214
12.6.3 A természetes vizek halászati kihasználása 214
12.6.4 Milyen halakat tenyésztenek hazánkban? 214
12.6.4.1. A tenyésztett halfajok rövid ismertetése 215
13. Vízhasználat szennyvizek, vízszennyezések 219
13.1 Szennyvizek és kapcsolódásuk a természetes vizekhez 220
13.1.1 Történeti előzmények, a halügy elválasztása a vízügytől, vizeink romlása 220
13.1.2 Szennyvízféleségek 224
13.1.2.1. Házi szennyvizek 224
13.1.2.2 Ipari szennyvizek 226
13.1.3 A szennyvízkezelés általános szabályai 226
13.1.4 A folyó- és állóvizek szennyezéstűrése közötti különbség 229
13.1.5 Néhány gondolat az ipari szennyvizek tisztításáról 229
13.1.6 Szennyvizek és azok kezelési kívánalmai 230
13.1.7 Hol keressük a kiutat? 230
13.1.8 A vízi környezetvédelem és a befogadókba eresztett víz 231
13.1.8.1 A szennyvízügyek az érvényes törvények és rendeletek szövevényében 232
13.1.8.2 A szennyvizekkel foglalkozó hatóság 232
13.1.8.3 A vízgazdálkodást szolgáló legújabb törvény 234
13.1.8.4 Az elkészítendő újabb vízügyi törvény alapelvei 238
14. Biológiai szempontból miért nem fogadható el a Bős-Nagymarosi Vízerőmű megépítése 239
15. A természetes vizek minősítése 243
15.1 Természetes vizeink minőségi helyzete a háború előtt 244
15.2 Miért van szükség természetes vizeink minősítésére? 245
15.2.1 A vizeink minőségi vizsgálatának kitűzött céljai 245
15.2.2 Vizeink minősítése 1974 és 1994 között 245
15.2.3 Vizeink jelenlegi minősítése 248
15.2.4 A folyóvizek élővilágának vizsgálata és minősítése 253
15.2.5 Az állóvizek élővilágának vizsgálata és minősítése 255
15.2.5.1 Minőségi követelmények nélkül lehet-e állóvizekbe „használt vizet" bevezetni? 256
15.2.6 Javaslat a vízminősítő laboratóriumok felügyeletére és működésére 258
16. Záró gondolatok 259
Függelék: A Maucha féle csillagdiagram szerkesztése 261
Felhasznált fontosabb irodalom 263
Angol tartalom 267

Témakörök