kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
Oldalszám: | 307 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 20 cm x 25 cm |
ISBN: | 963-00-8967-x |
Megjegyzés: | Színes és fekete-fehér fotókkal illusztrálva. |
Ember és természet (Glatz Ferenc) | |
A Kárpát-medence ősvízrajza | 2 |
Időjárási szélsőségek | 3 |
Salus rei publicae Danubius (A Duna a birodalom oltalmazója) | 4 |
Vízvezetékek, vízhasználat Pannóniában | 5 |
Fürdőkultúra római módra | 6 |
Vizek és isteneik Pannóniában | 6 |
Legenda és valóság - A "római kori" Sió-zsilipről | 7 |
A Duna neveiről | 7 |
A honfoglaló magyarság és a vizek | 8 |
Az ivóvíz és a középkori Magyarország | 9 |
Szent László király forrásának legendája | 10 |
A várak vízellátásáról | 10 |
A gravitációt kihasználó vízvezetékekről és a vizet hordókról | 11 |
Középkori vélekedés az árvízről | 12 |
A budai vár régi vízvezetékei | 12 |
Egy Zsigmond-kori francia utazó | 13 |
Mátyás visegrádi palotájának vízműve | 13 |
Kincsek a víz alatt - a víz alatti régészet eredményei | 14 |
Werbőczy Hármaskönyve és a vizek | 15 |
Magyarország első tudományos igénnyel készített térképéről | 16 |
Folyók és tavak Lázár deák térképén | 16 |
Egy császári tiszt megfigyelései | 16 |
Ill a berek, nádak, erek | 18 |
Ezek a mocsarak | 19 |
A 17-18. század vízi feladatai | 22 |
A török fürdők Budán | 24 |
Hadi térképezés és az ország vízrajzi állapotának rögzítése | 24 |
L. F. Marsigli: Danubius Pannonico-Mysicus | 25 |
Gazdálkodás a fokok mentén | 26 |
Bél Mátyás országleírása mint vízrajzi kútfő | 27 |
Mikoviny Sámuel | 27 |
Magyarország Tisza és Vág folyójának leírása | 28 |
1763. | 29 |
Csatornatervek a török háborúk után | 29 |
A Balaton legendája | 30 |
A Balaton vízszabályozásának és lecsapolásának terve a 18. században | 30 |
Krieger Sámuel Balaton-térképe | 31 |
A Sárvíz, Kapos, Sió és a Balaton térképezése a 18. században | 33 |
A malmokról | 33 |
Nádi élet | 34 |
Pásztorok küzdelme a farkasokkal | 36 |
Híd és hídvám | 36 |
Könyörgés a fokok eltöltése ellen | 37 |
Könyörgés a Duna bátai kanyarulatának szabályozása érdekében | 37 |
Az átkelésről | 38 |
"Mirhó pertu" | 38 |
A malmok okozta károkról | 40 |
Vizeink tudományos vizsgálatának fejlődése | 40 |
A mérnökképzés kezdete | 41 |
1767. | 41 |
Lovak és mocsarak | 42 |
Egy vízszabályozási királyi biztos, Orczy Lőrinc | 42 |
Orczy és Barcsay verses levelezése a Tisza szabályozásáról | 43 |
A folyószabályozásról | 43 |
A vízügyi államigazgatás kezdetei - 1788. | 44 |
Magyarország vízrajzi hálózata és az I. katonai felvétel (1782-1785) | 44 |
A vízügyek intézményei a 18. század végén | 46 |
Az Institutum Geometricum | 46 |
Árvízi vész 1775-ben | 47 |
A Ferencz-csatorna megálmodója | 47 |
Egy 18. századi mesterséges csatorna a Duna és a Tisza között | 48 |
"Szeged Széchenyije" - Vedres István | 49 |
Állami és érdekeltségi feladatok a vízmunkák terén | 50 |
1782. | 51 |
Az ártéri utazásról | 51 |
A Duna száraz adatai | 55 |
Ház az ártéren | 56 |
Népi földrajz | 56 |
A vízitársulatok 1807. évi törvényéről | 57 |
1799. | 58 |
Egy vállalkozó társulati mérnök a reformkorban | 58 |
Beszédes József kortársi tükörben | 59 |
Az első vízszabályozó társulat a Sárvíz mentén | 60 |
1805. | 60 |
A Sárvíz-szabályozás eredményeiről | 60 |
Malomcsatornák és víziutak | 61 |
A bajok orvoslása | 62 |
A nagy utazás | 63 |
Híd víz nélkül | 63 |
Csatorna - "rövid távra" | 66 |
Az első gőzös | 66 |
A Duna vízrajzi felmérése | 66 |
Tudományos gyűjtemény | 66 |
Hogyan kell szintezni? | 67 |
Az egykori utazásról | 67 |
Szövevényes vízi világ | 68 |
Mérni, mérni, mérni... | 69 |
A Tisza legendája | 69 |
Nádas és füzes | 70 |
A Desdemona utasai | 70 |
A nádor és a vizek | 71 |
1829. március 13. | 72 |
A vízmércék jelentősége | 72 |
Az állandó híd eszméje, korai híd-tervek | 72 |
1829. szeptember 1-5. | 73 |
A pest-budai nagy árvíz | 76 |
1837. | 76 |
1838. | 77 |
Segélyek, kölcsönök és újjáépítés az 1838. évi árvíz után | 78 |
A Magyar Tudós Társaság árvízvédelmi pályázata | 79 |
Nagy csatornaterv - 1839-ből | 79 |
Vásárhelyi Pál, a Tisza-szabályozás terveinek atyja | 80 |
W. T. Clark és... | 80 |
Clark Ádám | 81 |
Egy nevezetes malomcsatorna | 82 |
Társulati próbálkozások | 82 |
A pest-budai állóhíd és a jeges árvizek | 82 |
Az első kőhíd Budapesten (A Széchenyi-Lánchíd története) | 83 |
A tiszai mappáció | 84 |
Korizmics László és az ösztönzések ügye | 85 |
mAf. = méter Adria felett | 85 |
A tervtől az első kapavágásig | 86 |
Széchenyi nézetei a Tisza-szabályozás érdekeltjeiről | 87 |
A bölcs is tévedhet | 87 |
Egy alternatív elképzelés | 88 |
"Eszmetöredékek..." | 88 |
Deák adomája a Tiszáról | 88 |
Táncsics Mihály a Tisza szabályozásáról | 89 |
A Balaton szabályozásának első lépései | 89 |
A Tiszavölgyi Társulat | 90 |
Hajózás a kanyargó Tiszán | 91 |
Akik a "semmiből" éltek | 91 |
Vásárhelyi Pál Tisza-szabályozási tervéről | 91 |
Vörösmarty Mihály: Vásárhelyi Pál sírkövére | 92 |
"A Tiszavölgy: fajtánk bölcsője." | 92 |
Pietro Paleocapa szakvéleménye a Tisza-szabályozásról | 93 |
A Nádori Bíróság és a Tisza-szabályozás | 93 |
Vízgyógy | 93 |
Reformkori fürdők Budán | 94 |
"A középkori bizottság tollvivője" | 94 |
Vízmérnökök a szabadságharcban | 94 |
Hajóval a Dunán | 99 |
Csolnak út... | 100 |
1855. március-április | 101 |
A Dunaszabályozás fejlődése | 101 |
1857. február 23. | 103 |
Az Al-Duna-szabályozás nemzetközi szemmel | 103 |
Szükségtározó? | 104 |
Gyászol az ország | 104 |
1863 nyarának aszálya | 104 |
A vándorló folyómeder - a Felső-Duna-szakasz problémái | 104 |
Az 1862-1866-os évek aszálya és a hazai vizek | 106 |
"A magyar Alföld hydrographiája, vízműszaki nézetek és javallatok a földöntözés érdekében" | 106 |
A Felső-Duna magyarországi szakaszának újabbkori szabályozása | 106 |
Régi-új kezekben a vizek ügye | 108 |
A folyammérnökségről | 109 |
A Duna aranya | 109 |
Vízkutatás "ráérzéssel" | 110 |
Tönkrement zsilipek | 111 |
Német eredmények | 111 |
Zsigmondy Vilmos és az alföldi artézi kutak | 113 |
Ideiglenes vízmű ideiglenes vízzel | 114 |
A vízárusok Pesten | 114 |
Akik a Duna jegéből éltek | 115 |
Őrházak a gátak mentén | 115 |
A Tisza egykori halgazdasága | 116 |
"A főváros mérnöke" | 118 |
Révy Gyula - Egy amerikai karrier a 19. század második felében | 119 |
Az Ördögárok "kiszakadása" Budán (1875. június 26.) | 119 |
"Az Isten munkásai" | 120 |
Délvidéki csatornák | 121 |
A fiumei kikötő | 121 |
Búcsú a kolerától | 121 |
A dualista korszak vízügyeinek fejlődése | 122 |
Pest csatornázása | 124 |
Dunai árvíz - 1876. | 124 |
1876. március 16-24. | 125 |
A bajai Deák-zsilip | 126 |
Kvassay Jenő, a dualizmus korának vízügyi vezetője | 127 |
Szemléletváltás anno 1875. | 128 |
Hegyvidéki árvizek | 128 |
Az erdők szerepéről | 128 |
Az első belvízi szivattyútelep | 129 |
A szegedi nagy árvíz 1879-ben | 130 |
1880. május 28. | 132 |
A kassai vízmesteriskola | 133 |
A kultúrmérnöki hivatalokról | 134 |
A belvizek jogi "hullámverése" | 136 |
Gátvédelem | 137 |
Halászati felügyelőség | 137 |
A jog és a vizek | 138 |
Az alföldi zsilipekről | 139 |
Az öntözések ügye a 19. század utolsó harmadában | 140 |
Megalakul a Vízrajzi Osztály | 141 |
Pécz József: Gátvédelem | 141 |
Halászati törvény | 142 |
Érdekeltségi viszonyok a vízjogi törvény alapján | 142 |
"Vízállások a Tiszában" | 143 |
Előtérben a tiszai vízmunkák | 144 |
Gőzhajóval a Balatonon | 145 |
A Sió-zsilip építésének története | 146 |
Berda József a füredi szénsavas vízről | 146 |
A fürdővendég napi programja Balatonfüreden | 148 |
Néhányan a Balaton-kutatás tudósai közül | 149 |
A vízügyi szolgálat közegészségügyi feladatai | 150 |
A balatoni vízi közművek fejlődésének kezdetei | 150 |
A Fertő-tóról | 152 |
Új szemléletű folyószabályozás | 152 |
Magánosok - társulatok - állam | 154 |
Belvízi szivattyútelepek az egykori ártéren | 154 |
Az első "napi vízjárási térkép" | 155 |
Megint árvíz | 156 |
Felmérés... | 156 |
Az árvízi "hurokgörbe" | 156 |
Távlati finanszírozás | 157 |
Az első tűsgát | 160 |
A vízépítészet az ezeréves kiállításon | 160 |
Az Ecsedi-láp vége? | 161 |
Vízművek építése | 162 |
A Tisza hajdan és most | 162 |
Közérdekű öntőzőcsatorna | 163 |
Szivattyútelepek | 164 |
Tanulmányi mérések | 165 |
Jégtorlasz robbantása | 166 |
Sárosból Gellért | 166 |
Húsz évre szóló költségvetés | 171 |
A resiczabányai vizimű | 172 |
Ivóvízvédelem és vízerőhasznosítás | 173 |
Tiszai árvizek | 174 |
A körzeti vízvezetékek | 175 |
1914. január 11. | 175 |
A városok vízműveiről | 176 |
Az ivóvíz mérésének problémái | 177 |
A közmű-olló kérdéséhez | 178 |
A miskolci vízmű lassú születése | 178 |
A hadifoglyok alkalmazásáról | 179 |
Duna-bizottság | 179 |
A két világháború között | 180 |
1920. június 4. | 182 |
A Kis-Balaton lecsapolása... | 182 |
...és újjáélesztése | 183 |
Egy nemzetközi fórum | 184 |
A Tisza-Dunavölgyi Társulat megalakulása és szerepe | 184 |
A Túr szabályozásáról | 185 |
Az "Átokcsatorna" és ami az elnevezés mögött van | 186 |
Budapest fürdőváros | 187 |
A tihanyi Biológiai Kutató Intézet története | 188 |
A hazai gyógyvizekről | 189 |
Sajó Elemér és vízügyi politikája | 192 |
Az "Emlékirat..." | 193 |
Az öntözések helyzete | 194 |
Ruttkay Udó véleménye | 194 |
Rohringer professzor az öntözésről | 196 |
"Erdőtörvény" | 197 |
A Magyar Alföld | 198 |
Viharsarok | 198 |
Az öntözésügyi hivatal | 199 |
Az öntözési törvényről | 200 |
Az ivóvíz ügye | 201 |
A falusi kutakról | 201 |
Hármas Öntözési Bizottság | 202 |
A pénznek nincs szaga! - Illemhelyek a fővárosban | 202 |
A vizekkel foglalkozó szakemberek társadalmi mozgalmai | 203 |
Belvizek - 1940. | 206 |
Újra a belvizek - 1941. | 207 |
Még mindig a belvizek - 1942. | 208 |
Jég és árvíz | 209 |
Egy kis hivataltörténet (A vízügyi szolgálat vezetői) | 210 |
A Lánchíd újjáépítései | 213 |
A magyarországi vízgazdálkodás természeti adottságai | 214 |
A befejezetlen csatorna | 215 |
A vízügyek államosítása, a szocialista korszak vízgazdálkodása | 216 |
Vas Zoltán a társulatok és a vízügyek államosításáról | 219 |
Az állami vízügyi szolgálat a tervgazdálkodás kezdetén | 219 |
A vízgazdálkodási feladatok megosztása és "egybehangolása" | 220 |
A rizs tündöklése és nyomora | 221 |
A hazai víziutak és a nemzetközi politika | 222 |
Az öntözés "fokozódik" | 223 |
A Tiszalöki Vízlépcső és Főcsatorna I. üteméről | 223 |
Vízerőhasznosítás | 224 |
Az ivóvíz és a települések | 225 |
Újra fontossá válnak a vízügyek | 226 |
1954. február 10. | 226 |
1954 - Tiszalök - Hegedűs András | 226 |
Kormányzati kritika az árvíz kapcsán | 228 |
Debrecen ivóvize | 228 |
"Az árvízi kormánybiztos" - Dégen Imre | 228 |
A vízgazdálkodási társulatok 1957. évi újjászervezése | 232 |
A vízitársulatokról | 232 |
Az elsők | 233 |
A víziközmű társulatokról | 233 |
Törpevízművek Magyarországon | 234 |
A Magyar Hidrológiai Társulatról | 240 |
Budapest árvíztáblái | 241 |
Az 1965. évi nagy dunai árvíz | 241 |
A Berettyó 1966. évi jeges árvizének krónikája | 244 |
A befejezetlen csatorna | 244 |
A szennyvizek és szennyvíziszapok elhelyezésének kérdése | 246 |
Öntözések papíron | 246 |
"A komplex vízgazdálkodás" gondolata | 248 |
A regionális vízmű vállalatok létrejötte és működése | 248 |
Az 1970. évi tiszai árvíz adatai | 250 |
Pusztító víz, éltető víz | 252 |
Az árvíz-sújtotta területek vízműátadási programja | 252 |
A rejtélyes buzgár | 252 |
Vízigények változása - létesítmények szaporodása a Körösök vidékén | 254 |
A "közmű-olló" története és jelenlegi helyzete | 254 |
Lépcső lépcsőt követ - A Tiszavölgy távlati vízgazdálkodás-fejlesztési programja | 256 |
A Kiskörei Vízlépcső értelméről | 257 |
A Kiskörei Vízlépcső beruházásának előkészítéséről | 258 |
Vízügy és környezetvédelem - egy frigy első lépései | 260 |
Jelentés | 261 |
"A vízügy állam az államban!"? | 262 |
A tervgazdálkodás és a fürdők ügye | 262 |
Újabbkori fürdőépítészet Magyarországon | 263 |
Egy gyógyfürdő karrierjének kronológiája a szocializmusban | 264 |
Vésztározás - szükségtározás | 265 |
A nyárigátak szereoe az árvízvédelmi rendszerben | 266 |
Körösi árvíz | 268 |
A Tisza-tó névadásáról | 272 |
Szigetközi Tájvédelmi Körzet | 273 |
A "Bős-Nagymaros" kronológia | 274 |
A Bős-Nagymarosi vízlépcsőről | 277 |
A rendszerváltás és a hazai vízügyek - 1989. | 278 |
A bányászat hatása a dunántúli karsztvizekre | 280 |
A hajóépítés "hullámmozgása" | 280 |
A Vízügyi Levéltárról | 281 |
A Duna múzeuma | 282 |
A Velencei-tó egyszeri vízpótlása | 283 |
Holtágak újraélesztése | 283 |
Vízépítőipari tervezés kialakulása és leépülése | 284 |
A Dublini Elvek | 284 |
Vízgazdálkodás, környezetfejlesztés, tájvédelem | 285 |
A vízgazdálkodási törvény | 286 |
Az integrált vízgazdálkodás gondolatáról | 286 |
Vízművek privatizációja | 287 |
Romhányi Tamás: Hírek és rémhírek | 290 |
A belvízrendszerek adatai | 290 |
Cianidok a Tiszában | 291 |
Virágzik-e még a Tisza? | 292 |
Újra itt van a belvíz | 292 |
Árvíz és aszály 2000-ben | 293 |
A Vízügyi Keretirányelvről | 294 |
Miniszterelnöki vélemény, Szolnok, 2000. április | 294 |
EU-irányelv | 294 |
Tiszai árvízi tapasztalatok | 295 |
A folyókkal is gazdálkodni kell | 295 |
A 2001. márciusi rendkívüli árvízről | 295 |
Az új "Vásárhelyi-terv" | 296 |
Névmutató | 298 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.