1.067.081

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyar kastélylexikon 4.

Komárom-Esztergom megye kastélyai és kúriái

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Fotózta
Budapest
Kiadó: Fo-Rom Invest Kft.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 234 oldal
Sorozatcím: Magyar Kastélylexikon
Kötetszám: 4
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-206-894-7
Megjegyzés: Színes fotókkal gazdagon illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

István király a magyarság történetének egyik legnagyobb alakja, levervén pogány lázadóit, megszervezi a Dunántúl és a Tiszántúl területeit Erdéllyel együtt. Politikai, vallási és társadalmi... Tovább

Előszó

István király a magyarság történetének egyik legnagyobb alakja, levervén pogány lázadóit, megszervezi a Dunántúl és a Tiszántúl területeit Erdéllyel együtt. Politikai, vallási és társadalmi szempontból megteremti az egységes Magyarországot. 998-ban a pápához fordul jogai megerősítéséért. 1000 karácsonyán királlyá koronázzák. II. Szilveszter pápa bullája és koronája elismeri a magyar nép függetlenségét minden államtól és egyháztól.
István király 52 vármegyét alapít. A királyi vármegyerendszernek része a mai Pest megye területén fekvő Duna kétparti Visegrád vármegye, melynek létéről 1009-ben kiadott oklevél tanúskodik. A XI. és XII. században bekövetkező változások, a belső állami élet további szerveződése nyomán az egykori Visegrád vármegye felbomlott, s a Duna jobb parti részén kialakult a pilisi erdőispánság, majd később belőle Pilis nemesi megye, a bal parton Pest megye, s a déli részén pedig a Csepel-sziget ispánság. A XIV. század közepétől a két megye többször tartott közös közgyűlést. A XV. század elejétől már csak egy megyéről esett szó, ez azonban nevében is megőrizte kettős eredetét. 1569-ben e kettős megyéhez csatolták Fejér megye solti székét, s ezzel egyidejűleg a Csepel-sziget is végleg Pest vármegyébe olvadt. Pest-Pilis-Solt vármegyéhez 1867-ben csatolták hozzá az akkor megszüntetett Jász-Kun Kerület kiskunsági részét. Ettől kezdve Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye volt. A Pest megye elnevezést 1950. január 1-től kapta, minisztertanácsi határozat alapján. Vissza

Tartalom

Ács 7
Ászár 12
Bábolna 13
Bajna 16
Bajót 23
Bakonybánk 25
Bakonysárkány 28
Bana 31
Bársonyos 32
Csép 33
Dad 39
Dág 41
Dorog 42
Esztergom 44
Gyermely 49
Kerékteleki 53
Kisbér 56
Kisigmánd 61
Kocs 65
Komárom 69
Kömlőd 74
Környe 80
Lábatlan 85
Mocsa 89
Nagyigmánd 91
Naszály 97
Neszmély 100
Oroszlány 103
Pilismarót 108
Réde 112
Süttő 114
Szákszend 120
Szomor 121
Tarján 123
Tát 126
Tata 127
Úny 139
Vértessomló 145
Lebontott kastélyok és kúriák 147
Ács 149
Aka 149
Almásfüzitő 150
Bakonyszombathely 153
Bana 155
Csatka 156
Csém 156
Csép 157
Esztergom 157
Kerékteleki 158
Kisigmánd 160
Komárom 160
Kömlőd 163
Környe 163
Mogyorósbánya 166
Nagyigmánd 168
Neszmély 169
Oroszlány 170
Lábatlan 171
Réde 171
Súr 174
Úny 176
Vértestolna 177
Térkép 179
Mellékletek 181
Alapvető irodalom 182
Adatszolgáltatók, helytörténészek 187
Válogatott irodalom 188
Helytörténeti irodalom 191
Kastély és kúria elhatárolása 200
Kastély- és kúriatulajdonos családok Komárom-Esztergom megyében 201
Népnyelv által, illetve egyes forrásokban kastélynak/kúriának nevezett épületek 206
Névmutató 208
Tartalomjegyzék 233
Jegyzetek 234
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem