Fülszöveg
Részlet az Előszóból:
Öreg ember vagyok. Tautológia volna hozzátennem: és gyógyíthatatlan beteg.
"Az én életprogramom nem volt lehetetlen. Igazsága olyan világos, hogy ma már, akik hadakoznak ellene, azok sem vitatják, legföljebb is csak a formáját, nem a tartalmát.
És maximális program volt: >>Holnapra megforgatjuk az egész világot!<< Nincs többé kizsákmányolás. Ember az embernek többé nem eszköze, hanem egyenlő társa. Rangot az egyénnel csak a munkája ad, nem a hivatala. Hát még, hogy a születése vagy a birtoka! Közösen termeljük meg - ki-ki legjobb képessége szerint - az anyagi javakat, s elosztjuk egymás közt - egyelőre - a munkában szerzett érdemek szerint. De máris biztosítjuk kinek-kinek igénye szerint, korlátlanul, a szellemi javakat. Ily módon berendezkedvén, nincs többé lopás, csalás, megvesztegetés, nincs többé egymás rovására érvényesülés, intrika, bosszú. Minden hatalom mindannyiunké, tehát nincs többé hivatalok packázása, még kevésbé talpnyalás, megalázkodás,...
Tovább
Fülszöveg
Részlet az Előszóból:
Öreg ember vagyok. Tautológia volna hozzátennem: és gyógyíthatatlan beteg.
"Az én életprogramom nem volt lehetetlen. Igazsága olyan világos, hogy ma már, akik hadakoznak ellene, azok sem vitatják, legföljebb is csak a formáját, nem a tartalmát.
És maximális program volt: >>Holnapra megforgatjuk az egész világot!<< Nincs többé kizsákmányolás. Ember az embernek többé nem eszköze, hanem egyenlő társa. Rangot az egyénnel csak a munkája ad, nem a hivatala. Hát még, hogy a születése vagy a birtoka! Közösen termeljük meg - ki-ki legjobb képessége szerint - az anyagi javakat, s elosztjuk egymás közt - egyelőre - a munkában szerzett érdemek szerint. De máris biztosítjuk kinek-kinek igénye szerint, korlátlanul, a szellemi javakat. Ily módon berendezkedvén, nincs többé lopás, csalás, megvesztegetés, nincs többé egymás rovására érvényesülés, intrika, bosszú. Minden hatalom mindannyiunké, tehát nincs többé hivatalok packázása, még kevésbé talpnyalás, megalázkodás, ellen-esetben pedig felsőbbség >>törlesztése<<, hiszen nincs is olyan, hogy >>felsőbbség<<. Tiszta erkölcsi világrend születik a szemünk láttára. Ősi abban az értelemben, hogy az embernyi ember óhajtása mindig errefelé mutatott. És merőben új, mert eddig - bármely vallásos vagy laikus etika szerint - csak utópia lehetett. Az Ember most lép ki a szükségszerűségek birodalmából - a szabadság napvilágára: felnőtté válik.
Aki magasra száll, annál nagyobbat bukik, és a kudarca azért nem kisebb! Öreg vagyok, úgy kell körülnéznem ma már a világban nekem is, mint aki a halálra készül. Hogy mi volt, mi lett, mi valósult meg szándékából, mit hagy a fiaira.
Komoly dolog ez, nem szappanbuborék-fúvás. A képes beszédnek nincs helye. Kegyetlen józanul és kegyetlenül igazságosan kell körülnézni."
Vissza