Vitás verstani kérdések

Szerző

Budapest

'Horváth János: Vitás verstani kérdések ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1955
Kötés típusa:	Fűzött papírkötés
Oldalszám:	104 oldal
Sorozatcím:	Nyelvtudományi Értekezések
Kötetszám:	7
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Kiki tapasztalhatta, mennyire tisztázatlanok verstanunk némely elvi fontosságú kérdései. Egymást kizáró tanok és elvek nyugtalaníthatják a tájékozódni óhajtót. A zavar nem éppen mai keletű, de... Tovább

Tartalom

Bevezető tájékoztatás	3
Nemzeti versidomunk hangsúly kérdése
Hangidomi renden alapuló versrendszer	5
Előállításában a beszélőszervek izomtevékenysége is részt vesz; izomi energia (iktus) és beszédhangsúly	5
Arany János, Négyesy, Arany László nyilatkozatai a hangsúly sezrepéről	6
Gábor, s a ma is tőle függő nézetek	8
A "tagoló" vers
Németh László tanulmánya: későbbi nézetei	10
A versritmus nyelvi származtatása
Vargyas elmélete; de honnan az időszabály? - az nem nyelvi örökség!	12
A "nyelvi kiegyenlítődés"-hez nincs mértékünk, a ritmikaihoz van	13
A nyelvi származtatást versmondattan kiképződése is cáfolja; Gálszécsi, Sz. Molnár, Gyöngyösi, Csokonai idevágó nyilatkozatai	14
A versritmus zenei eredetére s a "szóhangsúly" szerepére vonatkozó nézeteket Vargyas alaptalanul tulajdonítja nekem; mi az én álláspontom, s mit értek "zenei fogantatáson"	15
Legrégibb vers-szövegeink vizsgálata ellentmond a kizárólag nyelvi függésnek, s a népzenében sem a szöveg ritmusa hat a zenére	17
Vargyas maga is zenei rokonságra épít hipotézist a "kanásztáncnóta" ősi eredetéről, s nyelvi (értelmi) alapú, de a hangsúlytól függetlenített ütemezését az Arany László-féle hangidomi (zenei!) elvvel kombinálja, amely pedig értelmetlen, de hangsúllyal induló szócsoportokat is szabatos ízületekként ismer el a versben	18
Minthogy csak nyelvi függésű versritmust ismer, tagadja a formaismétlődés ("sorozatosság") elvét; e felfogás cáfolata; Arany a forma-ugrándoztatásáról; a periódusok, komplikált strófaképletek, jövevény lejtésnemek sorozatos ismétlődése	20
Vargyas fejtegetései nem mindig veszik figyelembe mások felfogását; Arany Jánosét a Szent László-ének és az "V. László" formájáról; félreérti Arany Lászlóét a 12-es ütemezéséről; tévesen tolmácsol engem, s a Mátyás Anyja ritmizálásában nem veszi figyelembe a kétféle ütemritmusra vonatkozó fejtegetésemet	23
Többször ellentmond saját elméletének	25
Nem áll meg fejlődéstörténeti áttekintése sem	30
Förster Aurél értekezésének főbb, a Vargyaséval homlokegyenest ellenkező tételei	31
Zrínyi sorfaja
Kedvezőtlen nyilatkozatok Zrínyi verseléséről már Ráday előtt; adatok a Zrínyiász korai ismert voltáról; az első, javított verselésű átdolgozás	33
Ráday ítélete és átírásai	36
Kónyi Hadi Románja, Csokonai terve, Gáti István véleménye	37
Kazinczy kiadása, Döbrentei terve, Kazinczy "Zrínyi" című verse	38
Kölcsey, Vörösmarty, korai irodalomtörténetek, Toldy, Arany, Salamon Ferenc, újabb irodalomtörténetek ítéletei, kiadások, átdolgozások	40
Az eddigiektől eltérő vélemények: Gábor Ignác, Németh László, Vargyas, Klaniczay Tibor	44
Vargyas felfogásának téves részletei	49
Elmélete ellenkezik a verstörténet tényeivel	51
A Zrínyiász cezúra-adatai igazolják a Rádaytól fogva hangoztatott kifogásokat	55
Klaniczay tévedése a statisztikai adatok értelmezésében	56
Még különnemű sorkapcsolatokban sem találni a Zrínyiéhez fogható cezúra-ingadozást; Ilosvai példája, mentegetőzése; Zrínyi híve és követője, Esterházy Pál is másként verselt, mint Zrínyi	57
Az eposz "7+5" megoszlású sortípusának jelentősége; a lírai darabok adatai; a leghibásabbat maga Zrínyi is műgond nélkül írtnak mondja	58
Zrínyi ritmusérzéke, nyilatkozatai versei fogyatkozásáról	63
hogy fér össze azokkal költői önérzete, becsvágya hangoztatása; a "Syrena" cím magyarázatai; következtetések	67
A hangsúly szerepe jövevény versrendszereinkben
Mit nevezek jövevény versrendszernek; az időmérési elv; a szótagmérés szabályai; verslábak	70
Hangsúlytól független időméret; Vörösmarty, Arany a hangsúlyos rövid szótagról	72
Antik formák átvétele	73
A nyugati rendszerben több szabadság; onnan átvett képletek	73
A szótagmérés előnyeiről Csokonai, Kölcsey, Vörösmarty; csak szokni kellett hozzá, s azt a beszélőszervek mozgásérzetei is elősegítették; Négyesy megállapítása erről	74
Hangsúly a jambusi szótag-mérésű versekben. A jambus; függetlensége a hangsúlytól, de támogatást kaphat tőle	77
Hangsúlyhoz juthat: az arsisbeli hosszú szótag	78
Az arsisbeli rövid, s ebben már magyar elv is érvényesül	81
A thesisbeli rövid; Vargyas és Németh L. nézetei erről a változatról; Kerényi György a zene hasonló jelenségeiről	83
Jambus-ellenes hangsúly-sorozatok: erős tartalmi kiemelés	87
A felsorolt változatok keveredése egyazon versben	88
Licentiák, szabálytörések; sor végén, sor elején, rövid szótagok sorozatában	90
Ezeket nem mindig tartják számon; Vargyas hogyan ritmizálja az V. Lászlót	91
Újabb költői kezdeményének minősítenek régi licentiákat; azok használatát már Himfy megokolja	93
Összefoglalás a jambusról; magyarosodás?	94
Hangsúly a nem-jambusi szótag-mérésű versekben. Trocheus, daktylus, anapaestus időszerkezetét a hangsúly szintén érzékelhetőbbé teheti; példák; a Tetemre hívás ritmusa	97