Vivat academia...

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület és az Országos Erdészeti Egyesület emlékkönyve a bányászati, kohászati és erdészeti felsőoktatás 250. évfordulójára 1735-1985.

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Dr. Béldi Ferenc: Vivat academia... ' összes példány

Kiadó:	Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület-Országos Erdészeti Egyesület
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1985
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	350 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-8261-47-1
Megjegyzés:	Fekete-fehér illusztrációkkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	9
A magyar bányászat, kohászat és erdészet múltja (szerk.: Zsámboki László)	11
A bányászat és kohászat története (Zsámboki László)	11
A kezdetektől a honfoglalásig	11
A honfoglalástól a 16. század derekáig	12
A három részre szakadt ország	19
Rákóczi szabadságharcától a kiegyezésig	23
A kibontakozó kapitalizmus kora (1867-1919)	28
A két világháború között (1919-1944)	31
Bányajog, bányarendtartás. A bánya-kohóipar szervezetének fejlődése	33
A bányász-kohász munkásmozgalom története a felszabadulásig (Gergely Ernő)	42
Az erdészet története (Hiller István)	51
Az első erdőrendtartás megjelenéséig (1565)	51
Erdőgazdálkodás és erdőrendtartás	52
Erdőgazdálkodás a két világháború között	54
Az erdész munkásmozgalom története a 20. századig	54
A hazai bányászat, kohászat és erdészet jelene, a jövő fejlődési útjai (szerk.: Csicsay Albin)	69
Bányászat (Kapolyi László)	69
Az energiahordozók bányászata	70
Egyéb ércek és ásványok bányászata	73
A jövő fejlődésének általános irányzatai	75
Kohászat (Soltész István)	78
Vaskohászat	78
Színesfémkohászat	82
Alumíniumkohászat	85
Öntészet	88
Erdőgazdálkodás (Királyi Ernő)	93
Az erdőgazdálkodás a felszabadulás után	93
Fatermesztés és fahasználat	94
Munkaerő-gazdálkodás és szociálpolitika	96
Műszaki színvonal és eszközállomány	97
Nemzetközi összehasonlítás	98
A bányászati, kohászati és erdészeti felsőoktatás múltja, jelene és jövője (szerk.: Hiller István)	101
A bányászati-kohászati ipar és tudomány a 18. században (Zsámboki László)	101
Bányászati-kohászati tanintézet vagy iskola (Berg-Schola, 1735-1762) (Zsámboki László)	103
Előzmények	103
A Bányászati-Kohászati Tanintézet működése	113
Versenyvizsgák, tanulmányi érmek	115
Az iskola felszerelései	117
Mit tanítottak a tanintézetben?	118
A tanintézet oktatói	119
A Bányászati-Kohászati Akadémia (Academia Montanistica, Bergakademie) 1762-1846 között (Zsámboki László)	121
Az akadémia megalapítása	121
A három évfolyamos akadémia megszületése	123
Az akadémia fejlődése a 19. század derekáig	125
Tananyag és tankönyvek	126
Épületek, gyűjtemények, laboratóriumok, könyvtár	133
Oktatók, tudományos kutatás	134
Az akadémia szakmai-tudományos kisugárzása	137
Az erdészet oktatása Selmecbányán (1770-1846) (Hiller István)	139
Előzmények	139
Az Erdészeti Tanintézet megalapítása	142
Wilckens és működése	146
Bányászati és Erdészeti Akadémia (1846-1904) (Zsámboki László)	151
Az 1846-os oktatási reform	151
Az akadémia az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején	153
Az akadémia magyar intézmény lesz (1867-1904)	157
A bányászat és kohászat oktatása	157
Az erdészet oktatása (Hiller István)	164
Az utolsó selmecbányai évek (1904-1919) (Hiller István)	168
Az 1904. évi átszervezés	168
Törekvések a főiskola áthelyezésére és szétválasztására	168
A polgári demokratikus forradalom időszakában	170
Sopron: 1919-től az önálló tanintézményekig	173
A bányászati felsőoktatás jelene (Takács Ernő, Tarján Iván)	178
A kohászati felsőoktatás jelene (Farkas Ottó, Sulcz Ferenc)	187
Az NME Gépészmérnöki Karának szerepe a bánya- és kohómérnökök képzésében (Páczelt István)	199
Az NME Kohó- és Fémipari Főiskolai Kara (Molnár László)	208
Az NME Vegyipari Automatizálási Főiskolai Kara (Cservenka Miklós)	213
A jövő útja a Nehézipari Műszaki Egyetemen (Czibere Tibor)	216
Az erdészeti felsőoktatás jelene (Béldi Ferenc, Hiller István)	219
Az erdészeti felsőoktatás jövője (Gál János)	227
Az egyetemi ifjúság haladó hagyományai, szokásai, szervezetei (szerk.: Szilas A. Pál)	231
A diákhagyományok gyökerei (Bokor Balázs, Buócz Zoltán, Igmándy Zoltán, Szilas A. Pál, Turai András)	232
Diákszervezetek, diákélet 1848-ig	234
Az akadémia hallgatóságának szerepe az 1848-1849-es szabadságharcban	238
Diákélet az Ifjúsági Kör megalakulásáig (1850-1878)	239
Diákélet az Ifjúsági Kör megalapítása után (1879-1919)	242
Sopron, az új székhely	244
A Tanácsköztársaság időszaka	244
A Tanácsköztársaság bukásától a népszavazásig	246
A népszavazástól a felszabadulásig	248
A felszabadulástól az erdészeti és a bányászati, kohászati felsőoktatás szétválásáig	253
Az önálló erdészeti, majd erdészeti-faipari-földmérési felsőoktatás időszaka	255
Diákhagyományok Miskolcon	258
A diákhagyományok felélesztése	258
A hagyományok elemei	259
Bányász-kohász-erdész dalok: A mi nótáink (Szilas A. Pál)	264
Diákdalok a selmeci diákélet kialakulása előtt	264
Bányászdalok	265
A selmeci diákok dalai	265
Ballag már a vén diák	270
Bányászhimnusz	270
A szakmai egyesületek múltja, jelene, feladatai a jövőben (szerk.: Varga Ferenc)	271
Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület története (Varga Ferenc)	271
Az egyesület megalapítása és előzményei	272
Fejlődés Selmecbányán (1892-1902)	277
Budapesten az eső világháború végéig (1903-1918)	280
A Tanácsköztársaság alatt, 1919-ben	284
Két világháború között (1920-1945)	287
A fellendülés időszaka 1945 után	293
Küldöttközgyűlések 1958-1984 között	300
Műszaki felsőoktatás	301
Iparpolitikai munka	302
Nemzetközi kapcsolatok	304
Vállalatok, intézmények egyesületi tagsága, pártoló tagok	306
Elnöki bizottságok	307
Múzeumok, gyűjtemények, emlékművek	307
Egyesületünk jubileumai	308
Nagyszerű elődeink emlékének ápolása	310
Szakosztályok, szakcsoportok és helyi csoportok	311
Lapunk fejlődése	315
Múlt és jövő	318
Az Országos Erdészeti Egyesület története (Király Pál)	319
Az egyesület megalakulásának történelmi előzményei	319
Az első magyarországi erdészegyesület: az Ungarischer Forstverein	321
Az Országos Erdészeti Egyesület megalakulása	322
Az egyesület működése a megalakulástól az első világháború végéig	323
Egyesületi erőfeszítések a magyar erdészeti szakirodalom megteremtése érdekében	324
Az egyesület szervezeti élete a századfordulóig	327
A századfordulótól az első világháború végéig	329
A forradalmak hónapjai. Egy történelmi korszak vége	332
Az erdészet és az egyesület helyzete az első világháború után	332
Az egyesület működése a felszabadulás után	338
Az újjáépítés időszaka	339
A fellendülés évei és a jelen	340
Az egyesület folyóirata	342
Egy sorsdöntő szerződés	343
Címváltozás 90 év után	344
Az új cím régi gyökerei	344
Az Országos Erdészeti Egyesület elnökei és titkárai	345
Epilógus	346
Összefoglaló forrásművek (Hiller István, Király Pál, Nándori Gyuláné, Szilas A. Pál, Varga Ferenc, Zsámboki László)	347

Témakörök

Műszaki > Ipar > Nehézipar > Bányászat
Mezőgazdaság > Erdőgazdálkodás > Egyéb
Mezőgazdaság > Szervezetek > Egyéb
Pedagógia > Intézmények > Oktatási intézmények > Felsőoktatás > Egyéb
Műszaki

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem