Villamosenergia-termelési technológiák jellemzői

Tartalom

Köszönetnyilvánítás 5
Bevezetés 17
A könyv célja és tárgya 19
A könyv újszerűsége 20
A könyv tartalma 20
A témaválasztás indoklása 25
A könyv felépítése 26
A tartalom aktualizálása 26
I. A vizsgálat tárgyát képező villamosenergia-termelési technológiák 27
1. Az áttekintés célja 29
2. Villamosenergia-termelési technológiák 32
3. A komplex összehasonlítás tárgyát képező villamosenergia-termelési technológiák 41
4. A kiválasztás szempontjai 43
5. A teljes szempontrendszer 44
II. A különböző villamosenergia-termelési technológiák főbb jellemzői,
a fejlesztések fő irányai 49
1. Az áttekintés célja, módszere 51
2. Konvencionális, fosszilis tüzelőbázisú gőzerőművek 51
2.1. A technológia fő jellemzői 51
2.2. Konvencionális fosszilis tüzelőbázisú gőzerőművek felújítása 51
2.3. Konvencionális fosszilis tüzelőbázisú gőzerőművek fejlesztő felújítása
(retrofitting) 52
2.4. Gőzerőművek hatásfokjavításának alapvető lehetőségei 52
3. Gőzerőművek szuperkritikus gőzparaméterekkel 53
4. Fluidtüzeléses technológiák 53
5. Gázturbinás erőművek 54
5.1. A gázturbinák hatásfokjavításának fő irányai 54
5.2. Mini- és mikrogázturbinák 55
6. Belső égésű motorok villamosenergia-termelési célú alkalmazása 55
7. Összetett, gáz-gőz körfolyamatú erőművek 55
7.1. Gázturbinák és gőzerőművek együttműködése 55
7.2. Integrált szénelgázosításos kombinált ciklusú (összetett gáz-gőz körfolyamatú)
erőművek 56
8. Kapcsolt villamosenergia- és hőtermelés 56
9. Atomerőművek 57
9.1. Az atomerőművi villamosenergia-termelési technológiák csoportosítása 57
9.2. Első generációs atomerőművek 58
9.3. Második generációs atomerőművek 58
9.4. Könnyűvizes (könnyűvíz hűtésű és könnyűvíz moderátoros)
atomreaktorok (LWR) 58
9.5. Nyomottvizes, nehézvíz hűtésű és nehézvíz moderátoros atomreaktorok (PHWR) 59
9.6. Gázhűtésű atomreaktorok (GCR) 59
9.7. Könnyűvíz hűtésű, grafittal moderált reaktorok (LWGR) 59
9.8. Gyorstenyésztő reaktorok (FBR) 60
9.9. Kis- és közepes méretű atomreaktorok (SMR) 60
9.10. Harmadik és negyedik generációs atomerőművek 60
10. Vízerőművek 61
11. Szivattyús-tározós vízerőművek 62
12. Tüzelőanyag-cellák 62
13. Geotermikus erőművek 64
13.1. Geotermikus energiaforrások villamosenergia-termelési célú hasznosítása 64
13.2. Geotermikus erőművek esetében alkalmazott főbb villamosenergia-termelési
technológiák 65
13.3. Túlhevített (száraz) gőzzel működő, nyitott körfolyamatú erőművek 65
13.4. Elgőzölögtetős geotermikus erőművek 65
13.5. HDR-technológia („forró száraz szikla" technológia) 66
13.6. Bináris Rankine-ciklusú technológia (Organic Rankine Cycle (ORC)) 66
13.7. Geotermikus erőművekkel kapcsolatos problémák 66
14. Naperőművek 67
14.1. A napsugárzás villamosenergia-termelési célú hasznosítása 67
14.2. A napsugárzás villamosenergia-termelési célú hasznosításának fő technológiái 68
14.3. Naphőerőművek 68
14.4. Napelemek (fotovoltaikus villamosenergia-termelés) 69
14.5. Napkémények 70
14.6. A napsugárzás villamosenergia-termelési célú hasznosításának korlátai 70
15. Szélerőművek 71
16. Biomassza villamosenergia-termelési célú hasznosítása 73
17. Villamosenergia-termelés hulladékból 73
18. Árapályerőművek 75
19. Hullámerőművek 75
20. OTEC (Ocean Thermal Energy Conversion) villamosenergia-termelési
technológia 76
21. Magnetohidrodinamikus villamosenergia-termelés
(MHD villamosenergia-termelés) 77
22. Fúziós erőművek (nukleáris fúzió villamosenergia-termelési célú hasznosítása) 77
III. Primerenergia-hordozók rendelkezésre állása 79
1. Célkitűzés, tartalom 81
2. Globális áttekintés a villamosenergia-termelés szempontjából releváns
primerenergia-hordozó készletekről 82
2.1. Általános megjegyzés a primerenergia-hordozók rendelkezésre állásáról
(primerenergia-hordozó vagyonról) 82
2.2. A világ villamosenergia-termelés szempontjából releváns primerenergia-hordozó
vagyona mai ismereteink szerint 83
3. A globális energiaigények alakulása 90
3.1. Primerenergia-hordozó igények alakulása 90
3.2. A villamosenergia-felhasználás alakulása a közvetlen energiafelhasználáson
(végfelhasználáson) belül 93
4. A villamosenergia-termelés primerenergia-hordozó igényének globális és
regionális alakulása 96
4.1. Globális áttekintés 96
4.2. A villamosenergia-termelés primerenergia-hordozó felhasználásának alakulása
néhány fontosabb régióban 100
4.2.1. Amerikai Egyesült Államok és Kanada 100
4.2.2. OECD Európa 101
4.2.3. Oroszország 102
4.2.4. Japán, Ausztrália, Új-Zéland 103
4.2.5. Kína 104
4.2.6. India 105
4.2.7. Latin-Amerika 106
5. A különböző primerenergia-hordozókkal való globális ellátottság alakulása 107
6. Szén 111
6.1. A szén mint primerenergia-hordozó legfőbb jellemzői 111
6.2. Globális készletek szén esetében 113
6.3. A szénkészletek regionális eloszlása, a széntermelés és a szénexport alakulásai 13
6.4. A szénfelhasználás alakulása 115
6.5. A villamosenergia-ipar szénfelhasználásának alakulása 116
6.6. Ellátásbiztonság, készletezhetőség 119
7. Kőolaj 119
7.1. Globális készletek a kőolaj esetében 119
7.2. A kőolajkészletek regionális eloszlása, a termelés és az export alakulása 119
7.3. Az olajfelhasználás alakulása 121
7.4. A villamosenergia-ipar olajfelhasználásának alakulása 123
7.5. Ellátásbiztonság, készletezhetőség 124
8. Földgáz 125
8.1. Globális készletek földgáz esetében 125
8.2. A földgázkészletek regionális eloszlása, a termelés és az export alakulása 125
8.3. A földgázfelhasználás alakulása 126
8.4. A villamosenergia-ipar földgázfelhasználásának alakulása 127
8.5. Ellátásbiztonság, készletezhetőség 128
9. Nukleárisenergia 129
9.1. Globális készletek a nukleáris energiahordozók esetében 129
9.2. A készletek regionális eloszlása, a termelés és az export alakulása 131
9.3. A nukleáris energiabázisú villamosenergia-termelés energiaigénye 131
9.4. Ellátásbiztonság, készletezhetőség 133
10. Vízenergia 133
11. Szélenergia 133
12. Napenergia 134
13. Geotermikus energia 134
14. Biomassza 134
15. Szemét, hulladék 134
16. Magyarország primerenergia-hordozó felhasználásának jellemzői 135
16.1. Az országos halmozatlan összes energiafelhasználás alakulása 135
16.2. Összevont országos energiamérleg 136
16.3. Az országos összes energiafelhasználás forrásszerkezete 138
16.4. A hazai villamosenergia-termelés primerenergia-hordozó felhasználása 139
17. A hazai erőművek primerenergia-hordozó felhasználása 2002-ben 140
Potenciális termelési kapacitás az egyes villamosenergia-termelési
technológiák esetében - Az egyes villamosenergia-termelési technológiák
szerepe és súlya a villamosenergia-igények kielégítésében, napjainkban
és a jövőben, globálisan és néhány főbb régióban 153
1. Fogalommeghatározás, a vizsgálat tárgyának értelmezése 155
2. A tárgyalás menete 156
3. Az egyes villamosenergia-termelési technológiák jellemzése a potenciális
termelési kapacitás szempontjából 156
3.1. Szénbázisú villamosenergia-termelés 156
3.2. Olaj tüzelőbázisú villamosenergia-termelés 156
3.3. Földgáz tüzelőbázisú villamosenergia-termelés 157
3.4. Kapcsolt energiatermelés
3.5. Atomerőművi villamosenergia-termelés 157
3.6. Vízerőművi villamosenergia-termelés 158
3.7. Szivattyús-tározós vízerőművek 158
3.8. Tüzelőanyag-cellák 158
3.9. Geotermikus energia villamosenergia-termelési célú hasznosítása 158
3.10. Szélenergia villamosenergia-termelési célú hasznosítása 159
3.11. Napenergia villamosenergia-termelési célú hasznosítása 161
3.12. Villamosenergia-termelés biomasszából 163
3.13. Villamosenergia-termelés hulladékból 164
4. A különböző villamosenergia-termelési technológiák szerepe a
villamosenergia-termelésben 164
4.1. Globális helyzet és tendenciák 164
4.2. Szénbázisú villamosenergia-termelés 173
4.3. Földgáz tüzelőbázisú villamosenergia-termelés 173
4.4. Vízerőművi villamosenergia-termelés 173
4.5. Atomerőművi villamosenergia-termelés 174
4.6. Olaj tüzelőbázisú villamosenergia-termelés 174
4.7. Megújuló energiaforrások villamosenergia-termelési célú hasznosítása 174
4.8. Villamosenergia-termelés hidrogén tüzelőbázisú tüzelőanyag-cellákkal 178
5. A villamosenergia-termelés alakulása a világ főbb régióiban 178
5.1. Észak-Amerika (Amerikai Egyesült Államok és Kanada) 178
5.2. OECD Európa 180
5.3. Oroszország 182
5.4. Japán, Ausztrália és Új-Zéland 184
5.5. Kína 185
5.6. India 186
5.7. Latin-Amerika 187
6. A beépített villamos teljesítőképesség alakulása 188
6.1. Globális tendenciák a beépített villamos teljesítőképesség alakulásában 188
6.2. A beépített villamos teljesítőképesség alakulása a megújuló
energiaforrásokat hasznosító villamosenergia-termelő kapacitások esetében 196
6.3. Az éves kihasználási óraszám alakulása a megújuló energiaforrásokat
hasznosító villamosenergia-termelési technológiák esetében 198
6.4. Az újonnan létesülő villamos teljesítőképesség megoszlása és a meglévő
teljesítőképesség alakulása 199
6.5. A beépített villamos teljesítőképesség regionális megoszlása 200
7. A villamosenergia-termelés és a beépített villamos teljesítőképesség alakulása
Magyarországon 2002-ben 203
7.1. A hazai villamosenergia-termelés főbb jellemzői 203
7.2. A hazai erőművek beépített villamos teljesítőképessége, kihasználási
óraszáma, villamosenergia-termelése és hőtermelése 206
V. Energetikai hatékonyság 213
1. A kérdéskör tárgyalásának menete 215
2. Az energetikai hatásfok értelmezésével kapcsolatos néhány megjegyzés 215
2.1. Az energiaátalakítás során fellépő veszteségek 215
2.2. Az energiaveszteségek csoportosítása 216
2.2.1. Mennyiségi veszteségek 216
2.2.2. Minőségi veszteségek 216
2.3. Az energetikai hatásfok jelentősége 217
2.4. A vonatkoztatási rendszer szerepe a hatásfok-értelmezés során 218
2.5. Különböző energetikai hatásfokok 219
2.5.1. Az energetikai hatásfok konvencionális értelmezése 219
2.5.2. Az energiaátalakítás teljes technológiai folyamatára 220
értelmezett eredő energetikai hatásfok 220
2.5.3. A villamosenergia-ellátás hatásfoka 222
2.5.4. A villamosenergia-ellátás teljes technológiai láncára vetített energetikai hatásfok 222
2.5.5. Az energetikai hatásfok értelmezése kapcsolt
villamosenergia- és hőtermelés esetén 222
2.5.6. A különböző energetikai hatásfok-értelmezések áttekintő táblázata 224
2.6. Az energetikai hatásfok függése az aktuális terheléstől 227
2.7. Az energetikai hatásfok függése egyéb tényezőktől 228
2.8. Az energetikai hatásfok és a primerenergia-hordozó megtakarítás:
kiegészítő megjegyzések 229
2.8.1. A primerenergia-hordozó megtakarítás számításának alapelve 229
2.8.2. Primerenergia-hordozó megtakarítás kapcsolt energiatermelés esetében 229
3. Az egyes villamosenergia-termelési technológiák összehasonlító értékelése
az energetikai hatásfok szempontjából 230
3.1. Referencia-időszak 231
3.2. A technológia bevezetettsége 231
4. A primerenergia-hordozó kitermelésének, energiaátalakításra való előkészítésének
és a felhasználás helyére való szállításának eredő energetikai hatásfoka különböző
villamosenergia-termelési technológiák esetében 238
5. A villamosenergia-termelés teljes technológia láncára vonatkoztatott eredő energetikai hatásfok különböző villamosenergia-termelési technológiák esetében 242
6. Hálózati veszteségek 245
7. Példák az energetikai hatásfok szerepére a környezetterhelés csökkentésében 246
7.1. Jellemző erőművi anyagmérlegek 246
7.2. Egytized százalék hatásfokjavítás következménye különböző
erőművek esetében a primerenergia-hordozó felhasználás és a
környezetterhelés vonatkozásában 247
7.3. Egytized százalék hatásfokjavulás következménye különböző
erőművek esetében, azonos termelési feltételek mellett 249
7.4. Általánosítható következtetések 251
8. A hazai erőműpark jellemzése az energetikai hatékonyság szempontjából 256
VI. Villamosenergia-termelési technológiák jellemzése a gazdasági hatékonyság
(költségek) szempontjából 261
1. A témakör tárgyalásának módja 263
2. A költségek csoportosítása 264
3. A költségekről általában 265
3.1. A költség általános fogalma 265
3.2. Alternatív és befagyott költségek 265
3.3. Tőke jellegű költségek és folyó költségek 266
3.4. Explicit és implicit költségek 266
4. A villamosenergia-termelés állandó és változó költségei 267
5. Energiatermelő egységek költségeinek csoportosítása 268
5.1. Fő költségösszetevők 268
5.2. Tőkeberuházási költségek 270
5.3. Értékcsökkenési leírás 272
5.4. Elvárt nyereség
5.5. Primerenergia-hordozóval és a villamosenergia-termelés segédanyagaival
összefüggő költségek 273
5.6. Bérköltségek 275
5.7. Karbantartási és üzemeltetési költségek 275
5.8. Egyéb állandó költségek 276
6. Fajlagos költségek, szűrőgörbék, aktualizált egységköltség 276
6.1. Fajlagos állandó és változó költségek 276
6.2. A fajlagos összes költség 278
6.3. Szűrőgörbék 280
6.4. Egyszintre hozott költségek (aktualizált költségek) 281
7. Jellemző fajlagos beruházási költségek a különböző villamosenergia-termelési
technológiák esetében 287
8. Jellemző fajlagos termelési költségek a különböző villamosenergia-termelési
technológiák esetében 293
9. Jellemző fajlagos változó költségek a különböző villamosenergia-termelési
technológiák esetében 300
10. Jellemző fajlagos állandó termelési költségek a különböző villamosenergia-termelési
technológiák esetében 302
11. A LUEC alakulása különböző villamosenergia-termelési technológiák esetében 306
12. Egyéb költségek 309
13. Villamosenergia-árak néhány országban 310
VII. Villamosenergia-termelési technológiák környezetterhelése 311
1. A vizsgálat célkitűzése, menete 313
2. Környezetterhelés, környezeti hatások fogalma 313
3. A környezeti hatásvizsgálat koncepciója 315
3.1. A környezeti hatásvizsgálatok általános tartalmi követelményei 315
3.2. A hatás-út megközelítés (módszer) 316
4. A villamosenergia-termelés, villamosenergia-ellátás környezetterhelése,
legfontosabb környezeti hatásai 319
5. A villamosenergia-termeléssel összefüggésbe hozható légszennyezés 321
5.1. A villamosenergia-szektor légszennyezésének főbb jellemzői 321
5.2. A légszennyezésre vonatkozó határértékek 323
5.2.1. A kisebb (140 kW és az ennél nagyobb, de 50 MW-nál kisebb
névleges bemenő hőteljesítményű) tüzelőberendezések
légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékei 324
5.2.2. Az 50 MW és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű
tüzelőberendezések légszennyező anyagainak kibocsátási határértékei 326
5.2.3. Kisebb (140 kW, és az ennél nagyobb, de 50 MW-nál kisebb bemenő
hőteljesítményű, helyhez kötött) gázturbinák légszennyező anyagainak
technológiai kibocsátási határértékei 333
5.2.4. A helyhez kötött földgázüzemű gázmotorok technológiai kibocsátási
határértékei 333
6. Az üvegházhatást okozó gázok és a globális felmelegedés 334
7. A különböző villamosenergia-termelési technológiák fajlagos C02-kibocsátása 336
7.1. A különböző erőművi technológiák jellemző fajlagos C02-kibocsátása 336
7.2. A villamosenergia-termelés teljes technológiai láncára vonatkoztatott
úgynevezett egyenértékű C02-kibocsátás 340
7.3. A globális felmelegedés problémája 340
8. Szén-monoxid-kibocsátás 342
9. A kén-oxidok környezetterhelése 342
9.1. A kén-oxid-kibocsátással összefüggő környezetterhelés 342
9.2. A primerenergia-hordozók kitermelése, felhasználásra való előkészítése és a
technológia kiépítése során fellépő fajlagos S02-kibocsátás a különböző
villamosenergia-termelési technológiák esetében 343
10. Erőművi nitrogén-oxidok emissziója 346
10.1. Az erőművi nitrogén-oxidok kibocsátásával összefüggésbe hozható
környezetterhelés 346
10.2. A primerenergia-hordozók kitermelése, felhasználásra való előkészítése és a
technológia kiépítése során fellépő fajlagos NOx-kibocsátás a különböző
villamosenergia-termelési technológiák esetében 347
11. Erőművi károsanyag-emisszióval összefüggésbe hozható ózonpajzs-károsító
hatások 349
12. Metánon kívüli illékony szerves vegyületek erőművi kibocsátása 350
13. Erőművi eredetű metánemisszió 350
14. Radonkibocsátás 350
15. Hőerőművek vízgőzkibocsátása 351
16. Erőművek szerepe a szmogképződésben 351
17. Szilárd lebegőanyag kibocsátása 351
17.1. A porkibocsátás jellemzői 351
17.2. A primerenergia-hordozók kitermelése, felhasználásra való előkészítése és a
technológia kiépítése során fellépő fajlagos porkibocsátás a különböző
villamosenergia-termelési technológiák esetében 352
17.3. Erőművi koromkibocsátás, olajkoksz- és olajkorom-emisszió 354
17.4. Szilárd lebegő részecske kibocsátás más forrásokból 355
18. Erőművi hamu 355
19. Vízszennyezés 355
20. A környezet erőművi eredetű hőszennyezése 356
21. Talajszennyezés 357
22. A környezet sugárterhelése 358
23. Zavaró látvány 361
24. Természeti erőforrások igénybevétele a különböző villamosenergia-termelési
technológiák esetében 361
24.1. Különböző villamosenergia-termelési technológiák fajlagos
vasércfelhasználása 361
24.2. Különböző villamosenergia-termelési technológiák fajlagos
rézércfelhasználása 364
24.3. Különböző villamosenergia-termelési technológiák fajlagos
bauxitfelhasználása 366
.Az egyes villamosenergia-termelési technológiák jellemzése az
egészségkárosító és anyagi károsodást okozó hatások szempontjából 369
1. Bevezetés 371
1.1. A vizsgálat célkitűzése és menete 371
1.2. Általános megfontolások 371
1.3. Módszertani problémák 372
1.4. Az egészségkárosodást okozó hatások vizsgálati módszerei 373
2. Balesetek 373
3. Villamosenergia-termeléssel és villamosenergia-ellátással összefüggő
katasztrófák 379
3.1. A katasztrófa fogalma 379
3.2. Villamosenergia-termeléssel összefüggő katasztrófák 380
4. Az egészségkárosodás következményeinek számszerűsítése 380
5. Az egészségkárosodások különböző fajtái 381
5.1. Légszennyezés miatti egészségkárosodás 381
5.2. Szilárd szennyező anyag kibocsátások miatti egészségkárosodás 383
5.3. Radioaktivitás környezetbe történő kibocsátása miatti egészségkárosodás 384
5.4. Vízszennyezés miatti egészségkárosodás 386
5.5. Savlerakódás és kémiai oxidánsok okozta anyagi károk 387
6. Különböző villamosenergia-termelési technológiák környezetterhelésével
összefüggésbe hozható mortalitás 388
7. Különböző villamosenergia-termelési technológiák környezetterhelésével
összefüggésbe hozható morbiditás 391
7.1. A korlátozott aktivitásra vonatkozó adatok 391
7.2. Az asztmatikus megbetegedések miatti korlátozott aktivitásra vonatkozó adatok 393
7.3. Gyermekek krónikus bronchitise miatti korlátozott aktivitásra vonatkozó
adatok 395
8. Különböző villamosenergia-termelési technológiák környezetterhelésével
összefüggésbe hozható anyagi károsodás 397
8.1. Környezetterhelés miatti terményveszteség 397
8.2. Környezetterhelés miatti fémfelület-károsodás 400
9. Ökorendszerek károsodása 402
9.1. Erdészeti ökorendszerek károsodása 402
9.2. Természetközeli ökorendszerek károsodása 404
IX. Villamosenergia-termelési technológiák összehasonlító jellemzése a rendszerirányítás
szempontjából 407
1. Problémafelvetés 409
1.1. A kérdéskör tárgyalásának menete 409
1.2. Néhány módszertani megjegyzés 409
2. A villamosenergia-ellátással szemben támasztott követelményrendszer 410
2.1. A villamosenergia-ellátással szemben támasztott követelmények
csoportosítása 410
2.2. A villamosenergia-ellátással szemben megfogalmazott követelmények
tartalma 413
2.2.1. A villamosenergia-ellátás mennyiségi követelményei 413
2.2.2. A villamosenergia-ellátás minőségi követelményei 414
2.2.3. A villamosenergia-ellátás megbízhatósága (ellátásbiztonság) 416
2.2.4. A villamosenergia-ellátással kapcsolatos szolgáltatásbiztosítási
követelmények 416
3. Az együttműködő villamosenergia-rendszer teljesítmény-egyensúlya 417
3.1. A frekvencia és a hatásos teljesítmény közötti összefüggés 417
3.2. Összefüggés a meddőteljesítmény és a feszültség között 420
4. Teljesítmény- és frekvenciaszabályozás villamosenergia-rendszerekben 422
4.1. A villamos energia tárolhatatlansága 422
4.2. A szabályozás alapfeladata 422
4.3. Primer szabályozás 424
4.4. Szekunder szabályozás 426
4.5. Tercier szabályozás 427
4.6. Csereteljesítmény- és frekvenciaszabályozás 428
4.7. A rendszerszintű terhelés önszabályozásának hatása 429
4.8. A villamosenergia-rendszer teljesítmény-egyensúlyának megbomlását
kiváltó okok egy lehetséges csoportosítása 430
5. A rendszerirányítási követelményekkel kapcsolatos néhány alapfogalom 431
5.1. A rendszerirányítás fő feladata 431
5.2. Az energiatermelő egységek rendszerirányító számára releváns tulajdonságai 432
6. Az egyes villamosenergia-termelési technológiák összehasonlító jellemzése
rendszerirányítási szempontból 434
6.1. A különböző villamosenergia-termelési technológiák jellemzése a rendszerirányítási feladatok ellátásában való részvétel szempontjából 434
6.2. A különböző villamosenergia-termelési technológiák rövid jellemzése a
villamosenergia-termelés ütemezhetősége szempontjából 438
6.3. A rendszerszintű primer, szekunder és tercier szabályozásban, illetve
tartaléktartásban való részvétel lehetősége a különböző villamosenergiatermelési technológiák esetében 440
6.4. A különböző villamosenergia-termelési technológiák jellemzése a
ki szabályozási teljesítményszükséglet szempontjából 443
6.5. A különböző villamosenergia-termelési technológiák jellemzése
a tartaléktartási teljesítményszükséglet szempontjából 447
7. A szélerőművi és a naperőművi villamosenergia-termelés jellemzése a
rendszerirányítás szempontjából 450
X. Az externális költségek alakulása különböző villamosenergia-termelési
technológiák esetében 453
1. Az externális költségek problematikája 455
2. Az externális költségek fogalma 455
3. Az externális költségek meghatározására irányuló erőfeszítések 456
4. A különböző időpontokból származó becslések összevetése 461
5. Az egyes országokra vonatkozó számítások szórása 462
6. Az externális költségek internalizálására irányuló erőfeszítések 466
7. A környezetvédelmi költségek és a környezeti kár fogalma 467
7.1. Környezeti kár és gazdasági kár 467
7.2. A környezetvédelemre fordított költségek és a környezeti kár
közötti összefüggés 471
8. Az externális költségek alakulása különböző villamosenergia-termelési
technológiák esetében 475
9. A villamosenergia-termelés teljes technológiai láncára vonatkoztatott externális
költségek különböző villamosenergia-termelési technológiák esetében 478
10. Összefoglalás 480
XI. Az egyes villamosenergia-termelési technológiák jellemzése a fajlagos
területigény szempontjából 485
1. Előzetes megfontolások 487
1.1. A területfelhasználás tendenciájában bekövetkezett változások 487
1.2. A fajlagos területfelhasználás értelmezése 488
1.3. Az erőművi fajlagos területigény és a teljes technológiai láncra
vonatkoztatott fajlagos területigény 488
1.4. Általános megjegyzések a közölt adatokkal kapcsolatban 488
2. A különböző villamosenergia-termelési technológiák fajlagos területigénye 492
3. A villamosenergia-termelés teljes technológiai láncára vonatkoztatott
fajlagos területigény 497
4. További adatok az egyes villamosenergia-termelési technológiák fajlagos
természeti erőforrás igénybevételére 500
5. Decentralizált villamosenergia-termelés 504
6. Összefoglalás 504
XII. A különböző villamosenergia-termelési technológiák jellemzése a társadalmi
elfogadottság szempontjából 509
1. A téma feldolgozásának módja 511
2. Általános vonatkozások 511
2.1. A villamosenergia-szektor helye és szerepe a modern társadalmakban 511
2.2. A társadalmi elfogadtatás kérdése a villamosenergia-ellátással kapcsolatos
műszaki létesítmények esetében 512
3. Társadalmi elfogadottság az egyes villamosenergia-termelési technológiák
esetében 514
3.1. Szénbázisú villamosenergia-termelés 514
3.2. Olaj tüzelőbázisú villamosenergia-termelés 516
3.3. Földgáz tüzelőbázisú villamosenergia-termelés 517
3.4. Kapcsolt energiatermelés 518
3.5. Atomerőművi villamosenergia-termelés 518
3.6. Vízerőművi villamosenergia-termelés 522
3.7. Szivattyús-tározós vízerőművek 524
3.8. Tüzelőanyag-cellák 524
3.9. Geotermikus energia villamosenergia-termelési célú hasznosítása 524
3.10. Szélenergia villamosenergia-termelési célú hasznosítása 524
3.11. Napenergia villamosenergia-termelési célú hasznosítása 524
3.12. Villamosenergia-termelés biomasszából 525
3.13. Villamosenergia-termelés hulladékból 526
3.14. Egyéb, nem konvencionális villamosenergia-termelési technológiák 526
Függelék 527
Fogalomtár 531
Szakirodalom-jegyzék (sorszám szerint rendezett) 565
Szakirodalom-jegyzék (betűrend szerint rendezett) 584
Tárgymutató 605
Ábrák jegyzéke 627
Táblázatok jegyzéke 633

Témakörök