Bevezetés | 7 |
Vírusokról általában | 15 |
A vírusok felfedezése és a víruskutatás története | 15 |
A vírusok egyedülállósága | 20 |
A korábbi felfogás szerint a vírusok elsősorban kórokozók | 20 |
Mai felfogás szerint a vírusok fertőző és parazita gének | 23 |
A vírusok helye az élők hierarchiájában | 32 |
A vírus nyugalomban: a virion | 37 |
A vírus a nagyító alatt | 40 |
A vírusok a sejtnél kisebbek, a sejtbeli molekuláknál nagyobbak | 41 |
A vírusok változatos alakúak és méretűek | 41 |
A külső fehérjetok (kapszid) alegységekből áll | 45 |
Az izometriás virionoknak meghatározott számú kapszomérjük van | 45 |
A helikális szimmetriájú vírusok viszonylag egyszerűbbek | 50 |
A bőséges genetikai információ összetett vírusokat eredményez | 52 |
A vírusnukleinsav "becsomagolása" bonyolult folyamat | 53 |
A vírusok a kémikus szemével | 55 |
A vírusok nukleinsavból és fehérjéből épülnek fel | 57 |
A cukor-foszfát-gerinc minden nukleinsavban egyforma | 58 |
A nitrogén-bázisok biztosítják a nukleinsav fajlagosságát | 59 |
A bázispárok képződése alapvető biológiai szabály | 64 |
A vírusnukleinsav megjelenése változatos | 68 |
A nukleinsav három nukleotidája kódolt egy aminosavat | 69 |
A vírusfehérjék számát és méretét a vírusnukleinsav határozza meg | 74 |
A vírusfehérjék szerepe többféle | 78 |
Az egyszerűbb virionok szétszedés után kémcsőben is összeépíthetők | 79 |
A vírusok rendszerezése | 82 |
A vírus a biológus szemével | 84 |
A vírus alapvető biológiai tulajdonsága a fertőzőképesség | 85 |
A vírusnukleinsav gyakran önmagában is fertőzőképes | 88 |
A pozitív és negatív RNS-ek biológiailag nem egyenrangúak | 90 |
A vírus-DNS meghökkentő szerkezeti megoldásokhoz folyamodik | 93 |
A vírus-RNS viszonylag kis méretű | 98 |
Az RNS-genóm szegmentáltságának előnyei is vannak | 103 |
A tulajdonságok fehérjék képében jelennek meg | 107 |
A legegyszerűbb vírusok (ribofágok) molekuláris anatómiája | 119 |
A vírusnukleinsav és a megbetegítő képességgel összefüggő vírustulajdonságok | 123 |
A vírusszaporodás színtere: a gazdasejt | 133 |
A sejt szerkezete és működése | 133 |
Az anyagcsere-folyamatokat speciális sejtstruktúrák szolgálják | 133 |
A sejt életciklusa több szakaszra tagolódik | 137 |
A sejt genetikai rendszere és makromolekuláinak szintézise | 138 |
A sejttenyésztés | 147 |
A modern virológia a sejttenyésztés bevezetésével kezdődött | 148 |
Mire jó a sejttenyészet? | 150 |
A vírus akcióban: A szaporodó vírus | 152 |
A vírus - sejt-kapcsolat természete | 152 |
A vírus megsokszorozódása | 156 |
A fertőzés első lépéseként a virion a sejt felületéhez kapcsolódik | 158 |
A sejtbe hatolás során a virion struktúrája felbomlik | 163 |
A nukleinsav replikációja különböző stratégiák szerint valósul meg | 166 |
A virion érésével és kiszabadulásával véget ér a vegetatív szakasz | 191 |
A fertőzött sejt sorsa | 194 |
A vírus kudarca genetikailag rezisztens sejtben | 195 |
A sejt gyakran belepusztul a vírus okozta sérülésekbe | 198 |
Az interferon rezisztenciával ruházza fel a fogékony sejteket | 202 |
A perzisztens fertőzések: a sejt és a vírus szimbiózisa | 210 |
A vírus okozta daganatképződés | 211 |
A daganat egyetlen sejtből kiinduló és átörökíthető átalakulás | 213 |
A DNS-vírusok daganatkeltő tulajdonsága | 219 |
A retrovírusok és a dagantkeltés | 228 |
Elméletek a daganatképződésről | 256 |
A transzformált sejt tulajdonságai | 263 |
Vírusok egymásra hatása és megváltozása | 266 |
A mutáns valamely tulajdonságában örökletesen megváltozott vírus | 269 |
A vírusok génkészlete | 272 |
Az öröklődő vírushatás előnyös, de nem nélkülözhetetlen a fennmaradáshoz | 273 |
A nem öröklődő, de segítő külcsönhatás nélkülözhetetlen a hibás vírusok fennmaradásához | 277 |
A kórokozó vírus megváltozásának mechanizmusa | 283 |
Újabb tények és spekulációk | 293 |
A viroid: A vírusnál egyszerűbb kórokozó | 293 |
A vírusok eredete és evolúciója | 295 |
A vírusok a sejt információhordozó molekuláiból keletkezhettek | 295 |
A vírusok kialakulása az öröklődési anyag függetlenné válásának története | 301 |
A vírusok evolúciójának iránya: a sejttel való harmonikus együttélés | 307 |
Gyakrabban előforduló szakkifejezések magyarázata | 309 |
Név- és tárgymutató | 317 |