Előszó
Feladatunk a villamos gépek méréseiről olyan könyvet írni, amely tartalmazza az ipari technikumok tananyagát, de egyszersmind kézikönyvként is használható legyen, vagyis azok a hallgatók, akik erre...
Tovább
Előszó
Feladatunk a villamos gépek méréseiről olyan könyvet írni, amely tartalmazza az ipari technikumok tananyagát, de egyszersmind kézikönyvként is használható legyen, vagyis azok a hallgatók, akik erre a munkaterületre kerülnek, önképzéssel fejleszthessék ismereteiket és feleletet találjanak benne a gyakorlatban általában előforduló kérdésékre.
E kettős feladat megszabja a tárgyalás sorrendjét, amelynek követnie kell az oktatás vonalát. így nem követhetjük a villamos gépek méréseire vonatkozó könyvekben általában használatos eljárást, amely az egyes géptípusokra nézve közös méréseket a könyv elején tárgyalja, ami a könyvnek mint kézikönyvnek használhatósága szempontjából feltétlenül előnyös. Ezeket a méréseket annál a géptípusnál ismertetjük, ahol arra első alkalommal szükség van, illetőleg az azonos célt szolgáló különböző fontosabb módszerek közül egyeseket annál a géptípusnál, amelynél a legkedvezőbben alkalmazhatók.
A tananyagon felüli kérdések tárgyalása önmagából következően belenyúlik az egyetemi területbe. Jelen esetben azonban nem a tudományos és kutatási irányra, hanem csak a gyakorlatban, a gyári próbatermekben és az üzemekben gyakrabban előforduló mérésekre fektetjük a hangsúlyt. így nem ismertetjük az irodalomban található és ugyanazon célt szolgáló, gyakran igen változatos, de csak különleges esetekben alkalmazott vagy nagyobb pontosságot adó módszereket, illetve ezek közül csak az egyszerűbbekre és a gyakorlatban általában használtakra korlátozzuk példáinkat.
A középfokú oktatás követelményeinek megfelelően az egyes mérések elvének ismertetése és a méréskor követendő eljárás leírása után vagy ezzel egyidejűleg táblázatba foglalva közöljük a méréskor felveendő adatokat, azoknak a műszerállandók tekintetbevételével a tényleges értékre történő átszámítását, továbbá ezekből számítás alapján megállapítható és a jelleggörbék felrajzolásához szükséges értékekét, vagyis a mérés teljes kidolgozását. A közölt példákban tényleges mérési adatokat használtunk fel, és a számszerű feldolgozás remélhetőleg nagy segítséget fog nyújtani az önálló munkánál.
Budapest, 1953. november.
Dr. Szily László
Selmeczi Vilmos
Vissza