Visszavont remény (dedikált példány)

Fülszöveg

VISSZAVONT REMÉNY
„Századunk szomorú tapasztalatai közé tartozik, hogy diktatúrában életveszélyes a levelezés. A levél, amelyet azért írnak, hogy a legőszintébb, legemberibb érzelmigondolati pillanatokat rögzítsék, az egymásra hangoltság, a kitárulkozás, a megértésre vágyó, embertelen magábaszorított-ságból kitörő életérzéseiket íróik megosz-szák azokkal, akikben megbíznak, éppen ez a levél lesz a bűnjel, gondolataik legfőbb bizonyítéka ellenük, akik írták. A totalitárius diktatúrában — ahol a levéltitok fikcióvá válik — saját kezűleg jelenti fel magát a levélíró. Még ha semmiről sem ír, akkor is elárulja az, hogy kinek úja a levelet és miért. Az, aki minden levelet úgy ír, hogy tudja, majd mások is elolvassák, az előbb-utóbb megbénul az öncenzúrától, és eleinte sablonos leveleket kezd írni, »olvashatókat«, majd lemond a levél magánjellegű értékéről, az őszinteségről. De hogyan lehet az az ember őszinte, aki tudja, hogy minden levelét önmaga ellen úja, minden levelét a fejére... Tovább

Fülszöveg

VISSZAVONT REMÉNY
„Századunk szomorú tapasztalatai közé tartozik, hogy diktatúrában életveszélyes a levelezés. A levél, amelyet azért írnak, hogy a legőszintébb, legemberibb érzelmigondolati pillanatokat rögzítsék, az egymásra hangoltság, a kitárulkozás, a megértésre vágyó, embertelen magábaszorított-ságból kitörő életérzéseiket íróik megosz-szák azokkal, akikben megbíznak, éppen ez a levél lesz a bűnjel, gondolataik legfőbb bizonyítéka ellenük, akik írták. A totalitárius diktatúrában — ahol a levéltitok fikcióvá válik — saját kezűleg jelenti fel magát a levélíró. Még ha semmiről sem ír, akkor is elárulja az, hogy kinek úja a levelet és miért. Az, aki minden levelet úgy ír, hogy tudja, majd mások is elolvassák, az előbb-utóbb megbénul az öncenzúrától, és eleinte sablonos leveleket kezd írni, »olvashatókat«, majd lemond a levél magánjellegű értékéről, az őszinteségről. De hogyan lehet az az ember őszinte, aki tudja, hogy minden levelét önmaga ellen úja, minden levelét a fejére idézhetik és a fejét követelik vele? A logikusan végiggondolt diktatúrában megszűnik a levelezés. Eleinte a hozzáírt leveleket semmisíti meg az ember, majd lemond a levélírásról. Ha ezt mindenki betartaná, akkor az a tökéletesen működő diktatúra diadala lenne, de ugyanakkor a csődje is. A titokkutató és bizonyítékgyűjtő hatalom elérné célját, felszámolná az emberi titoktovábbítás lehetőségét, de egyúttal végetérne munkája is, nem lehetne könnyedén feljelenteni azt, aki nem ír levelet. Arcnélkülivé, megfoghatatlanná válna a védekező elme, ha lemondana a le-
vélírásról. A diktatúrában megnő a levelek és a személyes kapcsolatok fontossága. Nem véletlen, hogy ki kinek ír levelet, és miről.
Szilágyi Domokos Méliusz Józsefhez írt levelei nemcsak azért rendkívül fontosak, mert köztudomású, hogy a költő társaságban alaptermészeténél fogva védekező életformában élt, ritkán osztotta meg gondolatait másokkal — így ezekből a levelekből ismerhetjük meg tragikus sorsának hétköznapjait —, hanem azért is, mert ezekből a pillanatrögzítő hangulati és gondolati töredékekből világosan kiderül, miként állt ellen — amíg fizikailag bírta —, és miképpen lépett túl egyetlen könnyed, ironikus levélírói mozdulattal a magányba szorító, gondolatcenzúrázó diktatúrán. Sajnos a fennmaradt levelezésdokumentum egyoldalú, mert — annak ellenére, hogy Méliusz József, az idősebb pályatárs, aki már megjárta a börtönt és tudta, hogy a fiataloknak a hozzájuk írt hivatalos (kiadói vagy írószövetségi) levél bizalmat, erőt, netán védelmet nyújthat, és ezért széles körű levelezést folytatott ezekben az években, már csak demonstrációként is, hogy lássa a titokkíváncsi hatalom, ezekkel az emberekkel ő szolidaritást vállal, ha tehette mindennapi megélhetési gondjaikon is igyekezett segíteni —, Szilágyi Domokos mégsem őrizte meg a hozzáírt Méliusz József-leveleket. Ez nemcsak hányatott sorsával, állandó költözködéseivel magyarázható, hanem azzal is, hogy a költő nem törődött saját életével. Csak munkája, a költészet és a fordítás érdekelte."
Ágoston Vilmos
\ Vissza