Munkásszinpad VI.

Előszó

A társadalomtudomány tanítása szerint a kultúra nem elsődleges jelenség, hanem a gazdasági viszonyok függvénye. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy az irodalom, művészet, tudomány és mindaz, amit kultúra gyűjtőnévvel szoktunk emlegetni, nem egy levegőben lógó valami és nem független az adott társadalmi viszonyoktól. Akár egy verset olvasunk, akár egy képet, vagy filmet nézünk, az szoros összefüggésben van azzal a gazdasági rendszerrel, melyben az illető művészi alkotás megszületett. Ez természetesen nemcsak a művészetre és tudományra vonatkozik, hanem mindenre, ami a kultúra fogalomkörébe esik, mint például a sajtóra, divatra stb.
A kultúrát mindig az uralkodó osztály igyekszik befolyásolni és mindig oly módon, hogy céljainak megfeleljen. A múlt rendszere félt attól, hogy a dolgozó magasabb műveltségre tesz szert és minden igyekezete arra irányult, hogy megtartsa eredeti tudatlanságában. A kultúrából csak anynyit és csak azt volt hajlandó nyújtani, ami érdekeit nem zavarta. Amikor a sziruposan érzelgős amerikai fiim azt példázta a mozilátogatónak, hogy a szegény ember is megtalálhatja szerencséjét - akár úgy, hogy a gazdag lány beleszeret, akár úgy, hogy szorgalmas munkával a munkás meg is gazdagodhatik, - a dolgozók elégedetlenségét akarta lecsillapítani és a régi rendszernek megtartani. Igazi célját legjobban az általa irányított napi sajtó árulta el, ami a legleplezetlenebb formában a fasizmus évei alatt jelentkezett.
A népi demokráciában a munkásságnak egyre nagyobb szerep jut a termelés és államvezetés menetében és olyan arányban, ahogy gazdasági síkon egyre nagyobb teret hódít meg magának, úgy foglalja el pozícióit kulturális síkon is. A munkás- és parasztifjúság egyre nagyobb számban tesz szert magasabb műveltségre és beleszól a kultúra dolgaiba is. Vissza