Virágoskert - díszkert - pihenőkert (Lelkes Lajos) | 5 |
A kert élő műalkotás | 17 |
A színek pompája itt nem álló festmény, hanem változó színpad | 18 |
Az évszakok forgása is kifejeződik | 19 |
Kert és élet - tér és idő | 20 |
Milyen legyen a virágoskert? | 22 |
Az éghajlat megszabja, hogy milyen növényt | 22 |
A terület is kész tények elé állít | 24 |
Mérjük fel telkünket | 28 |
Kezdődhet a tervezés | 29 |
A telek felosztása | 29 |
A virágoskert, pihenőkert kialakítása | 31 |
Felszínalakítás | 35 |
Berendezés saját kezűleg (Virág János) | 39 |
A növény a legfontosabb alkotóelem | 39 |
A tér alakítása fákkal és cserjékkel | 39 |
Az érdeklődés középpontjában: a virágok | 45 |
A berendezés menete | 51 |
A kerítés | 51 |
A földmunkák, rézsűk és támfalak | 56 |
Utak, járdák | 59 |
Lépcsők | 63 |
Teraszok, tartózkodóhelyek | 65 |
Pergolák, lugasok, virágrácsok | 68 |
Betonkád esővíz gyűjtéséhez | 71 |
Vízmedence növények számára és úszásra | 72 |
Pancsoló, kerti zuhanyozó | 75 |
A gyermekekről nem feledkezhetünk meg a kert berendezésekor | 76 |
És a felnőttek szabad tűzhelye | 79 |
A talajt ne csak műveljük, hanem ismerjük is meg (Altorjai István) | 80 |
Mit nevezünk feltalajnak? | 80 |
Az altalaj állapotára a talajszelvény deríthet fényt | 81 |
A laza, középkötött és kötött talaj könnyen megkülönböztethető | 82 |
Meszes vagy savanyú? - ezt kell megállapítani | 83 |
Az egyszerű vizsgálatok értékelése | 85 |
Ami a növények nevéből kiderül (Szántó Matild) | 87 |
Legszínesebbek az egynyári virágok (Szántó Matild) | 89 |
Biológiai igényeik és a kert adottságai | 90 |
Elhelyezésük | 92 |
A rövid tenyészidejűek a nyár elején virágzanak | 94 |
A hosszú tenyészidejűek a fagyokig kitartanak | 100 |
Helyben vetve egész nyáron át nyílnak | 109 |
Árnyéktűrők és árnyékkedvelők | 113 |
Az egynyáriak szaporítása és felnevelése | 116 |
Palánták vásárlása, nevelése, ültetése | 116 |
Legegyszerűbb a helybevetés | 118 |
Nyári gondozás | 119 |
A kétnyári virágok őssze és tavasszal díszítenek (Szántó Matild) | 120 |
A rövid tenyészidejűek virágzása megelőzi az egynyáriakét | 120 |
A hosszú tenyészidejűek tavasz végén, nyár elején virágoznak | 124 |
Az évelő virágok a szabad természet képviselői (Nagy Béla) | 126 |
Tavasszal nyílók | 127 |
Nyáron virágzók | 137 |
Az évelők szaporítása, nevelése | 144 |
Magjuk vetése | 145 |
Tőosztásuk és dugványozásuk | 147 |
Kiültetésük, nevelésük | 148 |
Három-négy évenkénti időszerű áttelepítésük | 149 |
Gondozásuk, öntözésük | 149 |
Virágos sziklakert (Nagy Béla) | 151 |
A sziklakert növények és kövek együttese | 153 |
A tájképi sziklakert helyét a kert adottságai határozzák meg | 153 |
A réteges sziklakibúvás megépítése körültekintést és szakértelmet kíván | 154 |
A szórványköves sziklakert nagy köveivel virágos helyi rétek hangulatát kelti | 155 |
A mértani sziklakerttel nem a természetet akarjuk utánozni | 156 |
A kőlapos utak beültetésére is alkalmasak a sziklakerti növények | 158 |
Kora tavasszal virítók | 158 |
Tavasz végén, nyár elején virítanak | 161 |
Sziklakerti cserjék | 169 |
Sziklakerti növények szaporítása | 170 |
Magvetés | 170 |
Dugványozás és tőosztásuk megegyezik az évelőkével | 171 |
Begyűjtés | 171 |
A sziklakert beültetése | 171 |
Gyomláljunk, gyomláljunk! | 172 |
Felújítása | 172 |
Hogyan öntözzünk? | 173 |
Hagymás virágok, a tavasz első hírnökei (Nagy Béla) | 174 |
A hagyma, a gumó és a hagymagumó szerepe | 174 |
A hagymások ültetéséhez sajátos ismeretek kellenek | 175 |
A legkoraibb virágok | 176 |
Tavasszal nyílók | 181 |
A nyár hagymás virágai | 184 |
Őszi különlegesség | 186 |
A hagymák gondozása, kiültetése | 187 |
A virágok ápolása | 188 |
Mocsári és vízinövények a medencében vagy annak partján (Nagy Béla) | 189 |
Legyünk tekintettel a növények természetes előfordulására | 189 |
Már kora tavasszal nyílnak | 190 |
Késő tavasszal és nyáron virágzanak | 192 |
Teendőink a mocsári és vízinövényekkel | 194 |
Szaporításuk | 194 |
Kiültetésük módja | 195 |
Gondozásuk | 195 |
És megint a nyár, és megint a rózsák (Nagy Béla) | 197 |
Bokorrózsák - rózsabokrok | 198 |
A remontánsok | 198 |
A teahibridek | 198 |
A polyanthák | 199 |
A floribundák | 199 |
A bokorrózsák szaporítása | 199 |
A bokorrózsák ültetése | 200 |
A bokorrózsák gondozása, metszése | 200 |
Magas törzsű rózsák - rózsafák | 202 |
Előállításuk, nevelésük | 202 |
Kiültetésük, gondozásuk | 203 |
Metszésük | 204 |
Kúszórózsák - futórózsák | 204 |
Szaporításuk, ültetésük | 204 |
Felhasználásuk, gondozásuk | 205 |
Metszésük | 205 |
Vad és félvad rózsafajok | 205 |
Terjedő tövű rózsák | 206 |
Egyéb rózsafajok | 206 |
Futó, kúszó virágaink díszítenek is, takarnak is (Szántó Matild) | 207 |
Díszfüvek és dísznádak mint különlegességek (Nagy Béla) | 210 |
Egynyári és évelő díszfüvek | 210 |
Gyepbe szoliterként (magányosan) ültethetők | 212 |
Szaporításuk és gondozásuk | 213 |
A balkonládák virágai (Nagy Béla) | 215 |
Igények és lehetőségek | 215 |
Napos helyre ültethetők; déli, délkeleti, délnyugati fekvések virágai | 216 |
Árnyékos helyre ültethetők: északi, északkeleti, északnyugati fekvések virágai | 218 |
Röviden a nevelésről és a kezelésről | 220 |
Nyáron a kertben, télen a szobában (Nagy Béla) | 221 |
Közismert "levéldísznövények" | 221 |
Virágzó szobanövények | 226 |
Örökzöld dísznövények | 228 |
Kaktuszok és egyéb pozsgás növények | 229 |
Narancs- és citromfélék | 230 |
Átültetéshez virágföldet! | 230 |
Átültetés, kisüllyesztés | 232 |
A szalmavirágok hűséges téli lakásdíszek (Szántó Matild) | 234 |
Díszítsük szobánkat a kertünkben vágott viággal (Nagy Béla) | 237 |
A díszfák és díszcserjék térformálók (Schmidt Gábor) | 244 |
Díszfák és díszcserjék egyszerűbb szaporítási módjai | 245 |
Magvetés | 246 |
Bujtatás | 247 |
Dugványozás | 249 |
Tőosztás, sarjleválasztás | 252 |
Oltás | 252 |
A lombhullatók ültetése, gondozása és választéka | 254 |
Az ültetés és az ültetéskori visszametszés | 254 |
Miből áll a gondozás? | 259 |
A metszés külön fejezetet érdemel | 260 |
Kora tavasszal nyíló cserjék | 263 |
Késő tavasszal, nyár elején nyíló cserjék | 267 |
Nyáron, ősz elején virágzó cserjék | 271 |
Ősszel a termésükkel díszítő cserjék | 274 |
Virágos fák | 276 |
Lombjukkal, illetve termésükkel díszítő fák | 279 |
A sövényt metszeni és nyírni kell | 280 |
A lomblevelű örökzöldeknek mások az életfeltételeik | 284 |
A fenyők igényei sem a lomblevelű örökzöldekével, sem a lombhullatókéval nem egyeznek | 287 |
Gyümölcsfák mint dísznövények (Sipos Béla) | 291 |
Kevés ápolást igénylők, díszfaként ültethetők | 291 |
A díszkert munkaigényes gyümölcsfái | 293 |
A lugasszőlő aligha hiányozhat (Gallai Mária) | 296 |
Füzérlugas nevelése falfelületek díszítésére, oszlopok befuttatására | 298 |
Utat szegélyező, kétemeletes Thomery-lugas nevelése | 298 |
Két- vagy háromoldalról zárt, háromemeletes, váltó karú szárnyas lugas - pihenőhely kialakítására | 299 |
A veteményes sem maradhat ki a pihenőkertből (Zatykó Ferenc) | 300 |
A veteményeságyak helyének kijelölése és előkészítése | 300 |
Vetés és ültetés | 302 |
Talajápolás és öntözés | 303 |
Elérkezett a szedés ideje | 305 |
Néhány szó a fóliás berendezésekről | 305 |
A mindennapi szükséglet választéka | 306 |
A virágoskert zöld "gyepszőnyege" (Szabó János) | 315 |
Pázsit vagy gyep? | 315 |
Milyen füvet vagy fűmagkeveréket? | 317 |
Pázsitnak alkalmas fűfajok és -fajták | 317 |
A pázsit magkeverékei | 317 |
A gyep magkeverékei | 318 |
A pázsit és gyep vetése, ápolása | 318 |
Árnyékba fű helyett ültessünk gyeppótló növényeket (Nagy Béla) | 321 |
Veszélyes károsítók fenyegetik növényeinket (Farkas Károly) | 324 |
Mindenekelőtt néhány szakkifejezés magyarázata | 324 |
Dísznövényeink is megérdemlik a védelmet | 325 |
A fonalférgek virágaink legprimitívebb kártevői | 325 |
A meztelencsigák a lédús növényeket kedvelik | 326 |
A tripszek fürge mozgásúak | 327 |
Nehéz volna megmondani, melyik a legkártékonyabb bogár | 329 |
A hártyaszárnyúak közül néhány faj veszedelmes rózsakártevő | 331 |
A legyek nem kártevők, de lárvájuk, a nyű már igen | 334 |
A lepkék hernyóinak étvágya féktelen | 334 |
Az egyenesszárnyúak közül csak a tücsköket említjük | 336 |
A levéltetvek elleni küzdelem módjai | 337 |
A pajzstetvek elleni védelem szintén kulcskérdés | 340 |
Az atkák nem válogatósak a gazdanövényben | 341 |
A gerincesek közül a mezeinyúl, a mezeipocok és az őz is lehet kártevő | 343 |
A vírusok a legparányibb kórokozók | 343 |
A baktériumos betegség is gyakori | 344 |
Virágaink gombás betegsége számtalan | 345 |
Így védjük gyümölcsfáinkat | 351 |
Védekezés rügypattanás előtt | 351 |
Védekezés virágzáskor | 353 |
Védekezés sziromhullás után | 354 |
Védekezés sziromhullástól zsendülésig | 355 |
A zsendülő gyümölcs védelme | 356 |
Szüret utáni teendők | 356 |
Egy kis szőlővédelem | 356 |
Védekezés rügypattanás előtt | 357 |
Védekezés rügypattanás után | 358 |
Védekezés virágzáskor | 359 |
Védekezés fürtzáródás előtt | 359 |
Védekezés zsendüléskor | 359 |
Zárópermetezés | 360 |
Védjük veteményesünket is | 360 |
Talajfertőtlenítés | 361 |
A palánták kiültetés előtti védelme | 362 |
A kiültetett zöldségfélék védelme | 363 |
A védekezéshez növényvédő szereket! | 366 |
Tárolásuk, felhasználhatóságuk, keverhetőségük | 367 |
A permetlé és készítése | 368 |
Herbicidek? Gyomirtó vegyszerek? (Farkas Károly) | 370 |
A totális hatásúak nem válogatnak | 370 |
Valamennyi közül a legjelentősebb a Gramoxene (paraquat) és a Gomex | 370 |
A szelektív hatásúak már válogatnak | 371 |
Kontakt (perzselő) hatású szer | 371 |
Szisztematikus (felszívódó) szerek | 371 |
Elhanyagolt terület gyomtalanítása | 373 |
Utak és kisebb terek gyomtalanítása | 374 |
Gyep gyomirtása | 374 |
A kerti virágok vegyszeres gyomirtásáról még keveset tudunk | 374 |
Nehezen irtható gyomok | 375 |
A gyomirtó vegyszerek hátrányai | 376 |
Néhány szó a legújabb gyomirtó szerekről | 376 |
Munka mindig akad | 377 |
A talaj művelése a legfárasztóbb munka (Altorjai István) | 377 |
A művelés módjai | 377 |
A különféle talajtípusok más-más művelést igényelnek | 378 |
Talajmunkák naptári sorrendben | 380 |
A tápanyagok utánpótlása rendszeres legyen | 380 |
Mi a helyzet a sezrves trágyákkal? | 381 |
Így készül a komposzt | 381 |
Győződjünk meg a trágya érettségéről | 382 |
Műtrágyázás, műtrágyák | 383 |
Öntözés és megfelelő vízgazdálkodás (Szahó János) | 385 |
Öntözés nélkül lehet-e kertészkedni? | 386 |
Víz, víz, öntözés | 387 |
A tűző nap ártalmas! (Schmidt Gábor) | 391 |
A fák árnyéka előnyösebb | 391 |
Gyakran mesterséges árnyékoló is szükséges | 391 |
Az árnyékkedvelő és az árnyéktűrő növények igényeik szerint ültetendők | 392 |
A magvetést és a zsenge növénykéket a fénytől is óvni kell | 393 |
A lomblevelő örökzöldek és a fenyők sem szeretik a tűző napot | 393 |
Széllel szemben | 394 |
Természetes szélvédők | 394 |
A szél erejét megtörik a mesterséges szélfogók | 396 |
A szél lehet hasznos is | 396 |
A késő tavaszi és az őszi fagykárok sokszor megelőzhetők | 396 |
jönnek a fagyosszentek! | 396 |
Az őszi fagyok kertünk utolsó díszeit veszélyeztetik | 398 |
Télen is védkezhetünk a hideg ellen | 399 |
Az időjárást kísérjük figyelemmel (Schmidt Gábor) | 402 |
Megfigyelés egyszerű műszerekkel | 402 |
Következtetés az időjárás alakulására a természeti jelenségekből | 404 |
Régi megfigyelések mai szemmel | 406 |
Pihenni is meg kell tanulni | 407 |
Munkálkodó, mozgó (aktív) pihenés (Gallyas István) | 408 |
Szükséges-e tornászni is? | 408 |
Játsszunk! | 408 |
De hol játsszunk? | 408 |
És mit játsszunk? | 409 |
Madaraink védelméért | 413 |
Tétlen (passzív) pihenés | 413 |
A szellem ritmusváltása | 415 |
Kérdezz-felelek és nyelvi játékok | 416 |
Kártyázgassunk is | 416 |
Kinek mi a hobbyja? | 420 |
Szabad tűzhely, kerti konyha és néhány recept (Szilvásy István) | 420 |
A "tűzmester" feladata | 421 |
Süssünk szalonnát! | 422 |
Szabadban főtt bográcsgulyás | 423 |
Kapros juhtúróval töltött zsemlye (bulaski) gulyás mellé | 425 |
Zsiványpecsenye és utána kürtőskalács | 426 |
Flekkenparti | 428 |
Befejezésül (Gallyas István) | 431 |
Hol szerezhetők be a virágoskert növényei és vetőmagvai? | 433 |
Magyar növénynevek mutatója | 446 |
Latin (tudományos) növénynevek mutatója | 453 |