Visitatio Canonica - Az Esztergomi Főegyházmegye Barsi Főesperességének egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1647-1674

Fülszöveg

A legelső egyházlátogatási jegyzőkönyv Magyarországról a XIV. század végéről való, s 1397-ből maradt ránk, másolatban. Ez az esztergomi káptalan jövedelmeinek és statútumainak összeírását tartalmazza, a káptalanhoz tartozó prépostságok, apátságok és egyházak leírásával. A XVI. század végétől tudunk arról, hogy az egyházlátogatások öt-tíz évenként történtek, mivel a fennmaradt jegyzőkönyvek gyakran utalnak a korábbi jegyzőkönyvekben rögzített állapotokra. Itt említjük meg, hogy szép számmal találhatók református és evangélikus egyházlátogatási jegyzőkönyvek is, amelyeket a kutatás nem, vagy alig hasznosított, és közöletlenek, kivéve Kis Bertalan és Mu-say Gergely 1631-től 1654-ig Vas, Sopron és Veszprém megyében végzett egyházlátogatásait, valamint Csulyak István zempléni egyházlátogatásait a XVII. századból. Mennyiségüknél fogva is a katolikus vizitációs jegyzőkönyvek nyújtják a legbőségesebb forrást a jelenlegi Magyarország területére, mintegy 300 000 oldal terjedelemben.... Tovább

Fülszöveg

A legelső egyházlátogatási jegyzőkönyv Magyarországról a XIV. század végéről való, s 1397-ből maradt ránk, másolatban. Ez az esztergomi káptalan jövedelmeinek és statútumainak összeírását tartalmazza, a káptalanhoz tartozó prépostságok, apátságok és egyházak leírásával. A XVI. század végétől tudunk arról, hogy az egyházlátogatások öt-tíz évenként történtek, mivel a fennmaradt jegyzőkönyvek gyakran utalnak a korábbi jegyzőkönyvekben rögzített állapotokra. Itt említjük meg, hogy szép számmal találhatók református és evangélikus egyházlátogatási jegyzőkönyvek is, amelyeket a kutatás nem, vagy alig hasznosított, és közöletlenek, kivéve Kis Bertalan és Mu-say Gergely 1631-től 1654-ig Vas, Sopron és Veszprém megyében végzett egyházlátogatásait, valamint Csulyak István zempléni egyházlátogatásait a XVII. századból. Mennyiségüknél fogva is a katolikus vizitációs jegyzőkönyvek nyújtják a legbőségesebb forrást a jelenlegi Magyarország területére, mintegy 300 000 oldal terjedelemben. Időrendi megoszlásban az ország egyházmegyéinek vizitációi a következő képet mutatják: esztergomi érsekség 1559-től — megszakításokkal — 1940-ig, egri érsekség: 1746-tól, kalocsai érsekség: 1724-től, győri püspökség: 1641-től, pécsi püspökség 1721-től, székesfehérvári püspökség 1778-tól, szombathelyi (a jogelőd egyházmegyéktől maradt iratok) 1698-tól, váci püspökség 1673-tól, veszprémi püspökség: 1698-tól. Még adataink sincsenek a váradi egyházmegye jegyzőkönyveiről, nem ismerjük a Csanád egyházmegyei anyagot; nem tudni, hol vannak az első kalocsai jegyzőkönyvek 1716-28 között, amelyeket a Csáki család szepesmindszenti levéltárában őriztek. Az egyházlátogatás (visitatio canonica) a püspöki kormányzatnak már az V. századtól kezdve rendes eleme -ellenőrzési forma. A VI. században a zsinat előírta, hogy a püspököknek évenként egyszer ki kell kérdezni a papot, miképpen szolgáltatja ki a keresztségét és hogyan mondja a misét, hogyan folynak a dolgok a gyülekezetben, oktatják-e a tudatlanokat amint azt a régi kánonok elrendelik. Vissza