Előszó
Részlet a műből:
"Ugy magamra nézve, mint az olvasóra nézve sajnálatos, hogy ez nem regény, hanem egy igen komoly krónikának hű fordítása, amely 1585 december havában íródott Paduában.
Néhány...
Tovább
Előszó
Részlet a műből:
"Ugy magamra nézve, mint az olvasóra nézve sajnálatos, hogy ez nem regény, hanem egy igen komoly krónikának hű fordítása, amely 1585 december havában íródott Paduában.
Néhány évvel ezelőtt Mantuában tartózkodtam; apró vázlatokat és kisebb képeket kerestem, amelyek megszerzése arányban állana kis vagyonommal, de csak az 1600 előtti festők műveire vetettem ki hálómat; mert körülbelül abban a korszakban halt meg az olasz eredetiség, amely már 1530-ban, Firence megvásárlásával nagy veszélybe került.
De festmények helyett egy igen gazdag és igen zsugori patricius az időtől megsárgult, régi kéziratokat kínált nekem, mégpedig borsos áron, megvételre. Kikötöttem, hogy előbb átnézhessen a kéziratokat és ő beleegyezett, de megjegyezte, hogy bízik becsületességemben, hogy nem emlékszem többé a pikáns anekdótákra, az esetben, ha nem veszem meg a kéziratokat.
Ezzel az ésszerű feltétellel, átfutottam hát - szememvilága nagy kárára - három-négyszáz kötetet, amelyekben két-három évszázad előtt sokféle följegyzést halmoztak fel: tragikus végű kalandokról, nemes párviadalokról, békeokmányokat két, előkelő szomszédos nemesi családfő közt, különféle tárgyú emlékiratokat stb. Öreg tulajdonosuk hihetetlen árat kért e kéziratokért. Hosszas alkudozások után megvásároltam, de igen drágán bizonyos elbeszélések lemásolási jogát, melyek megtetszettek nekem és amelyek az 1500 év körüli olasz szokásokat tárgyalták."
Vissza