Előszó
A villamos motorral hajtott járművek közül a villamos mozdony, a közúti villamos, a trolibusz, a metró van nap mint nap a szemünk előtt. Tágabb értelemben a villamos hajtású járművekhez számítjuk a villamos autóbuszt és a villamos autót is. Ezek még nem terjedtek el, de világ- szerte kísérleteznek, hogy megfelelő akkumulátort fejlesszenek ki a táplálásukra.
A legnagyobb jelentőségű — a tárgyunk szempontjából is — a nagyvasúti vontatás, ill. a villamos mozdony; a többi járművet esetenként megemlítjük.
A villamos vontatásban, annak fejlesztésében Kandó Kálmán (1869—1931) munkája nyomán hazánkban is szép eredmények születtek. A nemes hagyománytisztelet is kötelez rá, hogy e tárgykör szerepeljen oktatásunkban, hiszen iskolánk a villamos vontatás nagy úttörőjének a nevét vette fel.
A közlekedésben igen jelentős értékű villamos hajtású jármű üzemel; ezeket nagyrészt saját iparunk állította elő. Ez is indokolja a tárgykör oktatását.
Végző hallgatóink — ha a villamos vontatáshoz kapcsolódik majd a munkájuk — a villamos hajtású járművek két-három nemzedékével találkoznak esetenként. A jár- művek műszaki dokumentációjában is tükröződik a nemzedékváltás. A jegyzet megírásakor felvetődött, hogy a kapcsolási rajzokat a jelenlegi szabványok szerint rajzoljuk meg. A másik lehetőség, hogy ízelítőt adjunk a ma üzemelő járművek rajzaiból, hiszen azok a mindenkori technológiát tükrözik; e kapcsolási rajzok általában más- más rajzrendszerben készültek. Áthidaló megoldást választottunk: az első kilenc fejezetben a jelenlegi szabvány szerint készítettük a rajzokat, míg a tizedik fejezetben az eredeti dokumentációkat használtuk fel közvetlenül Az utóbbi magyarázataként csak azt említjük meg, hogy egy-egy mozdonysorozat általában fél évszázadon keresztül fut; eközben a dokumentációját nem változtatják meg, tehát ilyenekkel találkozik a most végző szakember. Az a félelem, hogy ebből zavar keletkezik hallgatóink fejében, inkább csak aggályoskodás.
A jegyzet tartalmának az összeállításakor a közvetlen tapasztalatokon túlmenően gazdag forrás állt rendelkezésemre: a szakma nagyjainak (Kandó Kálmán, Verebély László) munkái mellett a Ganz Villamossági Művek mérnökeinek ilyen tárgyú publikációit használtam fel. Sokat merítettem Téby Lajos, Rácz Mátyás és Nagy István fő- iskolánkon tartott előadás-sorozatából.
A gazdag és szerteágazó anyagból egy féléves tantárgyban oktatható részt kellett kiválogatnom. Ugyanakkor igyekeztem a tárgykör teljes keresztmetszetét érinteni, figyelembe vettem a főiskolai tantervet; így maradtak ki a jegyzetből szinte teljesen a kapcsoló-készülékek, mert erről más tárgyban kellő mélységben hallanak.
A fő gondolatsor mellett egy-egy részletkérdést mélyebben elemeztem: a tárgykör igazi szépsége ezekben mutatkozik meg. E részletek kiválasztásakor minden bizonnyal nagyon szubjektív voltam.
Ezúton is megköszönöm a lektoroknak — a tárgykör szeretetéből fakadó — igényes és segítőkész munkáját.
Ugyancsak köszönetet mondok a Műszaki Könyvkiadó és a Borsodi Nyomda dolgozóinak.
A szerző
Vissza