Intercisa

Előszó

Intercisa az egyik legrégebben ismert és legalaposabban kutatott római település Magyarországon. A Római Birodalom határvédelmi láncolatának egyik fontos állomása volt, de jelentőségét nemcsak az állandó katonai helyőrségnek, hanem fejlett polgári településének is köszönhette.
A szórványosan előkerülő és a rablótámadásokból származó leletek igen korán, már a múlt század végén fölhívták a kutatók figyelmét a gazdag lelőhelyre. A századforduló után megindult az ásatások során, amelyek leletei a Nemzeti Múzeum régészeti anyagát gyarapították, sikerült tisztázni a főbb topográfiai egységeket, és nagy felületek megnyitásával a katonai erőd, a település és temető egyes részeit alaposan megismerni. Megváltozott a helyzet a szocialista város alapításával. Ettől kezdve Intercisa kutatását a Dunaújvárosi Múzeum végzi. Az ötvenes években már-már azt lehetett hinni, hogy a kutatás lezárult, és csak néhány helyen lehet és érdemes kisebb feltárást eszközölni, amikor Dunaújváros bővülése, a város északi részének (Castrum-városrész) fokozatos kiépítése és az azokkal kapcsolatos leletmentések éppen az ellenkezőjéről győztek meg mindenkit. Kiderült, hogy a városrész építésére kijelölt nagy fennsík legnagyobb része beépített terület volt a római korban, illetve temetők helyezkedtek el rajta. A sorozatos leletmentő ásatások, amelyek 1962-ben kezdődtek, előbb a déli temetők, majd 1969-től elsősorban a polgári település területén folytak. 1973-ban indult meg a castellum feltárása, ahol a tervek szerint teljes műemléki helyreállítás is fog történni. Mindezek és az elkövetkező évek régészeti munkálatai lehetővé teszik, hogy egy római települést a lehető legteljesebb mértékben megismerjünk. Vissza