Visszaélés a joggal

Tartalom

Bevezetés 9
Első rész. TÖRTÉNETI ALAPVETÉS
L fejezet A primitív jogok és a joggal való visszaélés tilalma 17
1. § A római jog 17
1. Honeste vivere, suum cuique tribuere alterum non laedere 17
2. Qui suo jure utitur, nemánam liaedit 22
3. A joggal való visszaélés tilalmának egyes esetei 32
4. Általános következtetések 35
2. § A középkori jog 43
1. Bevezető megjegyzések 43
2. A középkori kontinentális jog 44
3. Az angol fejlődés 49
II. fejezet. A korai burzsoá fejlődés 52
1. § Bevezető megjegyzések 52
2. § A XVIII-XIX. századi német kodifikációk 53
1. Preussisches Allgemeine& Landreoht 53
2. A Szász Polgári Törvénykönyv 58
3. § A francia jog 60
4. § Az angolszász jog 63
III. fejezet. A joggal való visszaélés általános tilalmának kialakulása az imperializmusban 68
1. § A klasszikus burzsoá magánjog felbomlása és az általános visszaélési tilalom létrejöttének körülményei 68
2. § A német, osztrák, svájci kodifikációk. A jogtudomány és a bírói gyakorlat szerepe a továbbfejlődésben 72
1. A BGB (Német Polgári Törvénykönyv) előkészületei 72
2. A BGB 226. §na 74
3. A 226. §. konzervativizmusának felszámolása a törvényhozás, a bírói gyakorlat és a tudomány által 84
4. Az Optk (Osztrák Polgári Törvénykönyv) III. novellája 95
5. A Z. G. B. (Svájci Polgári Törvénykönyv) 2. §-a 97
3. § A francia jogtudomány és a bírói gyakorlat szerepe a joggal való visszaélés általános tilalmának kialakulásában 98
1. Bevezető megjegyzések 98
2. A jog szelleme, relativitása, rendeltetésszerűsége 100
3. Az érdekösszemérés 103
4. A természetjogi és a teleologikus felfogás 103
5. A „théoorie du risque eréé" 104
6. „Erreur de conduite" (magatartásbeli tévedés) 104
7. Ragaszkodás a károsító szándékhoz (G. Ripert és követőd) 105
8. A bírói gyakorlat 108
4. § A joggal való visszaélés tilalma a magyar burzsoá jogban 110
1. Gazdasági, társadalmi, politikai körülmények mint a joggal való visszaélés kialakulásának indokai 110
2. A joggal való visszaélés társadalmi, gazdasági és politikai funkciói 112
3. A jogtudomány felfogása az intézmény kialakulásáról és elméleti alapjairól. 114
4. A joggal való visszaélés a magyar burzsoá bírói gyakorlatban 122
5. A joggal való visszaélés fennforgásának feltételei 134
6. Vita az intézmény haladó jellegéről. 140
Második rész. A RENDELTETÉSSZERŰ JOGGYAKORLÁS, A JOGGAL VALÓ VISSZAÉLÉS TILALMA
A SZOCIALISTA POLGÁRI JOGBAN 145
1. § Az alanyi jog 147
1. A kérdésfeltevés szükségessége 147
2. A polgári alanyi jogok szocialista története 148
a) A fejlődési tendencia egyértelműsége és akadályai 148
b) A hadikommunizmus 149
c) A népünk korszak 150
d) A személyi kultusz káros hatása 152
aa) Az alanyi jogok szükségtelen korlátozása 152
bb) Személyi kultuszos pozitivizmus a jogtudományban 155
cc) A „korlátozott jogok" elméletének bírálata 159
e) A helyes úton 165
f) Kísérlet egy új alanyi jogfogalom megalkotására 168
2. § Az alanyi jogok és a joggyakorlás társadalmi rendeltetése 171
1. A jogok társadalmi rendeltetésének fogalma 171
a) A társadalmi rendeltetés szerepe és megvalósulásának formái a kapitalizmusban 173
b) A társadalmi rendeltetés szerepe és megvalósulásának formái a szocializmusban 174
2. A társadalmi érdek, mint a közérdek és magánérdek dialektikus egysége 176
3. Az ember' mint közösségi lény 179
3. § A joggal való visszaélés dogmatikai alapjai 184
1. A rendeltetésellenes joggyakorlás és a joggal való visszaélés kapcsolata 184
a) A jogszabályi rendelkezések belső hierarchiája (alap-, közvetítő-, általános szabályok) 185
2. A jog társadalmi rendeltetésének megfelelő joggyakorlásra való nevelés eszközei 190
3. A joggal való visszaélés mint a jogosból a jogtalanba, a jogtalanból a jogosba való átmenet mennyiségi és
minőségi mozzanatainak kifejezője 196
4. A tudati és akarati állapot jelentősége, illetőleg ennek tagadása 202
5. A joggal való visszaélés tilalmának jövője és a kifejtett koncepció védelme 208
4. § A joggal való visszaélés szabályai a magyar Polgári törvénykönyvben 218
1. A Ptk. 5. §-ának általános jellemzése 218
2. A népgazdaság megkárosítása 220
3. A polgárok zaklatása 222
4. Illetéktelen előny szerzésére való törekvés 224
5. A joggal való visszaélés fontosabb esetei 225
a) Fizikai behatás 226
b) Az alakító jogok rendeltetésellenes gyakorlása 227
c) Más személy cselekvési szabadságának korlátozása 228
d) Az azonnali felmondás jogával való kalózkodás 228
e) A joggyakorló által teremtett jogellenes helyzetből fakadó jog érvényesítése 228
f) A kötelezettségteljesítés alapos ok nélkül való gátlása 229
g) A jog érvényesítésének az idő húzásával való gátlása 229
h) A nyilvánvalóan érvényesíthetetlen jog érvényesítésének megkísérlése 229
i) Hosszabb ideig bizonytalanságban tartani a kötelezettet a követelés fennállása felől 230
5. § A jogszabály által megkívánt nyilatkozat bírói ítélettel való pótlása, ha a nyilatkozat megtagadása joggal való
visszaélés 231
1. Bevezető megjegyzések 231
2. A jogszabály által megkívánt nyilatkozat jellegzetességei és elhatárolása a nyilatkozattételi kötelezettségtől 235
3. Mikor igen és mikor nem joggal való visszaélés a nyilatkozat megtagadása 243
4. A nyomós közérdek sérelme, mint a megtagadott nyilatkozat bírói ítélettel való pótlásának feltétele 246
5. A különös méltánylást érdemlő magánérdek, mint a megtagadott nyilatkozat bírói ítélettel való pótlásának
másik feltétele 263
6. Az érdeksérelem elháríthatatlansága 269
7. A ptk. 5. § (2) és az 5. § (3) bekezdésében foglalt jogszabály egymáshoz való viszonya 270
8. Néhány részletkérdés 272
Harmadik rész. A LAKÁSBÉRLETI JOGVISZONY MINT A JOGGAL VALÓ VISSZAÉLÉS LEGTIPIKUSABB TERÜLETE
1. § A jelenlegi szabályozás szükségessége és ideiglenes jellege 279
1. A lakáshelyzet. A lakásbérlet formái. A szabályok ideiglenes jellege 279
2. A lakásbérleti szabályok viszonya az általános jogelvekhez 284
2. § A joggal való visszaélés egyes tipikus esetei a lakásbérleti jogban 291
3. § A bérlő lakáscseréjéhez való tulajdonosi hozzájárulás 293
1. A hozzájárulás mérlegelésének alapjai 293
2. A nyilatkozat megtagadásának jogos indokai, és a megtagadás visszaélő mivolta 297
3. A nyilatkozat pótlásának feltételei 306
4. § A bérlőtársak lakáscseréje 327
5. § Az albérlet létesítése társbérleti lakrészben 332
6. § Visszaélés az albérleti jogviszony felmondásával 336
Rövidítések 341
Névmutató 363
Tárgymutató 367

Témakörök