| A makro- és mikrofizika kapcsolata | |
| Bevezetés | 17 |
| Töltéssel bíró részecskék viselkedése elektromágneses térben | |
| Az elektron töltésének mérése Millikan módszerével | 21 |
| A részecske mozgása homogén elektrosztatikus térben | 23 |
| A kezdősebesség tetszés szerinti | 23 |
| A kezdősebesség nulla | 25 |
| A kezdősebesség merőleges az elektromos térre | 27 |
| A katódsugár-oszcilloszkóp | 28 |
| Az elektron fajlagos töltésének mérése | 31 |
| A sztatikus elektromos és mágneses térben mozgó részecske energiaviszonyai | 32 |
| A részecske mozgása homogén mágneses térben | 34 |
| A kezdősebesség merőleges a mágneses térre | 34 |
| A kezdősebesség iránya tetszés szerinti | 37 |
| A részecske mozgása egyszerre ható elektromos és mágneses térben | 39 |
| A részecske mozgása egyidejűleg ható, nagyobb kiterjedésű homogén villamos és mágneses térben | 40 |
| A pálya alakjának meghatározása | 40 |
| A sík magnetron alapösszefüggése | 45 |
| A mozgásegyenletek relativisztikus sebességeknél | 46 |
| A tömeg növekedése a sebességgel | 46 |
| A tömeg-energia ekvivalencia | 47 |
| A relativisztikus mozgás mágneses térben | 50 |
| Az összetett terekben lefolyó mozgások gyakorlati alkalmazása | 53 |
| A ciklotron | 53 |
| A betatron | 55 |
| A szinkrotron és a szinkrociklotron | 58 |
| A mikrotron | 62 |
| A gyorsító berendezésekkel elérhető maximális energia | 63 |
| Töltött részecske mozgása centrális erőtérben | 64 |
| A mozgásegyenletekből levonható általános következtetések | 64 |
| A pálya alakja | 66 |
| Az alpha-részek szórása atommagokon | 67 |
| Töltött részecske mozgása mágneses dipólus terében | 70 |
| Mágneses dipólus mozgása mágneses térben | 71 |
| A dipólus viselkedése homogén mágneses térben | 71 |
| A dipólus viselkedése inhomogén mágneses térben | 73 |
| Az elektronoptika elemei | 74 |
| Az optika töréstörvényének analógiája az elektromágneses térben | 74 |
| AZ általános optikai-mechanikai analógia | 77 |
| A mechanika általános elvei | 79 |
| Az elektromos lencse fókusztávolságának meghatározása az optikai analógia alapján | 80 |
| A vékony lencse fókusztávolságának számítása a mozgásegyenlet alapján | 88 |
| A mágneses lencsék | 92 |
| Az elektronmikroszkóp | 95 |
| Az ionoptika elemei | 95 |
| Az elektrosztatikus tér mint spektrométer | 98 |
| A mágneses tér mint spektrométer | 101 |
| Bonyolultabb terekkel dolgozó tömegspektrográfok | 103 |
| Töltött részecske mozgása nagyfrekvenciás elektromos térben | 105 |
| A dióda viselkedése nagyfrekvenciás térben | 105 |
| A katódsugárcső viselkedése nagyfrekvenciás elétrítő feszültségnél | 107 |
| A fázis-fókuszálás | 109 |
| A rádiófrekvenciás tömegspektrográf | 112 |
| A klasszikus elektrodinamika sugárzó elektronja | 113 |
| Mikrorendszerek törvényszerűségei | |
| Az atomhéj sajátságai | |
| A Bohr-féle atommodell | 117 |
| A Bohr-féle posztulátumok | 117 |
| A hidrogénatom lehetéses energiaállapotai | 118 |
| A kisugárzott fény spektruma | 120 |
| A korrespondencia-elv legegyszerűbb alakja | 122 |
| Az atom ellipszis-modellje | 123 |
| Az atom energiaállapotának jellemzése: a fő- és mellék-kvantumszámok segítségével | 125 |
| A kvantumfeltétel általánosítása | 126 |
| A mágneses kvantumszám bevezetése | 127 |
| Az energianívók felhasadása mágneses térben | 128 |
| A kiválasztási szabály igazolása a korrespondencia-elv segítségével | 129 |
| Az elektron saját mechanikai és mágneses nyomatéka | 130 |
| A kvantumszámok teljes rendszere | 131 |
| A kvantummechanika alapjai | 132 |
| A Bohr-elmélet fogyatékosságai | 132 |
| A hullám-korpuszkula dualitás | 133 |
| A fényelektromos jelenség | 134 |
| A Compton-effektus | 134 |
| A részecskékkel kapcsolatos de Broglie-hullámok | 136 |
| A kvantummechanika alapegyenlete: a Schrödinger-egyenlet | 138 |
| A Schrödinger-egyenlet értelmezése | 140 |
| A Schrödinger-egyenlet legegyszerűbb alkalmazása | 142 |
| Egy szabadon mozgó elektronhoz rendelt síkhullám egy véges térrészben mozgó elektron lehetséges energiaállapotai | 142 |
| A Heisenberg-féle határozatlansági reláció | 143 |
| Az alagút-effektus | 145 |
| A hidrogénatom | 146 |
| A periódusos rendszer felépítése | 149 |
| Az atomok lehetséges energiaállapotai | 154 |
| Az egy elektronnal bíró rendszerek | 157 |
| Az egy-elektron rendszer viselkedése mágneses térben | 157 |
| Több-elektronú rendszerek | 162 |
| AZ atommag mágneses nyomatékának befolyása az atom energiaállapotára | 166 |
| A röntgen színkép | 169 |
| A frekvencia függése a rendszámtól | 172 |
| A röntgensugarak keltése | 172 |
| A molekulák színképe | 175 |
| Az energiaviszonyok kvalitatív áttekintése | 175 |
| A frekvenciák kvantitatív meghatározása | 175 |
| A Raman-szórás | 177 |
| A rádióspektroszkópia | 178 |
| A rádióhullámok tartományába eső kisugárzáshoz vezető átmenetek áttekintése | 178 |
| A rádióspektroszkópia kísérleti módszerei | 181 |
| A kvantummechanika általános elvei | 183 |
| A Schrödinger-egyenlet átírása operátor-alakba | 183 |
| A kvantummechanika általános módszere | 184 |
| A sajátfüggvények ortogonalitása | 185 |
| Az operátorok felcserélhetőségének szerepe | 186 |
| A perturbációszámítás | 186 |
| A perturbációszámítás nem elfajuló esetben | 186 |
| A perturbációszámítás degenerált esetben | 187 |
| A többtest-probléma | 189 |
| A hidrogénmolekula | 190 |
| A Schrödinger-egyenlet megoldása a kölcsönhatás figyelembevétele nélkül | 190 |
| Az energianívók felhasadása a kölcsönhatás következtében | 192 |
| Az atommag | |
| Azt atommag jellemzői | 194 |
| A rendszám: Z | 194 |
| A tömegszám: A | 195 |
| Az atommag pontos tömege: M | 197 |
| A mag geometriai mérete: r | 200 |
| Az impulzusnyomaték: I | 201 |
| A mágneses nyomaték: m1 | 201 |
| Az elektromos kvadrupol nyomaték | 201 |
| A magstatisztika | 201 |
| A paritás | 201 |
| A spontán magátalakulások | 202 |
| Az alpha-bomlás | 202 |
| AZ elektronemisszió | 203 |
| A pozitronemisszió | 203 |
| A K-befogás | 204 |
| Az izomer átalakulás | 204 |
| A neutronemisszió | 205 |
| A radioaktív bomlás makroszkopikus törvényszerűsége | 205 |
| Mesterséges magátalakítások | 209 |
| A magreakció lefolyásának sematikus képe | 309 |
| A reakció hatáskeresztmetszete | 210 |
| Fontosabb reakciótípusok | 211 |
| Reakciók protonnal | 211 |
| Reakciók deuteronnal | 212 |
| Reakciók alpha-részekkel | 212 |
| Reakciók gamma-kvantummal | 213 |
| Reakciók neutronokkal | 213 |
| A radioaktív izotópok aktiválása | 215 |
| A maghasadás | 216 |
| Magreakciók igen nagy energiák esetén. Az elemi részecskék fajai | 219 |
| Mikrorendszerek sokaságának törvényszerűségei | |
| Kinetikus gázelmélet | |
| Az ideális gáz állapotegyenlete | 221 |
| A molekulák átlagos sebessége | 228 |
| A molekulák sebességeloszlása | 229 |
| Szabad úthossz. A molekula átmérője | 237 |
| Eltérések az ideális gáz állapotegyenletétől. Van der Waals egyenlete | 240 |
| A klasszikus statisztika | |
| A termodinamikiai valószínűség fogalma | 242 |
| A Maxwell-eloszlás mint a legvalószínűbb makroállapot a sebességtérben | 245 |
| A kvantumstatisztikák | |
| A mikroállapot fogalma a kvantummechanikában | 250 |
| A klasszikus, a Bose-Einstein- és a Fermi-Dirac-statisztika összehasonlítása | 252 |
| Az egyensúlyi állapothoz tartozó eloszlások meghatározása | 256 |
| Az elektrongáz eloszlásfüggvényei a Fermi-Dirac-statisztika alapján | 258 |
| A fotongáz | 259 |
| Statisztikus ingadozások | |
| A részecskeszám ingadozása egy megadott térrészben | 261 |
| A Brown-mozgás | 264 |
| Műszerek mérési pontosságának a termikus ingadozás okozta határa | 266 |
| Sörét- (Schottky-) zaj | 268 |
| Az ellenállások zaja | 269 |
| A diffúzió jelensége | |
| A diffúzió alapegyenlete | 271 |
| A diffúzió egyenletének megoldása néhány egyszerű esetben | 275 |
| A diffúz jelenségeinek gyakorlati felhasználása | 279 |
| A makroállapotok és makrofolyamatok mikrofizikai magyarázata | |
| A kémiai kötés természete | 283 |
| A szilárd testek felépítése | 285 |
| A fémek tulajdonságai | |
| A potenciális energia menete a fémek belsejében | 287 |
| A fémek "szabad-elektron" elmélete | 289 |
| A fémek sávelmélete | 301 |
| Elektronok viselkedése periodikus potenciállal bíró térben | 303 |
| A sávstruktúrák lehetséges esetei | 309 |
| Az elektronok kilépése fémekből | |
| A termikus emisszió | 312 |
| A vákuumcsövek alaptípusai | 333 |
| A szekunder emisszió és alkalmazása | 347 |
| A felületi fényelektromos jelenség és alkalmazása | 348 |
| A félvezetők | |
| A félvezetők fajtái | 352 |
| A vezetés mechanizmusának kísérleti vizsgálata | 356 |
| A p-n átmenet | 358 |
| A p-n-p tranzisztor | 363 |
| A csúcs-egyenirányítás | 365 |
| A tűs-tranzisztor | 367 |
| A félvezetők ellenállása | 369 |
| A kuprox és a szelén egyenirányító. A fényelem | 371 |
| Szigetelő anyagok | |
| A dielektromos állandó elmélete | 373 |
| A dielektromos állandó függése a frekvenciától | 379 |
| A szigetelőanyagok tulajdonságainak összefoglaló áttekintése | 381 |
| Mágneses anyagok | |
| A mágneses permeabilitás | 385 |
| A ferromágneses anyagok | 383 |
| A magnetosztrikció jelensége | 387 |
| Jelenségek gázokban és folyadékokban | |
| Az áramvezetés lehetséges mechanizmusai gázokban | 400 |
| Lassú elektronok sorsa az anyagban | 403 |
| Töltéshordozók keleetkezése és megszűnése | 408 |
| Töltött részecskék sűrűségének változása | 409 |
| A különböző fajtájú gázkisülések részletesebb vizsgálata | 410 |
| A gázplazma | 420 |
| Villamos vezetés folyadékokban | 423 |
| Elektromágneses hidrodinamika | 427 |
| Nagy energiájú részecskék és az anyag kölcsönhatása | |
| Nagy energiájú töltött részecske áthaladása az anyagon | 428 |
| Fotonok sorsa az anyagban | 434 |
| A sugárzás hatása az anyagra | 438 |
| A neutronok sorsa az anyagban | |
| Termikus neutronok diffúziója | 439 |
| Nagy energiájú neutronok lassítása | 443 |
| A fluxus és a lassítás-sűrűség összefüggése | 446 |
| A Fermi-egyenlet | 449 |
| A reaktorok kritikus méretének meghatározása | 454 |
| Gyakorlati villamosságtan | |
| Bevezetés | 476 |
| A hálozatok törvényszerűségei | |
| Egyenáramú hálozatok | |
| Kirchhoff törvényei | 477 |
| Különböző gyakorlati módszerek hálózatok számítására | 478 |
| Váltakozó áramú hálózatok | |
| A tiszta szinuszos áram jellemzői | 492 |
| A komplex áramköri jellemzők bevezetése | 500 |
| A legegyszerűbb báltakozó áramú körök | 503 |
| Váltakozó áramú hálózatokra vonatkozó általános tételek | 521 |
| A négypólusok elemi elmélete | 528 |
| Az általános négypólus-elmélet alapjai | 538 |
| A távvezetékek elmélete | 543 |
| A szűrőkörök | 548 |
| Munkadiagramok | 553 |
| Háromfázisú rendszerek | 557 |
| Váltakozó elektromágneses tér vezetékek belsejében | 568 |
| AZ igen nagy frekvenciás hálózatok | 574 |
| Nemlineáris áramkörök | 582 |
| A hálózati elemek gyakorlati kivitele | 587 |
| Általánosabb időbeli lefolyással bíró jelenségek | |
| Periodikus áramfok | 593 |
| A szinuszos változású jelenségek érdekesebb kombinációi | 605 |
| Csillapított rezgések | 611 |
| Bekapcsolási jelenségek | 635 |
| A villamos energia előállítása és átalakítása | |
| Áramforrások | |
| Az áramforrások áttekintése | 633 |
| A galvánelemek | 633 |
| Az akkumulátorok | 637 |
| Egyenáramú dinamók | 639 |
| Szinkron-generátorok | 646 |
| Elektroncsöves rezgéskeltők | 651 |
| A klisztron | 659 |
| A magnetron | 661 |
| A villamos energia átalakítása mechanikai energiává | |
| Egyenáramú motorok | 666 |
| Az indukciós vagy aszinkron motor | 671 |
| A szinkron-motor | 681 |
| Különleges motorok | 683 |
| Áramátalakítók | |
| Passzív átalakítók | |
| A transzformátor | 686 |
| Különleges transzformátorok | 694 |
| Egyenáramú "transzformátor" | 699 |
| Egyenirányítók | 701 |
| Forgóátalakítók | 708 |
| Aktív átalakítók | |
| Mágneses teljesítményerősítő | 711 |
| Az amplidin | 712 |
| Az elektroncsöves erősítők | 713 |
| A visszacsatolás | 717 |
| A haladó hullámú cső | 724 |
| Különleges áramalakok előállítása | |
| Moduláló és demoduláló körök | 726 |
| A multivibrátor | 731 |
| Az Eccles-Jordan billenő kör | 733 |
| A Schmitt-kör | 734 |
| Egyéb relaxációs oszcillátor-fajták | 736 |
| Formáló körök | 738 |
| Diszkriminátor-körök | 739 |
| Matematikai műveletek elvégzése elektromos úton | 742 |
| Egyenfeszültség stabilizálása | 751 |
| Időszerű kérdések | |
| A méretezés általános elvei | 753 |
| A villamos erőmű | 756 |
| Villamos energiaátvitel egyenfeszültségen | 759 |
| Gazdaságos fordulatszám-szabályozás | 761 |
| A rádió adás-vétel | 765 |
| A mikrofon | 765 |
| A hangszóró | 765 |
| Az adóberendezés | 767 |
| A vevőkészülék | 768 |
| A távolbalátás | 771 |
| Távolságmérés rádióvisszhang-módszerrel | 773 |
| A nagy távolságú üzenetátvitel | 775 |
| Az impulzus-telefónia | 776 |
| Az imformáció-elmélet | 779 |
| Részecskeszámlálók | 782 |
| Jelölések | 789 |
| A fizika alapállandóinak számértéke | 791 |
| Név- és tárgymutató | 793 |
Folytatás Microsoft-tal