1.062.403

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Szilárdságtan I.

Az építőipari technikum II-III. osztálya számára

Szerző
Lektor
Budapest
Kiadó: Műszaki Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Félvászon
Oldalszám: 183 oldal
Sorozatcím: Ipari technikumi tankönyv
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 29 cm x 21 cm
ISBN:
Megjegyzés: Tankönyvi szám: 27 903. Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. Ábrák száma: 386. 3 melléklettel.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A régiek az épületek teherhordó szerkezeteinek alakját és méreteit évszázados tapasztalatok alapján - gyakran geometriai szerkesztésekkel - alakították ki. A méretek előzetes meghatározása... Tovább

Előszó

A régiek az épületek teherhordó szerkezeteinek alakját és méreteit évszázados tapasztalatok alapján - gyakran geometriai szerkesztésekkel - alakították ki. A méretek előzetes meghatározása számítással csak később, a tudomány fejlődésével kezdődött meg.
Tanulmányaink folyamán azokkal a fogalmakkal és módszerekkel fogunk megismerkedni, amelyek a teherhordó szerkezetek helyes méretezéséhez, és a meglevő vagy tervezett szerkezetek méreteinek ellenőrzéséhez szükségesek.
A helyes méretezés nemcsak a biztonságot jelenti, hanem a szerkezet gazdaságos voltát is. A bőséges méretekkel épült szerkezet csak a biztonságot szolgálja. Teherhordó szerkezeteink méreteinek tervezésekor azonban arra is ügyelnünk kell, hogy a szerkezetek a rendeltetésszerű használatban rájuk nehezedő terheket a legmegfelelőbb elrendezésben, formában és a lehető legkevesebb anyag felhasználásával viseljék.
Fejlődő népgazdaságunk évről évre fokozódó ütemben építi hatalmas alkotásait. Minden darab feleslegesen beépített tégla, minden felesleges köbméter fa vagy mázsa vas más építmények megvalósulását akadályozza meg.
Az építőtechnikus - különösen a fejlett technológiájú építkezésen - gyakran találkozik olyan feladatokkal, amelyeknek gyors és hibamentes megoldása döntő jelentőségű lehet. Nem kevésbé fontos az a feladat, amely a tervek ellenőrzésével kapcsolatos. A tervek átvizsgálása során előfordul, hogy a részletekben megoldatlan problémák maradtak, vagy egyes kisebb, sőt esetleg nagyobb részleteket a kivitel szempontjából célszerűbben és gazdaságosabban is meg lehet oldani. Sok bevált munkahelyi újításnak, ésszerűsítésnek építőtechnikus a szerzője. Ezek az újítások és ésszerűsítések bizonyítják, hogy a magyar építőtechnikusokban megvan az a tudásból fakadó kezdeményezés, amit el is várunk tőlük.
A gyakorlati életben ránk váró feladatok megoldásához tehát szükséges, hogy tudásunkat jól megalapozzuk, majd a gazdaságos szerkezettervezés és ellenőrzés módszereit elsajátítsuk, s ezzel mi is kivegyük részünket az építési munkából. Vannak, akik a statika és a szilárdságtan tudományát valami ködös, bevehetetlen várnak tekintik és már eleve le is mondanak a megközelítéséről. Tanulmányaink során látni fogjuk, hogy ez egyáltalán nem igaz. Ez a legésszerűbb tudományok egyike, amelyben az alapfogalmak biztos tudása esetén könnyen eligazodhatunk s így elsajátítása sem nehéz. Fontos azonban - és .ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni -, hogy az alapokat biztosan rakjuk le. Az épület állékonysága döntő mértékben függ a jó alapozástól, statikai tudásunkat is szilárd alapokra kell fektetnünk.
Nem sok előtanulmány szükséges, de ennek a kevésnek az alapos ismerete nélkülözhetetlen. Tanulmányainkat matematikai és fizikai ismereteinkre alapozzuk. Ezenkívül némi térszemléletre és rajzkészségre van szükség, hogy a szerkezeti rajzokat megértsük és ki tudjuk magunkat rajzzal fejezni.
A legfontosabb alappillér a matematika. Az alapműveletek, a hatványozás, a gyökvonás, a logaritmus, az egyenletek megoldásának tökéletes ismerete szükséges, egész és tört számokkal, betűkkel egyaránt. A geometriából az alapvető szerkesztések és összefüggések tudásán kívül jól kell ismernünk a szögfüggvények használatát. A fizikából szükséges mechanikai ismereteket át fogjuk ismételni.
Tankönyvünk első kötete három nagy részre oszlik. Az első részben a méretezéshez szükséges statikai ismereteket tárgyaljuk. A statika, mint tudomány, a mechanikának az a része, mely a testek nyugalmi állapotának törvényszerűségét kutatja. A mechanika másik részével, a dinamikával - mely a testek mozgási jelenségeit tárgyalja - nem foglalkozunk. Vissza

Tartalom

Előszó3
Statikai ismeretek7
Az erő fogalma és ábrázolása7
Az erő nyomatéka8
A statika alaptételei9
Első alaptétel10
Második alaptétel10
Harmadik alaptétel12
Negyedik alaptétel13
Az alaptételek gyakorlati alkalmazása13
A komponensek és nyomatékok összegezésének tételei17
Két párhuzamos erő összetétele18
Az erőpár20
Erő és erőpár összetétele21
Közös metszéspontú síkbeli erők összetétele25
Szétszórt síkbeli erők összetétele27
Síkbeli erőrendszer egyensúlya30
Síkidomok súlypontja34
A síkidom statikai nyomatéka35
Inercianyomaték38
Poláris inercianyomaték40
Testek súlypontja40
Tartók42
A tartók alakja és alátámasztása42
Statikailag határozott és határozatlan tartók43
Külső erők44
Belső erők46
Nyíróerők és nyomatékok ábrái47
A legnagyobb nyomaték helyének meghatározása49
Kéttámaszú tartók49
Befogott tartókarok54
Kéttámaszú túlnyúló tartók56
Ferde helyzetű és törtvonalú tartók60
Csuklós többtámaszú tartó63
Háromcsuklós tatók66
Rácsos szerkezetek71
Szilárdságtani alapfogalmak79
Szerkezeti anyagaink tulajdonságai79
Igénybevétel, feszültség80
Feszültségek és alakváltozások80
Törőigénybevétel, törőfeszültség81
Határigénybevétel, határfeszültség81
Húzó- és nyomóigénybevétel82
Húzófeszültség82
Rugalmas alakváltozás a húzóigénybevétel hatására82
Nyomófeszültség83
A kihajlás jelensége84
Nyíróigénybevétel86
Nyírófeszültség86
Rugalmas alakváltozás a nyíróigénybevétel hatására87
Nyírófeszültségek keletkezése húzó- nyomóigénybevétel esetén87
Hajlítóigénybevétel89
A hajlítóigénybevétel módjai89
Hajlítófeszültség merőleges hajlításkor90
Ferde hajlítás92
Nyíróerő hatása a hajlított tartókban93
A hajlításból származó alakváltozások96
Befogott tartókarok alakváltozásai97
Befogott tartókarok alakváltozásainak számítása98
Kéttámaszú tartók alakváltozásai100
A kéttámaszú tartók alakváltozásainak számítása102
Csavaróigénybevétel105
Csavarófeszültség105
Összetett igénybevételek106
Húzó- vagy nyomó- és hajlítóigénybevétel106
Külpontos terhelésű pillér107
Húzószilárdság nélküli pillér110
A méretezés114
A méretezésről általában114
Az előkészítés114
A metszeterők meghatározása120
A méretezés123
Központos húzásra és nyomásra igénybevett szerkezeti elemek méretezése126
Húzásra igénybevett elemek126
Nyomásra igénybevett zömök elemek127
Központosan nyomott kő-, tégla- és betonszerkezetek129
Alaptestek132
Nyírásra igénybevett szerkezeti elemek méretezése136
Hajlításra igénybevett szerkezeti elemek méretezése139
Szabályzati előírások139
A méretezés lebonyolítása140
Külpontos nyomásra igénybevett kő-, tégla- és betonszerkezetek méretezése145
Szabályzati előírások145
A méretezés módja146
Támfalak147
Boltozatok150
Statikailag határozatlan szerkezetek156
Statikailag határozatlan kéttámaszú tartók156
Többtámaszú tartók158
A Clapeyron-féle egyenletek159
A Cross-féle módszer162
Többtámaszú tartók szélső nyíróerő- és nyomaték-ábrái167
Képlékeny anyagú szerkezetek171
Keresztmetszetek képlékeny állapota172
Tartók képlékeny állapota173
A tartószerkezetek tervezése179
Általános tervezés179
Statikai tervek elkészítése179
Szállodaépület statikai számítása181
Táblázatok
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem