Víz-levegő-élet '73 - Nemzetközi Környezetvédelmi Szakkiállításhoz csatlakozó Környezetvédelmi Szakmai Napok előadásai II.

A "VÍZ" szekció keretében elhangzott előadások/Technika Háza Bp., V. Kossuth L. tér 6-8. Budapest, 1973. szeptember 26-29.

Szerző

'Kertész Judit: Víz-levegő-élet '73 - Nemzetközi Környezetvédelmi Szakkiállításhoz csatlakozó Környezetvédelmi Szakmai Napok előadásai II. ' összes példány

Kiadó:
Kiadás helye:
Kiadás éve:	1973
Kötés típusa:	Tűzött kötés
Oldalszám:	184 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	29 cm x 21 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Megjelent 700 példányban. Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. Kihajtható melléklettel.

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:

Vízminőségvédelem Magyarországon
1. Adottságok
Magyarországon a felszini vizek ugrásszerű szennyeződése az ötvenes évek elején kezdődött. A háború utáni újjáépítés, az iparosodás és a nagymértékű városiasodás a vízvédelmi problémák előidézőivé váltak. A vízminőségvédelem feladatainak megvilágításához szükséges Magyarország földrajzi és vízgazdálkodási helyzetének ismertetése.
Magyarország a Kárpát-medencében terül el, területe kereken 93 000 km . Legfontosabb vízfolyása a Duna, amely az országot nyugati és keleti részre osztja. A Duna vizgyüjtő-területe Magyarországon a 2 Drávával együtt 46 300 km . Az ország másik nagy vízfolyása a Tisza, amely a Nagy-Alföldet szeli ketté, és Jugoszláviában torkollik a Dunába. Vízgyűjtő területe 46 730 km . Hidrológiailag tehát az ország két fő vízgyűjtő területre oszlik.
Az ország hegyvidékekben szegény, területének 2/3-ad része alföld, csaknem 1/3-ad része dombvidék és csupán 3 %-a hegyvidék. Az ország területének 3/4-ed része alkalmas mezőgazdasági megművelésre.
Magyarország nyugati szomszédja Ausztria, az északi országhatár Csehszlovákiával és a Szovjetunióval közös, a keleti szomszédunk Románia, mig délen Jugoszláviával közös az országhatár.
Magyarország lakossága 10 millió. Az ország fővárosa Budapest, 2 millió lakossal. Négy olyan nagy város van, melynek lélekszáma meghaladja a 100 ezer lakost; Miskolc, Debrecen, Pécs és Szeged. Az egészségtelen centralizáltságra jellemző, hogy az ország lakosságának 20 %-a, az iparnak 47 %-a van a fővárosban.
Kedvezőtlen körülmény, hogy a felszini vízkészlet eloszlása térben és időben ugyanilyen aránytalan. Magyarország felszini kisvizi vízkészletének 95-99 %-a külföldről érkezik. Valamennyi nagyobb vízfolyás az országhatáron tul ered. Osztrák és jugoszláv területről érkezik, majd a jugoszláv határt alkotja a Mura és a Dráva. Az osztrák-magyar határt lépi át a Rába, a Lapincs, a Pinka, a Gyöngyös, a Répce és a Lajta. A Bajor-medence, Ausztria és a Morva-medence vizeinek zömét gyűjti össze a csehszlovák-magyar határ egy szakaszát képező Duna. Csehszlovák területről érkezik öt nagyobb vízfolyás, melyek közül négy a Tisza vízkészletének jelentős részét szállítja. A Tisza felső folyása szovjet területen eredő vizeket gyűjt össze. A Tisza balparti mellékfolyói mind román területről érkeznek, közülük a legjelentősebb a Szamos és a Maros. Az ország vízrendszerének vázát és lényegét tehát a külföldről érkező nagyobb folyók határozzák meg. Hozzájuk csatlakozik a hegyvidéki és síksági terület Magyarországon eredő néhány vízfolyása: a Zala, a Marcal, a Kapós és a Zagyva. Vissza

Tartalom

II. KÖTET
A "VÍZ" SZEKCIÓ ELŐADÁSAI
Pásztó Péter: Országos Vízügyi Hivatal Vizkészletgazdálkodási Központ, Vízminőségi Felügyelet: Vízminőség-védelem Magyarországon
TELEFÜLÉSEK KÖRNYEZETVÉDELME
Péter Gábor: Mélyépítési Tervező Vállalat: Települések vízgazdálkodása és a vízvédelem
Dr. Csanády Mihály: Országos Közegészségügyi Intézet: A települések vízgazdálkodása és a közegészségügy
Nagy Lajos: Vízgépészeti Vállalat: Vízgépészet a vízvédelemben
Dr. Réczey Gusztáv: Tatabányai Szénbányák Víztisztító és Dusitó Berendezések Gyára: Szennyvíztisztító kisberendezések és azok helye a vízvédelemben
AZ IPAR ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM
Dr. Kelemen László: Országos Vízügyi Hivatal: A korszerű üzemi vízgazdálkodás a környezetvédelem szolgálatában
Kertész Judit: Vegyiműveket Tervező Vállalat: A vegyipari vízszennyezők kiküszöbölése a termelési technológiákban
Katona Emil: Országos Vizügyi Hivatal: Az ipari viz újrahasználok szennyezőanyag
visszatartó szerepe
Hoszáng Géza: Szervesvegyipari Kutató Intézet: Vegyianyagokkal szennyezett vizek kezelésének elve és gyakorlata
Damján János: Nitrokémiai Ipartelepek: A vegyipari szennyezőanyagok visszatartási lehetőségei a gyakorlatban
Székely Tibor: Villamos Automatikai Kutató Intézet: Gépipari technológiák vízszennyezéseinek megszüntetése
Kerese János - Bikfalvi István: Mélyépítési Tervező Vállalat: Az ipari szennyvíztisztítók mérő, szabályozó és vezérlő berendezései
Dr. Mago István: Mélyépítési Tervező Vállalat: Szennyvíziszapok és vízszennyező hulladékok kezelése, elhelyezése és megsemmisítése
KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS A MEZŐGAZDASÁG KAPCSOLATA
Dr. Hegedűs Lajos: Szolnok megyei Tanács V. B.: Mezőgazdaság és vizikörnyezet
Bártfai Szabó László - Kaurek Róbert: Országos Vízügyi Hivatal Vizkészletgazdálkodási Központ, Vízminőségi Felügyelet és Déldunántuli Vizügyi Igazgatóság Vízminőségi Felügyelet: Növényvédőszerek, trágya, mütrágya vizvédelmi problémái
Dr. Bartha István: Mélyépítési Tervező Vállalat: Szakosított állattartó telepek vízszennyezése
Szabó Károly: Vizügyi Tervező Vállalat: Szennyvizöntözés
Dr. Szőnyi László: Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium: Az erdő vízgazdálkodási és vízvédelmi jelentősége
KÖRNYEZETVÉDELEM A TERMÉSZETES VIZEK SZABÁLYOZÁSÁVAL
Dr. Bogárdi István: Országos Vizügyi Hivatal Vizkészletgazdálkodási Központ: Árviz- és belvízvédelem, tó- és tározó gazdálkodás környezetvédelmi jellege
Kocsis Árpád: Vizügyi Tervező Vállalat: Létesítmények nagy tavaink vizvédelmére
Pintér György: Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet: Vizminőségszabályozás a Sajó völgyében ( Az ENSZ Fejlesztési Programjának támogatásával kialakítandó vizminőségszabályozási mintaterületek.)