Előszó
Kedves lányok, kedves fiúk!
Rendhagyó a tantárgy és rendhagyó a tankönyv is. Remélem, azért jól megértjük egymást. Ezzel a könyvvel igazán nem „tanítani" akarlak benneteket, inkább elmagyarázni, miért is kell jól viselkedni. Mert lehet nem jól is - egy bizonyos határig nem ír fel a rendőr senkit, mondjuk, ha nem köszönsz, ha rágózol beszélgetés közben. Semmi nem fog történni - gondoljátok. De igenis történik. TÉTJE van az apró hibáknak is.
Szeretnél olyan lánnyal járni, akinek büdös a szája? Járnál olyan fiúval, akinek piszkos a haja? Mi a véleményed arról a srácról, aki a könyvtárban odalép az asztalotokhoz és szó nélkül elveszi az ott fekvő tartalék tolladat? Zavar, ha a menzán a szomszédod csámcsog és megnyalja a kést? Ha a testvéred titokban megnézi az e-maileidet?
Ma még csak ilyen apró veszteséget okoz, ha nem ismeritek a szabályokat, de ha már ott álltok az állásinterjún, beléptek az első munkahelyetekre, ha majd egyszer el kell mennetek bemutatkozni a párotok szüleihez - no, és aztán már kész felnőttként megmérettetni magatokat, mondjuk egy angol idegenforgalmi cégnél - ott okoz igazán gondot, ha alapvető kis hibákon csúsztok el.
Én nem szeretem az „illemtan" szót, annyira régies, ódivatú, riasztóan hangzik. Én azt mondom: viselkedéskultúra. Remélem egyértelmű, hogy ez mit takar: a mindennapok szabályait, amely kapcsolataink és a kommunikáció része.
A protokoll már egy rendezettebb, valamilyen szempont szerint egységesen szabályozott mozgásforma, például diplomáciai protokoll, egyházi protokoll, katonai protokoll, üzleti protokoll. Itt érdekes, hogy ha egy megszokott jelzés elmarad, annak is jelzés értéke van. Például ha egy állami rendezvényen két nagykövet nem fog egymással kezet, akkor az a két ország hadüzeneti állapotban van egymással.
Az etikett - elég hátborzongató szó - szintén jelen van a kommunikációnkban, de csak ceremóniákon. A szigorúan előírt teendőket, mozgást összefoglaló szertartásrendet jelenti. Például ilyenek lehetnek a királyi udvarok viselkedési formái, teendők Vatikánban a pápai fogadásokon vagy az esküvői ceremónia etikettje. A spanyol királyi udvar etikettje több száz éve törvény, tehát szankciókkal jár, ha valaki nem tartja be a szigorú szabályokat.
Könyvünkben elsősorban a viselkedéskultúrával foglalkozunk, de a vége felé már beszélünk a protokollról is. Az etikettet hagyjuk, hiszen hitelesen az tudja leírni, elmondani, akinek ez a munkája - például ceremóniamester, udvari kamarás, esküvőszervező.
Nagyon boldog lennék, ha megismerkedve ezzel a tantárggyal, úgy gondolnátok, hogy hát ez könnyű! Ezek ismert dolgok! És ha nem is mindig tartotok be minden szabályt, legalább a lelketek mélyén érezzétek, hogy most nem jól tettétek. Nyilván egy diszkóban nem lesz lényegbe vágó, hogy helyes sorrendben történik-e a bemutatkozás, de az már igen, hogy szürcsöli-e valaki a szívószállal az üdítőjét. Azt szeretném elmagyarázni, hogy ha 14-15 évesen még azt is gondoljátok, hogy lényegtelen, de azért van ennek, lesz ennek tétje.
Egyetértünk? Örülök.
Jó tanulást, jó szórakozást!
Vissza