A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról
A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról
Előszó
A könyv első kötete két részből áll. Az általános mérések c. részben azok az erősáramú villamos mérések szerepelnek, amelyek a villamos gépek vizsgálatával kapcsolatosak. Ezek a fejezetek az egyes...
Tovább
Előszó
A könyv első kötete két részből áll. Az általános mérések c. részben azok az erősáramú villamos mérések szerepelnek, amelyek a villamos gépek vizsgálatával kapcsolatosak. Ezek a fejezetek az egyes villamos és nem villamos mennyiségek mérésével, a gépek vizsgálatánál alkalmazott mérőműszerekkel, valamint hitelesítésükkel, mágneses anyagvizsgálattal és méréstechnikával foglalkoznak. A fejezet összeállításának legfontosabb szempontja az volt, hogy a mérési gyakorlatokhoz megfelelő segédletet nyújtson. A mérőműszereket is ebből a szempontból tárgyalja. Nem foglalkozik a villamos művek tárgykörébe tartozó mérésekkel. A második rész tárgya az egyenáramú gépek mérése.
A könyv elsősorban a műegyetem villamos mérések tantárgyának elméleti és gyakorlati oktatását hivatott segíteni, de az anyagot igyekeztem úgy összeállítani, hogy lehetőleg hasznára legyen a műszaki gyakorlatban működő mérnököknek is. Véleményem szerint ez a kettős cél elérhető, és az egyetemi gyakorlati oktatást szolgáló könyveknek ezt meg is kell valósítaniok. Az oktatás a lehetőségekhez képest feleljen meg az ipari követelményeknek; az ipar és a kutatóintézetek pedig tapasztalataikat bocsássák az egyetemek rendelkezésére, hogy ily módon egymást kiegészítve, egyre szélesebb területen biztosítsák a haladást. Egyik fontos célkitűzés az volt, hogy a könyv olyan segédletet nyújtson, amelynek alapján a hallgatók a laboratóriumokban vagy a próbatermekben minél önállóbban tudjanak dolgozni. Munkájuk közben tekintettel legyenek a mérés helyességét, pontosságát, a vizsgált tárgy és a környezet biztonságát befolyásoló szempontokra. A tárgyalásmódban súlyt helyeztem az egyes jelenségek fizikai alapjainak megvilágítására. Előtanulmányként a minimális matematikai, fizikai és mechanikai ismeretek mellett a váltakozóáramok elmélete alapjainak és a villamos gépek működésmódjának ismeretét tételeztem fel. Fontosnak tartottam az anyag jól áttekinthető csoportosítását. A részletes tárgyalások előtt vagy után igyekeztem kritikai összefoglalást adni, és a mérési módszereket gyakorlati felhasználhatóságuk szempontjából összehasonlítani egymással. A tárgyalásokban mindig a gyakorlati szempontokat tartottam szem előtt. Ki vannak emelve a mérési bizonytalanságok meghatározásának és a hibás mérési lehetőségeknek a szempontjai. A betűjelölésekben dr. Liska József: Villamos gépek c. sorozatának jelöléseit tartottam meg, amely megegyezik a nemzetközi (IEC) javaslatokkal, illetőleg a magyar szabványok előírásaival. A számok, egységek és operációs jelek egyenesen, a mennyiségeket jelentő betűk pedig dűlten vannak szedve.
Vissza
Tartalom
Első rész
ÁLTALÁNOS MÉRÉSEK
1. fejezet. Áttekintés 19
1.1. Mérések és mérőműszerek 19
1.2. Szabványok 20
1.3. A gyári vizsgálatok felosztása 21
2. fejezet. Villamos mérőműszerek általános jellemzése
és vizsgálata 23
2.1. Osztályozás működési elv szerint 23
2.2. Osztályozás külalak szerint J 24
2.3. Mérési pontosság, hibahatárok 25
2.31. A hiba megengedhető változásai. (Járulékos hiba) 27
2.4. Terhelési, melegedési, csillapítási és szigetelési előírások 28
2.5. A műszer belső hibái 31
Súrlódási hiba. Billegési hiba. Rugóhiba. Leolvasási hiba. Felmelegedési hiba
2.6. Külső tényezők befolyása 34
2.7. A jósági szám 35
2.8. Vizsgálati előírások 36
8. fejezet. Feszültség és áramerősség mérése 39
3.1. Általános szempontok 39
3.2. A feszültség és áramerősség mérésének módszerei 41
3.3. Egyenáramú feszültség és áramerősség mérése Deprez műszerekkel .. 41
3.31. A Deprez-rendszerű műszerek működési elve 41
3.32. A Deprez-műszerek szerkezete 42
Spirálrugók. Nullapont állító csavar. Az állandómágnes.
A csillapítás.
3.33. Deprez-műszerek alkalmazási területe 47
3.34. Feszültség mérése Deprez-műszerre! 47
Méréshatár, műszerállandó. A méréshatár kibővítése
Fogyasztás. A mérési hibák csökkentése
3.35. Áramerősség mérése Deprez-műszerrel 48
A méréshatár kibővítése, műszerállandó. Fogyasztás,
mérési hibák csökkentése. A söntök alkalmazásának hibái
3.36. Kis áramerősség és feszültség mérése Deprez-galvanométerrel .. 51
A galvanométer állandója. A külső határellenállás. A
A galvanométer hitelesítése
3.4 Áramerősség és feszültség mérése lágyvasas műszerrel 53
3.41. A lágyvasas műszer működési elve és szerkezete 54
3.42. A lágyvasas műszerek skálamenete 56
3.43. A lágy vasas műszerek hibái 56
3.44. Feszültség mérése lágy vasas műszerrel 58
Méréshatár. Fogyasztás. A mérési hibák kiküszöbölése
3.45. Áramerősség mérése lágyvasas műszerrel 59
Méréshatár. Fogyasztás. A mérési hibák kiküszöbölése
3.5. Feszültség és áramerősség mérése elektrodinamikus műszerrel 60
3.51. Az elektrodinamikus műszer működési elve 60
3.52. Az elektrodinamikus műszerek szerkezete 61
3.53. Az elektrodinamikus műszerek hibái 62
3.54. Feszültség mérése elektrodinamikus műszerrel 63
3.55. Áramerősség mérése elektrodinamikus műszerrel 64
3.6. Feszültség és áramerősség mérése indukciós (Ferraris) műszerekkel ..64
3.61. Az indukciós műszer felépítése és működési elve 64
3.62. Feszültség mérése indukciós műszerrel 66
3.63. Áramerősség mérése indukciós műszerrel 66
3.7. Feszültség és áramerősség mérése egyenirányítós Deprez-műszerrel . 67
3.71. A műszeregyenirányítók tulajdonságai 67
3.72. Egyenirányítós kapcsolások 68
3.73. Az egyenirányítós műszerek alkalmazása 79
3.8. Hődrótos műszerek 71
3.9. Hőelemes műszerek 71
3.10.Elektrosztatikus műszerek 72
3.11.Vibrációs műszerek 74
3.12.Regisztráló műszerek 74
4. fejezet. Villamos teljesítmény mérése 75
4.1. Alapfogalmak. A villamos teljesítmény fajai 75
4.2. A villamos teljesítmény mérésének módszerei 76
4.3. Hatásos teljesítmény mérése elektrodinamikus wattmérővel 77
4.31. A műszer szerkezeti felépítése, működési elve és sajátságai ... 77
4.311. Elektrodinamikus wattmérők méréshatárai 79
4.312. Elektrodinamikus wattmérők szöghibája 79
4.313. Frekvencianatár 80
4.314. A wattmérő kitérésének iránya 81
4.32. Mérési kapcsolások egyfázisú hatásos teljesítmény mérésére 81
4.321 Az áramváltó és a feszültségváltó szöghibájának befolyása . 84
4.33. A műszerállandók meghatározása 86
4.34. Mérési kapcsolások háromfázisú hatásos teljesítmény mérésére . 88
4.341. Egywattmérős módszer 89
Mérési kapcsolások
4.342. Háromwattmérős módszer 90
A módszer alkalmazási területe. Mérési kapcsolások.
Takarékkapcsolások
4.343. Kétwattmérős módszer 94
A wattmérők kitérései. Vektorábra. A wattmérőkitérés
előjelének meghatározása. Mérési kapcsolások. A
kétwattmérős módszer előnyei és hátrányai. A-harmadik áram és feszültség mérése
4.344. Mérőbőröndök teljesítmény mérésére 101
4.4. Meddő teljesítmény mérése elektrodinamikus műszerrel
4.41. Egyfázisú meddő teljesítmény mérése 102
4.42. Háromfázisú meddő teljesítmény mérése i
4.421. Háromfázisú meddő teljesítmény mérése egy wattmérővel 103
4.422. Háromfázisú meddő teljesítmény mérése három wattmérővel 103
4.423. Háromfázisú meddő teljesítmény mérése két watt mérővel 104
Mérési kapcsolások. A wattmérok kitérései
4.5. Teljesítmény mérése egyéb módszerekkel 108
4.51. Teljesítmény mérése indukciós watt mérővel
4.52. Különleges wattmérők 109
4.53. Teljesítmény mérése három voltmérős és három ampermérős
módszerrel
4.531. A három voltmérős módszer 109
4.532. A három ampermérős módszer 110
4.54. Teljesítmény mérése váltakozóáramú kompenzátorral 111
4.541. Váltakozóáramú kompenzátorok 112
4.55. Teljesítménymérés hídkapcsolásokban 115
5. fejezet. A teljesítménytényező mérése 117
5.1. Teljesítménytényező mérése közvetett úton 117
5.11. Meghatározás a feszültség, áram és teljesítmény mérésével 117
5.12. Cos q> meghatározása a hatásos és a meddő teljesítményből 117
5.13. Cos <p meghatározása a kétwattmérős módszer kitéréseiből 118
5.2. Teljesítménytényező mérése cos mérővel 119
5.21. Elektrodinamikus cos merők 120
5.22. Cos cp mérés egyéb módszerekkel 121
5.23. Hányadosmérők 121
6. fejezet. A fázissorrend meghatározása három fázisnál 122
6.1. Forgó fázissorrendmutató 122
6.2. Optikai fázissorrendjelző 123
7. fejezet. Idő és frekvencia mérése 124
7.1. Az idő mérése 124
7.2. A frekvencia mérése 125
7.3. Rezgőnyelves frekvenciamérők 126
Működésmód és szerkezeti felépítés. Méréshatár. Mérési hiba
7.4. Mutatós frekvenciamérők 127
A mutatós frekvenciamérők előnyei a rezgőnyelvesekkel szemben. A mutatós frekvenciamérők hátrányai a rezgőnyelvesekkel
szemben. Frekvenciamérő kapcsolások különböző sorbakapcsolt 130
ellenállásokkal és voltmérővel. Frekvenciamérő kapcsolások különböző párhuzamosan kapcsolt ellenállásokkal és egy hányadosmérővel. Különleges típusú mutatós frekvenciamérők
7.5. Kitéréses módszerrel mérő hidak és kompenzátorok 130
7.6. Közvetett módszerrel mérő frekvenciamérők 130
Normál órával történő összehasonlítás. Normál frekvenciával (fordulatszámmai) történő összehasonlítás. Frekvencia mérése váltakozóáramú mérőhidakkal és kompenzátorokkal
8 fejezet. Fordulatszám (szögsebesség) mérése 134
8.1. A fordulatszámmérés módszerei 134
8.2. A fordulatszám mérése meghatározott idő alatt megtett fordulatok
számlálásával 134
A fordulatszám mérése a fordulatok megszámlálásával. Önműködő fordulatszámmérők
8.3. A fordulatszám mérése a fordulatszámtól függő mechanikai vagy villamos mennyiség mérésével 135
Centrifugális tachométerek. örvényáram tachométerek. Villamos
tachométerek
8.4. A fordulatszám mérése ismert frekvenciával vagy fordulatszámmal
történő összehasonlítással 138
Rezgőnyelves. frekvenciamérők. A stroboszkópikus módszer.
Látszólagosan álló jelek megfigyelése. Látszólagosan lassan forgó
jelek megfigyelése.. Stroboszkópikus tárcsa. A stroboszkópikus
mérések bizonytalanságai. A stroboszkópikus fordulatszámmérés
eszközei
8.5. összefoglalás 144
9. fejezet. Forgató nyomaték- mérése 145
9.1. Az indító nyomaték meghatározása 145
Általános szempontok. Az. indítónyomaték meghatározása álló
állapotban, erő- és hosszméréssel. Az indítónyomaték meghatározása «ellenáramú» módszerrel
8.2. Felfutási vizsgálat 147
Felfutási vizsgálat az oszcillogrammok grafikus kiértékelésével.
A vizsgálat elve. Gyakorlati fogások. Felfutási vizsgálat homopoláris (unipoláris) tachométerdinamóval, kondenzátor töltőáramának mérésével. Felfutási vizsgálat magnetoelektromos differenciátorral
9.3. Forgatónyomaték mérése beiktatott torziós dinamóm éterrel 150
Optikai módszer. Induktív eljárás. Kapacitív eljárás. Ohmos
eljárás. A magnetoelasztikus hatás felhasználása. A piezoelektromos hatás felhasználása. Akusztikus módszer. Mechanikai módszer
9.4. Forgatónyomaték mérése mérlegkaros fékekkel 152
9.5. Forgatónyomaték mérése mérleggéppel 152
9.6. Forgatónyomaték meghatározása hitelesített vizsgálógéppel 152
10. fejezet. Mechanikai teljesítmény mérése 153
10.1. Mechanikai teljesítmény meghatározása mérlegkaros fékekkel 153
Pofás fékek. Szalagfékek. Örvényáram fékek. Vízfékek. Légfékek
10.2. Mechanikai teljesítmény meghatározása a nyomatéknak torziós dinamóméterrel történő mérésével 155
10.3. Mechanikai teljesítmény mérése mérleggépek (Mérlegdinamó) 155
Működési elv. Mérési pontosság. Szerkezeti kialakítás. A nyomatékviszonyok vizsgálata. A korrekció meghatározása és számításba
Vétele. A mérleggép alkalmazása
10.4. Mechanikai teljesítmény mérése a nyomaték és fordulatszám szorzatát
képező berendezésekkel 159
Wattmérős mechanikai teljesítménymérő. Keinath teljesítménymérője. Csúszódrótos teljesítménymérő. Tachométerdinamó légrésváltozással. Két szinkron tachométergenerátor alkalmazása
10.5. Mechanikai teljesítmény mérése hitelesített vizsgalógéppel 160
11. fejezet. Ellenállás mérése 162
11.1. Az ellenállásmérés általános szempontjai 162
A mért ellenállásérték árszámítása más hőmérsékletre.A mérőáram
nagysága. Az ellenállásmérő berendezésekkel szemben támasztett
követelmények. Háromfázisú tekercselés fázisellenállásainak meghatározása %
11.2. Ellenállás mérése volt-ampermérős módszerrel 165
11.3. Ellenállások feszültségének vagy áramerősségének összehasonlítása ..167
Ellenállás mérése a sorbakapcsolt ismeretlen és ismert ellenállások
feszültségesésének összehasonlításával. Ellenállás mérése a párhuzamosan kapcsolt ismert és ismeretlen ellenállásokon átfolyó
áramok összehasonlításával
11.4. Ellenállás mérése Wheátstone-hídban 169
A hídkapcsolások jellemzői. A Wheatstone-híd felépítése. Wheatstone-hidak méréshatára és pontossága. A hidak használata
11.5. Ellenállás mérése Thomson-hídban 172
11.6. Ellenállás mérése egyéb hídkapcsolásban 174
11.7. Ellenállás mérése közvetlenül mutató ellenállásmérő műszerekkel 174
Közvetlenül ellenállásra skálázott Deprez-műszerek. Az állandómágneses hányadosmérők
11.8. Különleges ellenállásmérők 178
12. fejezet. Induktivitás és kapacitás mérése 179
12.1. önindukciós tényező mérése 179
12.11. Volt-ampermérős módszer 179
12.12. Wattmérős módszer 180
12.13. Váltakozóáramú hidas módszerek 181
12.14. Önindukciós tényező mérése párhuzamos rezonencia körben 184
12.15. Önindukciós tényező mérése differenciál-trancsformátorral 185
12.16. Három voltmérős módszer és három ampermérős módszer 185
12.17. Váltakozóáramú nullaműszerek 186
12.2. Kölcsönös induktivitás mérése 188
12.3. Kapacitás mérése 189
12.31. Volt-ampermérős módszer 189
12.32. Kapacitás mérése váltakozóáramú voltmérővel 190
12.33. Kapacitás mérése ballisztikus galvanométerrel 191
12.34. Kapacitásmérés hídkapcsolásokban 191
12.35. Kapacitásmérés párhuzamos rezonancia körben 194
12.36. Egyéb kapacitásmérő módszerek 194
13. fejezet. Szigetelési és földelési ellenállás mérése .. 196
I. A szigetelési ellenállás mérése 196
13.1. A szigetelési ellenállás nagysága 196
13.2. A szigetelési ellenállás növelése. Szárítás 196
13.3. A szigetelési ellenállás mérésének szempontjai 198
13.4. Mérőkészülékek 199
Szigetelésmérők külső, egyenáramú áramforrásai. Szigetelésmérők
hajtókaros induktorral
II. A földelési ellenállás mérése 201
13.5. A földelési ellenállás 201
A földelés célja. Meghatározások. Áram- és feszültségeloszlás
a földelők között. Tájékoztató értékek
13.6. Földelési ellenállásmérő műszerek 204
13.7. Földelési ellenállás mérése váltakozóáramú hidakkal 204
13.8. Kompenzációs módszerek 206
13.9. Közvetlenül mutató kereszttekercses műszerek 207
13.10. Volt-ampermérős módszerek 208
13.11. Amper- és wattmérős módszerek 209
13.12. Az erősáramú és a gyengeáramú módszerek mérési különbségei 210
14. fejezet. A szigetelés villamos szilárdságán a k vizsgálata 211
14.1. A tekercspróba 211
14.2. A menetek közötti szigetelés próbája. (Menetzárlatpróba) 214
14.3. Szökőhullámpróba. (Lökőfeszültségvizsgálat) 215
16. fejezet. Menet zárlat és testzárlat helyének megállapítása - 216
15.1. Kész, beépített tekercselések menetzárlatának megállapítása 216
Indukciós módszer. Kipontozási eljárás
16.2. A vastestbe be nem épített egyes tekercsek zárlatvizsgálata 220
Árammérés elvéri működő zárlatvizsgáló berendezés. Feszültségmérés elvén működő zárlatvizsgáló berendezés. Tauber-Grettlerhíd. Indukciós hányadosmérővel mérő zárlatvizsgáló. Lágyvasas hányadosmérövel mérő berendezés. Kniel-féle háromágú nyitott
járóim. Brailsford háromágú nyitott járma. Menetszám ellenőrző
Berendezések
15.3. A testzárlat helyének megállapítása 223
16.4. A szakadások vizsgálata 223
16. fejezet. Rezgései; mérése : 224
16.1. Villamos gépek rezgésének okai 224
16.2. A rezgések mérése 224
16.3. Rezgésmérők 225
Szeizmográf elvén működő rezgésmérök. Gyorsító erő mérésével működő rezgésmérők
17. fejezet. Pörgetési próba 227
17.1. Pörgetési fordulatszámok 227
17.2. A vizsgálat kivitele .. 228
17.3. A fordulatszám mérése . 228
17.4. A hajtás 229
17.5. A forgórészek statikus és dinamikus kiegyensúlyozása 229
18. fejezet. Forgórészek tehetetlenségi nyomatékának meghatározása 230
18.1. Kifutási (lassulási) kísérlet 230
A vizsgálat kivitele. A tehetetlenségi nyomaték meghatározása
egyetlen kifutási görbe segítségével. A tehetetlenségi nyomaték
meghatározása két kifutási görbéből. Veszteségek szétválasztása két kifutási kísérlettel
18.2. Ingakísérlet (lengetési próba) 234
Bifiláris forgóinga.Ingakísérlet két rugóval. Ingakísérlet járulékos tömeggel
19. fejezet. A melegedés vizsgálata 238
19.1. A melegedési vizsgálatok célja 238
19.2. A melegedési próba kivitele 238
19.21. A gép kapcsolása a melegedési próbához 238
19.22. A hőmérő elhelyezése és leolvasása 239
19.23. A melegedési próba időtartama ...: 243
19.3. A termikus ha tár teljesítmény megállapítása 245
19.4. Villamos gépekben megengedhető, legnagyobb hőmérsékletek 245
19.5. A hőmérséklet mérése 248
19.51. Hőmérséklet mérése folyadék hőmérővel 248
19.52. Hőmérséklet mérése hőelemmel 249
19.53. Hőmérséklet mérése ellenállás hőmérővel 251
19.54. Hőmérséklet mérése a tekercsek ellenállásának mérésével 253
20. fejezet. Zaj mérése. A szellőzés vizsgálata 255
I. Zaj mérése 255
20.1. Hangtani meghatározások és egységek 255
20.2. A hangosság mérése ... - > 257
20.3. A zajmérés általános szempontjai 258
II. A szellőzés .vizsgálata 258
20.4. Meghatározások 258
20.5. Nyomás, sebesség levegőmennyiség meghatározása 260
21. fejezet. Időben változó folyamatok vizsgálata. Hurkos
és katódsugaras oszcillográf 262
21.1. Fénysugaras (hurkos) oszcillográfok 263
21.2. Katódsugaras oszcillográfok 266
Elvi felépítés. Felrajzolás az idő függvényében derékszögű koordinátákban (fűrészfogrezgés alkalmazása). Lissajous-görbék. Polárkoordináták és kör-időtengely. Katódsugároszcillográfok kezelése.
Több jelenség egyidejű oszcillografálása. Katódsugár oszcillográffal végzett vizsgálatok
22. fejezet. Vasanyag mágneses vizsgálata 276
22.1. A ballisztikus galvanométer 276
Működési mód. A méréshatár bővítése
22.2. A fluxmérő 279
Felépítés. A fluxmérő elmélete. A méréshatár kibővítése. A fluxmérő alkalmazása
22.3. Mágnesezési mérések 282
Első mágnesezési görbe felvétele egyenáramú módszerrel próbagyűrűn. A hisztérézisgörbe felvétele próbagyűrűn ballisztikus
módszerrel. Zárójárom módszer próbarúd mágnesezési mérésére.
Köpsel-készülék. Egyéb módszerek. Egy összehasonlító módszer
22 4. A vasveszteség mérése .. / 290
A vasveszteség fogalma. Szétválasztása. Vasveszteség mérése
Epstein-készülékkel. A vasveszteség meghatározása egy Epsteinkészülékben közvetlen wattméréssel. Vasveszteség mérése összehasonlító módszerrel. Vasveszteség mérése egyéb módszerekkel.
Mágnesezési görbe felvétele, Epstein-készülékkel
23. fejezet. Villamos mérőműszerek hitelesítése 298
23.1. Voltmérő és ampermérő hitelesítése 299
23.11. Voltmérő hitelesítése 299
Hitelesítés összehasonlítással. Hitelesítés kompenzátorral
23.12. Ampermérő hitelesítése 300
Normálellenállások. Galvanométerek hitelesítése
23.2. Wattmérő és cos q> mérő hitelesítése 301
23.21. Wattmérő hitelesítése kompenzátorral 301
23.22. Hitelesítés összehasonlítással 301
23.23. Háromfázisú két mérőrendszeres wattmérő hitelesítése 302
23.24. Háromfázisú három mérőrendszeres wattmérő hitelesítése 302
23.25. A fáziseltolás értelmének vizsgálata 302
23.26. Cos w mérő hitelesítése 303
23.3. Egyenáramú kompenzátorok 304
23.31. Szabatos (laboratóriumi) kompenzátorok 305
Kompenzátor két forgókaros szabatos dekádellenállásból. Feussner
kompenzátora. Raps kompenzátora. Diesselhorst-kompenzátor
23.32. Technikai kompenzátorok 310
23.33. Normálelemek 311
23.4. Ballisztikus galvanométer és fluxmérő hitelesítése 312
23.41. Hitelesítés kölcsönös indukciós etalonnal 312
23.42. Hitelesítés normálkondenzátorral 313
23.43. Hitelesítés normál vizsgálótekerccsel 314
23.44. Hitelesítés a lengésidőnek és a galvanométer (nem ballisztikus)
áramállandójának meghatározásával 315
23.45. Hitelesítés Hibbert-féle mágnes etonnal 316
23.46. Megjegyzések 316
24. fejezet. Mérőtranszformátorok vizsgálata. (Áram- és feszültségváltó) 317
24.1. Áramváltókra vonatkozó meghatározások és előírások 317
Az áramváltó hibái. Az áramváltó túlárambiztonsága. Az áramváltó nyitottjárási biztonsága
24.2. Feszültségváltókra vonatkozó meghatározások és előírások 320
A feszültségváltó hibái. A feszültségváltó zárlatbiztonsága
'24.3. Áramváltók vizsgálata 322
24.31. Schering-Alberti-féle áramváltó hitelesítő berendezés 322
24.32. Normál áramváltóval mérő hitelesítő berendezések 324
24.321. Hohle-féle áramváltó hitelesítő berendezés 32L
24.33. A gerjesztőáram közvetlen n érésével működő áramváltó
hitelesítő berendezések : 326
24.34. Általános mérési elvek. Áramváltó teher mérése 328
24.35. Áramváltó kapcsainak összegezése V. i 329
24.36. Egyéb vizsgálatok 321)
Túláramszorzó. Melegedési határáram. Dinamikus határáram.
Nyitott járási biztonság.
24.4. Feszültségváltók vizsgálata 330
24.41. Schering-Alberti-féle feszültségváltó hitelesítő berendezés... 331
24.42. Hohle-féle feszültségváltó hitelesítő berendezés 331
24.43. Feszültségváltók kapcsainak összejelölése 331
24.5. Egyenáramú áramváltók mérése 332
25. fejezet. Villamos fogyasztásmérők hitelesítése 335
25.1. A villamos fogyasztásmérők fajtái 335
25.2. Az egyfázisú indukciós fogyasztásmérők felépítése és működési elve 336
Az egyfázisú fogyasztásmérő kapcsolása
25.3. Az egyfázisú fogyasztásmérők hitelesítése 338
A hitelesítés módjai. Egyfázisú fogyasztásmérő hitelesítése teljesítmény- és időméréssel. Indukciós fogyasztásmérők hibaforrásai
és azok kiküszöbölése
25.4. Háromfázisú indukciós fogyasztásmérők 343
A fogyasztásmérők méréshatárának bővítése. A hitelesítéshez alkalmazott kapcsolások. Hibás kapcsolások
25.5. Különleges fogyasztásmérők 347
Több számolóművel készített mérők. Maximumjelzős mérők.
A meddő fogyasztás mérése. A látszólagos fogyasztás mérése.
A csúcsfogyasztás mérése. Vegyes fogyasztás mérése
VILLAMOS MÉRÉSEK TECHNIKÁJA
26. fejezet. M é r é s i hibák 349
26.1. Meghatározások 349
26.2. A hibák okai. (Hibaforrások) 350
26.3. A mérési hibák (bizonytalanságok) hatása a végeredményre 350
26.31. A végeredmény a mért mennyiségek összege vagy különbsége 350
26.32. A végeredmény két mért mennyiség szorzata vagy hányadosa 352
26.33. A végeredmény egyetlen mért A érték függvénye 352
26.34. A végeredmény több mért érték függvénye 353
27. fejezet. A mérőműszerek kiválasztásának és használatának szempontjai 356
28. fejezet. A mérési kapcsolások és jegyzőkönyvek tervezése és elkészítése 358
28.1. A kapcsolások tervezése és elkészítése 358
28.2. A mérési jegyzőkönyvek elkészítésének irányelvei 359
29. fejezet. Táplálás, szabályozás és terhelés 361
29.1. Szabályozható mérőellenállások 361
Az ellenállások felépítése. Az ellenállásszekrények kapcsolása
211.2. Terhelőellenállások 364
Lámpaterhelések. Fém terhelőellenállások. Folyadékellenállások
29.3. Csúszóellenállások 366
29.4. Táplálás és szabályozás 366
Áramforrások. Szabályozás ellenállásokkal. Szabályozó transzformátorok. A fáziseltolás szabályozása. A feszültség és áram szinuszalakjának eltorzulása. Háromfázisú feszültség és áram szimmetriájának eltorzulása
29.5. Villamos gépek terhelése 373
Motorok terhelése. Generátorok terhelése
30. fejezet. A terhelő- és hajtógépek kiválasztása 375
30.1. A stabilitás vizsgálata 375
A sztatikus stabilitás feltételének megállapítása. A dinamikus
stabilitás vizsgálata
30.2. A terhelésre és hajtásra legtöbbször alkalmazott villamos gépek
nyomatékfordulatszám jelleggörbéi 380
Egyenáramú gép. Háromfázisú indukciós motor. Szinkron-gép
31. fejezet. Jelképi jelölések 385
31.1. Mérőműszerek skálalapján levő adatok és jelölések 385
31.2. A villamos gépmérések kapcsolási vázlataiban gyakran használt
kapcsolási jelek 386
Második rész
EGYENARAMÚ GÉPEK
32. fejezet, összefoglalás az egyenáramú gépek vizsgálatairól 391
32.1. A gyári vizsgálatok 391
32.2. A tárgyalások sorrendje 392
32.3. Egyenáramú gépek kapcsainak jelölése 394
33. fejezet. Egyenáramú gépek jelleggörbéinek felvétele 395
33.1. A mágnesezési görbe felvétele generátoros állapotban:.. 395
33.2. A telítési görbe felvétele motoros állapotban 397
33.3. A felgerjedési viszonyok megállapítása 398
Kritikus gerjesztőellenállás és kritikus fordulatszám, öngerjesztésű gépek jelleggörbéi. A forgásirány befolyása
33.4. Egyenáramú generátorok terhelési (belső) jelleggörbéinek mérése 401
Külső- és párhuzamos gerjesztésű generátorok jelleggörbéi. Soros
generátor jelleggörbéi
33.5. Az armaturareakció meghatározása 402
Az armatúrareakció okai és következményei. Az armaturareakció
meghatározása a terhelési jelleggörbéből. Az armatúrareakció
meghatározása a rövidzárási jelleggörbe segítségével. Az armatúrareakció meghatározása álló állapotban fluxmérővel
33.6. Egyenáramú generátorok külső jelleggörbéinek mérése. 406
33.7. Szabályozási görbék felvétele 409
33.8. Egyenáramú motorok fordulatszám jelleggörbéinek felvétele [n=f (/)} 409
A mérés végrehajtása. Külső- és öngerjesztésű motor fordulatszámjelleggörbéi. Soros- és vegyesgerjesztésű motor fordulatszám jelleggörbéi. A fordulatszám-kapocsfeszültség jelleggörbe. Egyenáramú motorok szabályozási jelleggörbéinek felvétele
33.9. Egyenáramú motorok nyomaték jelleggörbéinek felvétele. 413
34. fejezet. Egyenáramú gépek mágneses terének vizsgálata 414
34.1. A légrés indukciógörbe (mezőgörbe) felvétele 414
34.11. A mezőgörbe mérése bizmutspirálissal 414
A bizmutspirális és hitelesítése. A mezőgörbe felvétele
34.12. A mezőgörbe" felvétele ballisztikus galvanométerrel, vizsgálótekerccsel 416
34.13. A mezőgörbe felvétele «Deprez» vizsgálótekerccsel 416
34.14. A mezőgörbe felvétele forgó gépen, csúszógyűrűkhöz kivezetett
vizsgálótekerccsel 416
34.15. A mezőgörbe felvétele a kommutátor szeletfeszültségének mérésével 417
34.2. A kommutátor mentén a feszültségeloszlás görbéjének-felvétele 417
34.21. A szeletfeszültség meghatározása 418
34.3. A szórási tényező mérése 418
34.31. A szórási tényező meghatározása ballisztikus módszerrel 419
34.32. A szórási tényező meghatározása hidas módszerrel 420
34.4. A főpólus gerjesztőtekercsek leszültségesésének és polaritásának vizsgálata 420
34.41. A feszültségesés vizsgálata 420
34.42. A pólusok relatív (egymáshoz képest való) polaritásának vizsgálata 421
34.43. A kapcsok bejelölése 422
34.44. A gerjesztések irányának vizsgálata 423
34.5. A segédpólus gerjesztőtekercsek feszültségesésének és polaritásának vizsgálata 423
34.51. A segédpólusok relatív-(egymáshoz képest való) polaritásának vizsgálata 424
34.52. A segédpólus gerjesztések irányának megállapítása. A segédpólus
és az armatúra sorbakötése 424
34.6. A kompenzáló tekercselés vizsgálata 425
35. fejezet. Egyenáramú gépek armatúraellenállásának mérése 427
35.1. Általános szempontok. A módszerek csoportosítása 427
35.2. Ellenállás mérése ismeretlen tekercselésű rendszerű armatúrán 428
35.3. Ellenállás mérése ismert tekercselési rendszerű armatúrán 428
35.4. Az armatúra ellenállás meghatározása ismert tekercselési rendszernél
két olyan kommutátorszelet között mérve, amelyek a tekercselést
két egyforma részre osztják 429
Egyjáratú hurkos és gyűrűs tekercselés, m járatú, m-szer záródó hurkos (és gyűrűs) tekercselés, m járatú, de nem m-szer záródó hurkos és gyűrűs tekercselés. Egyjáratú, egyszer záródó és m járatú m-szer záródó hullámos tekercselés. Többjáratú egyszer záródó hullámos tekercselés
35.5. Az armatúraellenállás meghatározása ismert tekercselési rendszernél,
két egymástól pólusosztásra fekvő kommutátorszelet között mérve. 435
Egyjáratú, kiegyenlítő kötésekkel el nem látott hurkos (és gyűrűs) tekercselés. Egyjáratú, kiegyenlítő kötésekkel ellátott hurkos (és gyűrűs) tekercselés, m járatú és m-szer záródó
tekercselés, m járatú és nem m-szer záródó hurkos tekercselés.
Páratlan számú kiegyenlítő kötésekkel ellátott hurkos tekercselés. Egy- és többjáratú hullámos tekercselés. Békalábtekercselés
35.6. Az armatúraellenállás meghatározása a rövidzárási jelleggörbékből 439
35.7. Ellenállás mérése az armatúra tekercselés hőmérsékletének megállapítása
céljából 440
Általános szempontok. A szegmensek kiválasztásának szempontjai
36. fejezet. Szigetelési vizsgálatok. Az armatúratekercselés hibáinak vizsgálata. Pörgetési próba 442
36.1. Szigetelési vizsgálatok 442
Motoros üzemállapotban végzett próba. Generátoros végzett próba.
Általános szempontok
36.2. Az armatúratekercselés hibás részeinek kikeresése 443
36.3. Menetzárlatvizsgálat kipontozási eljárással 443
Egyjáratú gyűrűs vagy hurkos tekercselés. Többjáratú gyűrűs
vagy hurkos tekercselés. Hullámos tekercselés
36.4. A szakadások vizsgálata 445
Szakadás megállapítása a kipontozás A módszerével. Szakadás
megállapítása a kipontozás B módszerével. Szakadás megállapítása «kilámpázással»
36.5. A keresztezések megállapítása 447
36.6. Egyenáramú forgórészek pörgetési próbája 448
37. fejezet. Kommutáció vizsgálata 449
37.1. A kefék vizsgálata 449
A kefék felfekvésének ellenőrzése. Kefejáték. Kefetartók. A becsiszolás. A kefenyomás ellenőrzése
37.2. Az üresjárási semleges zóna meghatározása 451
Megjelölt hornyok * segítségével. Ballisztikus módszer.. Nulla
nyomaték módszer. A szeletfeszültség mérésének módszere. A segédpólus mezéjében indukált feszültség mérésének módszere. A generátor feszültségét mérő módszer. A forgásirány váltás módszere.
Összefoglalás a semleges zóna meghatározásának módszereiről
37.3. A helyes forgásirány megállapítása 454
37.4. A kommutáció vizsgálatának módszerei 454
37.5. A kefe feszültség-görbe (kefegörbe) felvétele 456
A vizsgálat lefolyása. A kefegörbe kiértékelése
37.6. A rossz kommutáció okai .458
A kefék rázkódása. A segédpólus helytelen beállítása vagy rossz
méretezése. A kefenyomás túlságosan nagy, túlságosan kicsi, vagy
egyenlőtlen értéke. A kefék nem állanak a semleges zónában.
Helytelen kefeminőség. A kefék nem állanak «sorba». Egyenlőtlen
kefeosztás. Egyenlőtlen légrésméret. Hibás gerjesztőtekercsek.
A kefeorsók összekötéseinek különböző ellenállása. Hibás armatúratekercselés. A kommutátor szegmens-zárlata. A kommutátor felületének helytelen becsiszolása
37.7. A kommutáció maradékfeszültségének mérése 461
38. fejezet. A segédpólus vizsgálata.(beállítás a) 463
38.1. A segédpólus beállítása a járulékos táplálás módszerével 463
A szikrázás kezdetének megfigyelése. A kefefeszültség mérése
38.2. A mérés gyakori kivitele 464
38.3. Á segédpólus légrésméretének kiszámítása 465
A légrés megváltoztatásának további következményei
38.4. A segédpólus gerjesztőtekercsek menetszámának megváltoztatása.. 468
38.5. A segédpólus gerjesztőtekercs söntölése 469
38.6. A segédpólus járulékos áramának jelleggörbéje 469
A közepes ly görbe eltérése az abszcissza tengelytől. A járulékos
gerjesztőáramok sávjának szélessége. A közepes járulékos áram
jelleggörbéjének alakja. A jelleggörbe alakját befolyásoló tényezők
39. fejezet. A hatásfok vizsgálata 473
39.1. A hatásfok meghatározása közvetlen módszerekkel 474
39.11. Motorgenerátoros módszer 474
39.2. A hatásfok meghatározása közvetett módszerekkel 470
69.21. Az összes veszteség meghatározása szembekapcsolásban 476
39.22. Az összes veszteséget a «hálózat» fedezi 477
39.23. A főáramkörű veszteségeket külön beiktatott áramforrás fedezi,
a többit pedig a «hálózat> - 479
39.24. Az összes veszteség fedezése mechanikai úton történik 481
39.25. A főáramkörű veszteségeket külön áramforrás fedezi, a többi
veszteség fedezése pedig mechanikai úton történik 482
39.26. Soros motorok hatásfokának megállapítása Hutehinson-kapcsolásban 484
39.27. A szembekapcsolás módszereinek összefoglalása 486
39.3. Egyes veszteségek meghatározása 486
39.31. Az üresjárási veszteségek meghatározása 487
Üresjárási veszteségek mérése generátoros üzemben. Az üresjárási veszteségek mérése motoros üzemben. A súrlódási és vasveszteségek szétválasztása kifutási (lassulási) próbával. Egyenáramú soros motorok vas- és súrlódási veszteségeinek meghatározása
39.32. A gerjesztési veszteségek meghatározása .. 492
39.33. A terhelési veszteségek meghatározása 493
A főáramkörű tekercselési veszteségek mérése. A kefeátmeneti
veszteségek mérése. A járulékos veszteségek meghatározása
40. fejezet. Egyenáramú vizsgáló gépek hitelesítése 497
40.1. A vizsgálógépekről általában 497
40.2. A vizsgálógépek jelleggörbéi 498
Vas- és súrlódási veszteségek. Terhelési veszteségek. Mérés
a vizsgálógéppel
40.3. A vizsgálógépek mérési pontosságát befolyásoló tényezők 502
41. fejezet. Terhelési, túlterhelési és rövid zárási mérések.
Melegedési vizsgálat. A f ő p ó 1 u s légrésének változtatása.. 504
41.1. Terhelési és túlterhelési próba 504
Terhelési módok
41.2. Rövidzárási mérések 506
A rövidzárási mérések elvégzése. A felgerjedés megakadályozásának biztosítása. A legerjesztés ellenőrzése
41.3. Melegedési vizsgálatok 508
A közvetett módszer. Egyes alkatrészek hőmérsékletének mérése
41.4. A főpólus légrésének változtatása 510
A légrés beállítása motoroknál. A légrés beállítása generátoroknál
42 fejezet. Egyenáramú gépek paramétereinek mérése... 513
42.1. Jelölések és meghatározások 513
42.2. A forgási indukált feszültség állandójának meghatározása 514
42.3. Az önindukciós és kölcsönös indukciós tényezők meghatározása 516
42.31. Az önindukciós és kölcsönös indukciós tényezők mérése tranziens
módszerrel 516
42.32. Önindukciós és kölcsönös indukciós tényezők mérése váltakozóáramú módszerrel 518?
42.33. Az önindukciós tényezők mérése hidas módszertől 521
Irodalomjegyzék 522
Rövidítések 534
Tárgymutató 535
Istvánfy Gyula műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Istvánfy Gyula könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Google, Facebook, Apple, Microsoft fiókkal való belépés/regisztráció eseténautomatikusan elfogadja az Általános Szerződési Feltételeket.
Elfelejtett jelszó
Kérjük, adja meg azonosítóját, és a hozzá tartozó email címet, hogy jelszavát elküldhessük Önnek!
A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!
Azonosító név/E-mail cím* Azonosító és e-mail cím megegyező
E-mail cím*
(2009 március óta a regisztrált ügyfelek azonosító neve megegyezik az email címmel)
Ha az azonosítóját sem tudja megadni, kérjük, hívja az ügyfélszolgálati vonalat:
+36-62-452-833
×
1
2
3
Regisztráció
×
Regisztráció
Regisztrációja sikeresen megtörtént.
Megadott e-mail címére megerősítő e-mailt küldtünk. Ahhoz, hogy a regisztrációja véglegesedjen, és le tudja adni rendeléseit, kérjük, kattintson a levélben található linkre. A megerősítő link a kiküldéstől számított 48 óráig érvényes, ezután a regisztrációs adatok törlésre kerülnek.
Kérjük, jelölje meg az érdeklődési körébe tartozó témaköröket!
Mehet
×
Regisztráció
Az ön által megjelölt témakörök:
Temakor_1
Beállíthatja, hogy emailben értesítőt kapjon az újonnan beérkezett példányokról a bejelölt témaköröknek megfelelően.
Beállított értesítőit belépés után bármikor módosíthatja az Értesítő menüpont alatt:
létrehozhat új témaköri értesítőt
inaktiválhatja értesítőjét, ha éppen nem kíván a megadott témában értesítőt kapni
törölheti véglegesen az adott értesítőjét
szerkesztheti jelenlegi értesítőjét, ha még részletesebben szeretné megadni mi érdekli.
Az Ön választása alapján naponta vagy 3 naponta kap tőlünk emailt a beállított értesítőjéről.