Visszanéztem

Tartalom

ELŐSZÓ 7
I. 1934-1944 11
A FALUSI TANÍTÓGYEREK 13
Kései látogatás 13
A hely megjelölése 14
Egy hétköznap 14
Öten 16
Apukám: mintha szerették volna 17
Éneket tanít, ilyenkor örülünk 18
Portrévázlat 19
Cinkos mosoly, ruszlit falatozunk 20
Nagy-Magyarország térképe a falon 21
Apukám tanít engem is, a tanteremben meg otthon is 22
Hogy kell viselkednünk? 23
Református vagyok 24
Hogy is kerültünk Anarcsra? 25
Papi elöjárók felügyelik a tanítást 26
A szárazkántor 27
Egy hétköznapi estén az asztal körül 27
Madarak és fák napja 29
Majális 29
Apukám, a tanító úr, ezermester 30
Mit ér a tanítói státus 32
A tanító úr és az anarcsi zsidók 33
Szórakoztatom a felnőtteket, apukám kísér hegedűn 34
Mindenütt por 35
Anyukánk és a kerékpár 36
A tanító úr és a főjegyző 37
Családlátogatás cselédlakásokban 39
Délután az iskolában 40
A Jézuskáról karácsonykor 42
Apukánk, a sárospataki prepa 43
A testvéreim: ikrek 44
Kotorászunk, ahol nem kéne 45
Ki a magyar? 45
A tanító úr népszínműveket rendez 47
Csütörtök, ilyenkor vásár van Kisvárdán 48
A Tanító úr féderes kocsit vásárol 48
Fegyelmezés pálcával 51
Osztálytársam, Dajka Balázs 51
Váriba, határon és vámon át 52
Van telepes rádiónk, hallgatjuk szenvedélyesen 53
Eufória: visszajön Vári, Beregszász, ünnepeljük Horthy Miklóst 54
A KISGIMNAZISTA 57
Hátrányból előny 57
A bejáró tanuló: gimnazista Kisvárdán 58
Az anarcsi állomáson: Bancsi Géza bácsi, az állomásfőnök nevel 60
Kovács úr, az ötödikes megaláz, Barla Gyula mellém áll 62
Ebben a gimnáziumban nem szeretik a kisdiákot 63
Mindennek ellenére 66
Kisvárda, oh és jaj, Kisvárda! 68
Gimnazista társak 70
Verset mondok, kiválók 72
Tanárok a végeken 73
Naponta élek kettősségben, de nem kettős tudattal 76
Észak-Erdély visszajön - örülünk, a Bácska is -
szorongunk, de Vári - Elízium! 77
Hadban a Szovjetunióval, következményei: a behívások -
militarizálódunk 78
Leventében 79
Teleki Pál öngyilkos lesz, elesik Horthy István, rémüldözünk,
mi jön még 80
A KAMASZ 83
A család véres áldozata Magyarországért: elesett Szanitter Jóska 83
Háda Feri bácsi beszámolója félelmetes Don-kanyari élményeiről 84
Az evangelizáció hatása, az ima szerepe 85
Az anarcsi lelkész 87
Horváth Kati és az első szerelem 87
Először a szószékben: prédikálok 89
Hézagos ismeretek a szexről, információk könyvekből
és fényképekről 89
Fennmaradt a kamaszkori naplóm, önmagamra, a családra
és a politikai helyzet romlására vonatkozó információkkal:
reflexiókat fűzök hozzá 91
Apukánk a Diener-birtok Aladárja 96
Az erdőbényei leventetáborban 97
Viszik a zsidókat a kisvárdai gettóba, tárgyaikat rejtegetjük 98
Utolsó naplóbejegyzések 99

II. 1944-1947 101
IFJÚVÁ ÉRIK A KAMASZ 103
Miért menekültünk? 103
Ilyennek láttam Nyergesújfalut 110
Itt is Kati 110
Találkozásom az erőltetett menettel 111
Szégyellem, hogy dekkolok 112
Jönnek a „felszabadítók": a házunkba is bejönnek,
és nem mennek üres kézzel 113
Mi minden történik a frontvonalban, ahol élünk! 114
Mint egy futár, megyek kalandos, háborús körülmények
között Répcelakra meg vissza 116
Újból s immár végleg „felszabadulunk", s eltűnnek a testvéreim 118
Tizenhat évesen prédikátor vagyok Lábatlanban 119
Lódögöket ások 120
Elhatároztuk, hazajövünk; apámmal indulunk 120
Anarcson nincs haza már, se állás, se lakás, minden széthordva 122
Apám elutazott, én maradtam Anarcson, mint egy jogi képviselő,
aki kapcsolatot tart s intézkedik 122
Az osztályban újra, de már más vagyok, ütközöm 124
Szép Bélával gyalogosan, az első feles a kocsmában 125
A család még szanaszét, Háda Sándor tanácsa, apám lépjen be
a kommunista pártba 126
A tanító elvtárs Nyíregyházán 127
AZ ÚTKERESŐ NAGYDIÁK 129
A család újra együtt 129
Kedvemre való a nyíregyházi lét 131
Isten 132
Barátok 133
Nem lehet nem politizálni! 135
Apám a gyakorló párttag 136
Az osztály 138
Tanárok 139
Radikalizálódom 141
Szüle Miklós 143
Kipróbálom magamat 145
Karácsony Sándor és köre 146
Kapu nyílt a zenére 148
Újfajta szemellenzés 149
Nagyapám intelme a Szovjetunióból 151
Nagyapám hozzám írt utolsó leveléből 151
Vége a középiskolás éveknek 152

III. 1947-1951 153
AZ ELSŐÉVES BÖLCSÉSZ 155
Beiratkozás: anyám is elkísér I55
A Református Kollégiumban: az igazgató keményszívű,
Fekete Pétert nem felejtem 157
Olvasok, csak olvasok 158
Kedves társakra találok, barátokra nem I59
Ahogy a diák látja a professzorát 160
A Francia Intézetben 161
Karácsony Sándorról 162
Mendemonda, de jellemző 165
Találkozom a marxista irodalomelmélettel, aztán művelem is 166
A Bartók Béla népi kollégiumban, minden remek 168
A Bartókban a szegénység is jól viselhető 171
Nyitott vagyok minden újra, de csökken a hitem 172
A demokrácia jó íze: még mindig a Bartókot dicsérem;
a központban már másként húzzák a harangot, csak mi
nem halljuk, vagy nem akarjuk 174
A népi kollégiumban is, meg a Soli Deo Gloria táborban is Karácsony
Sándor pedagógiájával találkozom, ezért érzem jól magam 176
A MÁSODÉVES 179
Tudomásul veszik, hogy a nagypolitika begyűrűződött a kollégiumba is,
élvezik egymás társaságát, s az új kollégium nagyobb 179
Az ÁVO kiemeli egy társunkat; ott marad a lány, akivel
együtt járt, Kosa Vilmának hívják, később a feleségem lesz 181
Új vezetők - végrehajtók - a kollégium élén: Durkó Mátyás,
Hársfalvi Péter 184
Elfoglaljuk a katolikus kollégiumot 186
Kollégiumi népbíróság: jeleskedem az ítélkezésben,
majd fordul a helyzet 187
A kollégiumi önkormányzattól a centralizált utasításos
rendszerig: Pataki Ferenc könyvéről 189
Ne legyen az egyetemen katolikus hitoktatás!
Vesszen Mindszenty! - tüntetünk 191
Kósa Vilmáról érzékenyen: megtudom, hogy ő egy osztályidegen,
nevelem a marxista hitre; nevelés, szerelem, e kettő kell nekem 194
Némi elmélkedés: hogy esett, ami megesett, s miért 196
És a polgárlányok? 196
Kósa Vilma az idegklinikán, majd lábadozóban a szülőknél; mennek
a leveleim, oktatom a marxizmusra, szuggerálom az optimizmust 197
Kép a Bika-beli béketüntetésről 199
Kósa Vilma levele 199
Agitálunk Kabán, de a kollégista párok együtt:
mért párosodtunk, mért nem szexeltünk? 201
Jelentés a janicsárképzőből 203
A táncos lábú Kósa Vilma régen és most: bál az aulában
meg a fiamék kastélyában 204
Nyári vakáció: Kósa Vilma nem ír, ironikus portré magamról
egy neki küldött levélben 205
Otthon vagyok, szinkronban önmagammal és a családommal 207
Kósa Vilma pontos diagnózisa a falusi helyzetről és hangulatról:
fontos kordokumentum 208
Kósa Vilmának Szamosszegre: komoly és naiv válasz;
a helyzet drámai 211


Kósa Vilmát bemutatom a szüleimnek: halálukig szeretik egymást 213
A szünet végén Debrecenben: az egyetemen mindent átszerveznek 214
Kósa Vilma a budapesti VIT-en 216
A HARMADÉVES 217
Népi kollégiumból diákotthon, kettő is, Kósa Vilma a Rózsába
kerül - nem tiltakozunk, utóbb korholom magam 217
A Magyar Intézetben: Juhász Géza professzor demonstrátora 219
A párttagjelölt 220
Óraadó tanár a Szakérettségis Tanfolyamon 221
A bölcsészkari béketitkár 222
A diákotthoni közgyűlésen: Kósa Vilmának meg kellene
tagadnia a szüleit, Für Lajos vétót emel 223
Szabó István professzor úr: fehérek közt egy európai magyar 224
Politikai per Debrecenben egyetemi előadókkal: jelen kell
lennünk a tárgyaláson 226
Horvay Róbert bácsiéknál megállt az idő: valami a múltból 227
Horvay Róbert bácsi apropóján előreugrom az időben,
s Kósa Lajos apósomat is belekeverem a történetbe 228
Vissza a kronológiához: BM irodalomtörténészt nyilvánosan
megszégyenítik, aztán kirúgják az egyetemről 229
Én meg szűzen mentem a házasságba: nem érdem, nem bűn,
nem erény 230
Eljegyezzük egymást, Kósa Vilma repes 231
A szülők is jó képet vágnak 232
Feltérképezem a falut és a családot 233
Befogadott a Kósa család 235
Különös vadászat: vacsora Kósa kulákéknál a leendő násszal,
Bíró Bélával, aki kiemelt munkáskáder 236
Kissé előreszaladtam: Árpád sógoromról 237
Szamosszegen még a Vilka stafírungját is elrekvirálják:
félelmetes a világ, éleződik az osztályharc, védekezünk;
elhatározzuk, összeházasodunk 238
Sorozáson 239
A szemétség mindegyre nő 240
Egy fénykép leírása 241
Három gazda, parasztpolgár az asztal körül: Bacskó György,
Puskás Miklós, Kósa Lajos 242
Szamosszegen, a szekéren: egy Igen és egy Nem 244
Szamosszegi víg napjaink 245
Készülünk az egybekelésre, a szülők kijelentik: rájuk
ne számítsunk - nem is; levélváltás az esküvő előtt 245
Esküvői történetek 247
Esküvőnk tanúi: Debreczeni Attila, ifjabb Kósa Lajos, Bodó Béla 248
A VÉGZŐS EGYETEMISTA 251
Egy jövedelemforrás kiesett 251
Ifjú házasok, ma is házasok; az a bizonyos ingerküszöb 252
Fegyelmi bizottságban Koczogh Ákossal 255
A hétköznapi élet gondjai elterelik a figyelmet a politikai rosszról:
gyerekünk lesz, az albérletből meg kiűzetünk 256
Jól érezzük magunkat a Darabos utcai mosókonyhában 260
Debreczeniné Kosa Vilma befurakodott ellenség, ki akarják
dobni az egyetemről, ő megússza; rés vagyok a bástya fokán:
az állásomból kitesznek 263
Irodalmár ambícióimat feladom: bánt, hogy elégtételt
nem szereztem 265
Csapó Pista bácsi az őrangyalom, Pallagpuszta helyett
a Szakérettségis Tanfolyam 268
Nászút rokonokhoz, Pestre és a Balatonra: a gyerek
az anyukája hasában 269
A „nászút" vége, Inota megrendítő tapasztalatokkal 271
Nyíregyházán békesség, Béla öcsém Harkovról 272

IV. 1951-1957 275
A SZAKÉRETTSÉGIS TANFOLYAMVEZETŐ 277
Ijesztettek, de jól kijöttem a munkáskáder Czirják Ferenc
igazgatóval 278
Egy régi csoportkép 279
Hogy élt egy tanfolyamvezető? 281
Nagyobb szeretettel gyereket még nem fogadtak,
mindnyájunk örömére jött: Lacika 282
Az anya nemcsak szoptat, de tanul és vizsgázik; a gyerekről
naplót vezetünk 284
Szent Anna utca 31., itt élünk 285
A szorongó menekültek: ezentúl együtt élünk; a befogadó
gondolatai és tűnődései 286
Szépen élt a három generáció 288
Én már féltem: kértem az áthelyezésemet 288
A TANÍTÓKÉPZŐ INTÉZETI TANÁR 291
Az apa 291
A tanár 293
Az irodalomtanár 294
A bezzeg házaspár 295
„Szegények vagyunk, de jól élünk" 295
Csökken a nyomás, de nem szűnik meg 296
Jókedvű menekülés a zenébe 298
Kísértenek a rákosista reflexek: még mindig a származás! 299
A butaság, a szemellenzőség kísért 300
Jókedvű menekülés a családba 301
Ifjú hitvesem levele Bödönhátról 303
Váratlan látogatások 304
Lacika naplója kincsesbánya, nemcsak a gyerek fejlődésrajza
miatt: kordokumentum is 305
Kollégiumban lakunk, élvezzük a függetlenséget 306
Nagy Imrével rokonszenvezek, s mindenkivel, aki vele 307
Amiről nem tudtam 308
Szeretem ezt a tanítónőképzőt, a képzést is, lehet dolgozni 309
Az első nyugati út: kevert élmények 311
Nyíregyházán: Béluka a friss feleséggel, Attila még egyedül;
kerüljük a kényes témákat 313
Abbahagyom az énektanulást 314
A REFORMER TANÁR 315
Végre szellemi izgalom! 315
Részlet a gyerek naplójából - az anya írja 316
A szellemi izgalom tartósnak bizonyul 317
Mindenről, ami az értelmiségi műhelyekben készül,
tudni akarunk 318
Tarokk-társaság: nyitott fiatal tanárok 319
A nyíregyházi temető: Matild néni nyitja a sort 321
Az első táborozás 321
Az első erdélyi út 322
Micsoda ősz, micsoda október! 323
Október 23-án Debrecenben: feleségem naplójegyzete
s az én emlékeim 325
Személyes élmények az október 23-a utáni forradalmi napokról 328
A forradalom leverése után két hónappal írom: egyértelmű,
világos mondatok, máig érvényesek, s közben sem módosítottam 330
Apósom halála 333
1957-ben a városi fegyelmi bizottság megbüntet: áthelyeznek 334
UTÓSZÓ HELYETT 337
Akik a könyv megjelenését elősegítették 351
TARTALOM 353

Témakörök