Virág és vallás

Fülszöveg

A mai olvasók valószínűleg már nem ismerik a földkerekség legnagyobb zsidó tudósának tartott és a deportálás gyötrelmeiben Budapesten elhunyt Löw Immánuel (1854-1944) szegedi főrabbi irodalmi munkásságát. E hiány betöltésére vállalkozik a Löw Heritage Alapítvány és a Scolar Kiadó a Löw Immánuel válogatott művei könyvsorozattal, amelynek Virág és vallás című első kötetét tartja most kezében az olvasó. A könyv szerkesztői, Hidvégi Máté (sz. 1955) Scheiber-díjas és Ungvári Tamás (sz. 1930) Széchenyi-díjas, a magyar-zsidó kultúra elkötelezettjei és Löw Immánuel életművének avatott ismerői.
Kiadványunk Löw önálló kötetekbe foglalt, 2140 oldalt kitevő és napjainkra jórészt hozzáférhetetlen magyar nyelvű zsinagógai prédikációiból nyújt reprezentatív gyűjteményt, 1874-ben elmondott első zsinagógai beszédétől az év zsidó halottairól 1940-ben tartott emlékbeszédéig. Olvashatjuk Löw prédikációit édesapjáról és a magyar reformkor más jeles alakjairól, vagy berlini rabbiképzői mesteréről, és... Tovább

Fülszöveg

A mai olvasók valószínűleg már nem ismerik a földkerekség legnagyobb zsidó tudósának tartott és a deportálás gyötrelmeiben Budapesten elhunyt Löw Immánuel (1854-1944) szegedi főrabbi irodalmi munkásságát. E hiány betöltésére vállalkozik a Löw Heritage Alapítvány és a Scolar Kiadó a Löw Immánuel válogatott művei könyvsorozattal, amelynek Virág és vallás című első kötetét tartja most kezében az olvasó. A könyv szerkesztői, Hidvégi Máté (sz. 1955) Scheiber-díjas és Ungvári Tamás (sz. 1930) Széchenyi-díjas, a magyar-zsidó kultúra elkötelezettjei és Löw Immánuel életművének avatott ismerői.
Kiadványunk Löw önálló kötetekbe foglalt, 2140 oldalt kitevő és napjainkra jórészt hozzáférhetetlen magyar nyelvű zsinagógai prédikációiból nyújt reprezentatív gyűjteményt, 1874-ben elmondott első zsinagógai beszédétől az év zsidó halottairól 1940-ben tartott emlékbeszédéig. Olvashatjuk Löw prédikációit édesapjáról és a magyar reformkor más jeles alakjairól, vagy berlini rabbiképzői mesteréről, és megemlítjük a botanika és teológia határterületét érintő beszédét, amelynek címe jelen kötetünk borítóján is szerepel. A könyvben találunk két nem prédikáció műfajú írást is Löwtől: a drágakövekről szóló gyönyörű kis tanulmányát és Agai-szószedetét, amely a nyelvművelők számára napjainkban is örömteli meglepetést fog okozni. Hidvégi Máté Löw-életrajza, az ahhoz tartozó gazdag képmelléklettel, és Ungvári Tamásnak a második magyar nyelvújításról szóló tanulmánya, Löw Terézzel készült beszélgetésével méltóan foglalják keretbe Löw Immánuel írásait.
A Löw Heritage Alapítvány Löw Immánuel emlékének gondozására, életművének és hagyatékának megismertetésére jött létre a francia Antalis cég magyar leányvállalatának támogatásával és kezdeményezéséből. Az Alapítvány kuratóriumának, e könyv szerkesztői mellett, harmadik tagja Péter László szegedi irodalomtörténész professzor.
Borítókép: Centaurea immanuelis-loewii Degen

„Löw Immánuel neve elválaszthatatlan Szegedtől. [ ] Itt született 1854-ben, itt járta a gimnáziumot a szegedi piaristáknál. S miután befejezte teológiai tanulmányait a berlini Hochschule-n, egyetemi tanulmányait Lipcsében, visszatér Szegedre, hogy elfoglalja a zsidó tudományban, a magyar hitszónoklatban és a magyar-zsidó hitéletben úttörő édesatyjának, Löw Lipótnak rabbiszékét és folytassa mindhárom téren működését. [ ]
Elgondolásai szerint, tervrajzai alapján Baumhorn Lipót vezetésével megépül Szegeden 1903-ban az új zsinagóga, » a föld kerekségén szétszórt Izraelnek legragyogóbb eme szentélye«. [ ] Templomának szószékéről gyakran szól híveihez, hitközségének, az össz-zsidóságnak, a magyarságnak minden jelentősebb eseménye, vagy ünnepe szólásra ihleti. Termékenységben és stílusban társtalan a magyar-zsidó szónoki irodalomban. [ ] Beszédeinek tőrülmetszett magyarsága, régies bája, márványba kívánkozó tömör mondatai a magyar próza történetében is előkelő helyet biztosítanak szerzőjüknek. [ ] Beszédei más szempontból is nagyér-dekűek. Számtalan önéletrajzi adatot és tudományos megállapítást tartalmaznak. [ ] Sok teológiai megállapítása, tudós hitvallása, tudományos világnézete, számtalan tárgyról mondott ítélete így csakis itt, beszédeiben található meg. Őmaga is a tudós beszédet becsüli legtöbbre. [ ]
Löw Immánuel lelke alkatában, egész beállítottságában a tudós az uralkodó. [ ] Disszertációja (Aramáische Pflan-zennamen. Leipzig, 1881.) egyszerre világhírt szerez neki és tudós barátokat. [ ] Löw első nagy művének szerves folytatása és betetőzése csak négy évtizedes adatgyűjtés után kerül kiadásra. [ ] Eletének e főműve a »Die Flóra der Juden« címet viseli. A 2601 lapot kitevő nagy mű a zsidó irodalom (Szentírás, apokrifák, targumok, talmud, midrás, középkori írók) legtöbb növénynevét felismeri és a ma használatos tudományos terminológiával azonosítja. Ehhez a munkához szüksége volt a keleti és klasszikus nyelvek, a régi és új botanikai irodalom ismeretére. Az egyes növények neveinek megfejtésén túl vázolja páratlan olvasottsággal történetüket és használatukat a zsidóságban. [ ]" (ScheiberSándor, Magyar Izraelita Hitközségi Tisztviselők Lapja, 1944. március.) Vissza