Visegrád problémái és feladatai

Előszó

Az ezeréves magyar múlt legdicsőségesebb korszakainak emlékét őrzi a Szent Korona ősi vára: Visegrád, ahogyan azt a mai közhasználatban nevezik.
Romjaiban is fenséges példamutató, miként kell és lehet a sorsverte magyarnak világrendítő országvesztés után, hittel és akarattal mindent újra kezdve, Isten kijelölte örökös birodalmát - a várépítő IV. Béla király módjára - virágzó századokra kisugárzó erővel újjá, az addiginál is hatalmasabbá teremtenie.
A fellegvárban székelt leghuzamosabban a Magyar Szent Korona. Itt született meg az a legendás, a nemzet lelkéből lelkedzett, sajátosan gyönyörű és tökéletes közogi elmélet, amely alkotmányunk divatálló, viharbíró lényege és legnagyobb erőssége. Innen sugárzott a fénye egész Európára, amikor a kontinens uralkodói itt, - a középkori Genfben, - gyűltek tanácsba a magyar király elnöklete alatt és adtak évtizedekre szóló irányt a világrész történelmének. És innen lopták ki aztán idegen érdekek szolgálói és vele - mint azóta annyiszor! - az ország minden örömét és dicsőségét . . .
Lenn a Vizivár-ban, - amire a történelemkutatás újabb megállapítása szerint a közszáj tévesen ragasztotta a "Salamontornya" nevét, - virágzott az Anjouk százados uralma, itt született Nagy Lajos, akinek világraszóló uralkodása alatt „Magyar tenger vizében hunyt el Észak, Kelet s Dél hulló csillaga . . " Vissza