Visszatérek (dedikált példány)

Fülszöveg

Hidas Antal életében kötetben meg nem jelent verseit gyűjtötte most össze Kun Ágnes, a költő özvegye és Tölgyesi Lászlóné. A gyűjtemény azt a sokarcú és sokhangú költőt idézi elénk, akit korábbi köteteiben már megismertünk. Azt a költőt, aki így vallott munkájáról: "1919 óta, amikor első verseim Budapesten megjelentek, alapvetőleg nem akartam mást írni, csak olyat, amivel beleszólhatok akkor és az egyén küzdelmeibe... Én proletárforradalmárként indultam, és mint ilyen, csináltam a dolgomat." Hidas Antal a századfordulón született, munkáscsaládban. A Tanácsköztársaság bukása után Szlovákiába emigrált, s ott kapcsolatba került a Kommunisták Magyarországi Pártjával, valamint különböző munkáslapokkal. Versei előbb kéziratban, röplapokon, munkás-szavalókórusok előadásában terjedtek, majd kötetbe gyűjtve 1925-ben Bécsben, a KMP kiadásában jelentek meg, Az ellenforradalomföldjén címmel. 1923-1925 között itthon dolgozott, 1925-ben ismét menekülnie kellett, s előbb Bécsben, majd Berlinben élt, végül 1925 őszén Moszkvába került, s ott a Magyar Forradalmi Írók és Művészek Szövetségének titkára, a Nemzetközi Szépirodalom című folyóirat szerkesztője lett, s jelentős szerepe volt a Sarló és Kalapács évkönyv, majd az azonos című folyóirat létrehozásában. Verseivel egy időben már kora ifjúságától megjelentek novellái, majd egy hatalmas regényciklusba kezdett; ennek első része, a Ficzek úr, 1930-ban, a Márton és barátai 1958-ban, a harmadik része Más muzsika kell címen 1967-ben jelent meg. Az emigráció idején nem múló érdemeket szerzett a magyar irodalom tolmácsolásával. Fordításai nyomán számos jelentős költő és prózaíró jelent meg oroszul, ugyanakkor a szovjet népek költői közül sokakat ő mutatott be először magyarul. Harmincnégy évi távollét után 1959-ben tért haza Magyarországra. Munkásságát Kossuth-díjjal jutalmazták. A mostani gyűjtemény legkorábbi darabjai az emigráció és a száműzetés éveiből származnak, a legkésőbbiek pedig nem sokkal a költő 1980.-ban bekövetkezett halála előtt születtek. A kötet szinte valamennyi darabja az életmű tartópillérei közelében helyezkedik el, közülük nem egy vetekszik a már ismert és fontos versekkel. Itt is, akárcsak többi írásában, Hidas akkor embert próbáló kérdéseivel néz szembe, s ad rájuk megszívlelni valóan őszinte választ. Vissza