Előszó | 9 |
Történelmi vázlat | 13 |
A 19. század, a modern nagyváros megjelenése | |
A 20. század, a nagyvárosok és metropoliszok korszaka | 23 |
A nagyvárosi fejlődés okai | 25 |
Az agglomeráció és a szuburbanizáció | 31 |
A világ metropolitan területei | 36 |
A nagyvárosok típusai | 39 |
A nagyvárosok arculata | |
Szerkezeti elemek | 46 |
A nagyvárosok funkcionális rendszere | 49 |
A nagyvárosok válsága | 54 |
A nagyváros gazdasági koncentrációjának következményei | 55 |
Állandóan emelkedő üzemeltetési költségek | 57 |
A slumosodás | 59 |
A növekvő kiterjedés gondjai, a közlekedési csőd | 63 |
Növekvő vízigény, növekvő vízellátási gondok | 66 |
Gyorsan nő a levegő és a víz szennyezettsége | 68 |
Kísérletek a nagyváros csődjének elhárítására | |
A nagyvárosok és a településhálózat | 75 |
Adminisztratív és közgazdasági módszerek | 78 |
Az urbanizáció jövője | |
A demográfiai robbanás és az urbanizáció | 84 |
Elképzelések a jövő városáról | |
A meglevő városaink továbbfejlődése törvényszerű | 88 |
A városok tagadása | 90 |
A térbeli város gondolata | 93 |
A tengeri város | 99 |
London, a világvárosi agglomeráció hőse | |
London növekedése | 106 |
Bonyolult területi szerkezet | 110 |
Gazdaság | 121 |
Hogyan tovább 2000-ig? | 131 |
Párizs | 137 |
A város | 138 |
Az elővárosok | 146 |
A párizsi régió | 150 |
Párizs népességének fejlődése | 151 |
Az agglomeráció társadalmi-gazdasági szerkezete | 154 |
A koncentráció elleni küzdelem politikája | 157 |
A párizsi régió központi problémái | 159 |
Párizs jövőbeni fejlődése, új stratégia a város tervezésében | 269 |
Róma, az örök város | 169 |
A római metropolisz fejlődése a 19. század második felétől napjainkig | 174 |
A római agglomeráció társadalmi-gazdasági szerkezete | 184 |
Az agglomeráció kommunális ellátottsága | 186 |
A város jövője | 188 |
Moszkva, a szocialista metropolisz | 191 |
Földrajzi fekvés | 192 |
Az agglomeráció kialakulása és növekedésének tényezői | 193 |
Koncentráció és a decentralizáció politika | 201 |
Az agglomeráció belső területi tagolódása | 204 |
Az agglomeráció társadalmi-gazdasági szerkezete | 211 |
Moszkva gazdasága | 212 |
A városi közlekedés - és forgalomtervezés | 219 |
A moszkvai városrendezési terv fő koncepciója | 221 |
Prága, a történelmi nagyváros | 224 |
Agglomeráció gyors népességnövekedés nélkül | 227 |
Sugarasan koncentrikus városszerkezet | 231 |
Prága gazdasági szerepköre és gazdságának szerkezete | 235 |
A nagyvárosi terület | 241 |
Prága jövője | 243 |
Varsó, a szocialista újjáépítés nagyvárosa | |
Fiatal város | 246 |
Varsó újjáépítése | 252 |
A mai városszerkezet | 253 |
Demográfiai helyzetkép | 256 |
Az agglomeráció főbb jelemzői | 259 |
Varsó gazdasági és egyéb funkciói | 261 |
Varsó és környékének fejlesztése | 267 |
Bécs, a hátterét vesztett nagyváros | |
Földrajzi helyzet, történelmi múlt | 272 |
Óváros, elővárosok, külvárosok | 275 |
A bécsi városrégió | 280 |
A népesség alakulása | 280 |
Bécs gazdasági súlya és szerkezete | 285 |
700 ezer háztartás, 700 ezer lakás | 287 |
Lakóhely, munkahely, ingázás | 289 |
Kommunikális ellátottság | 290 |
A közlekedés sajátos problémái | 291 |
Perspektivikus városfejlesztési terv | 294 |
Koppenhága, főváros az ország peremén | 297 |
A koppenhágai agglomeráció kialakulása és fejlődése | 298 |
A koppenhágai agglomeráció területi szerkezete | 301 |
Az agglomeráció gazdasága | 306 |
Lakás- és közműhelyzet, közlekedés | 309 |
A széttárt ujjak terve | 311 |
Stockholm, a megtervezett agglomeráció | 312 |
Stockholm területének és népességének növekedése | 316 |
Város a szigeteken | 320 |
A stockholmi agglomeráció gazdasága | 327 |
Lakás- és közműellátottság, közlekedés | 329 |
Tervek és perspektívák 2000-ig | 331 |
Calcutta, a túlnépesedés nagyvárosa | 337 |
Földrajzi és történelmi háttér | 338 |
Fenyegető túlnépesedés | 342 |
A calcuttai agglomeráció területi szerkezete | 344 |
Az agglomeráció gazdasága | 349 |
Lakás- és közműellátási gondok | 354 |
Túlzsúfolt közlekedés | 357 |
Az agglomeráció jövője és fejlesztésének problémái | 358 |
Tokió, a Távol-Kelet legdinamikusabb metropolisza | 360 |
Tokió földrajzi helyzete | 360 |
A város kialakulása és fejlődése a második világháboú végéig | 361 |
Tokió közigazgatásának fejlődése | 364 |
Tokió szerepe az ország társadalmi-gazdasági életében | 372 |
A tokiói aggomeráció kommunális ellátottsága | 382 |
Az agglomeráció jövője | 384 |
Chicago, az "igazi" amerikai nagyváros | 393 |
USA, a nagyvárosok országa | 393 |
Miért vált ismertté a világon Chicago? | 398 |
Kedvező földrajzi helyzet, gyors városnövekedés | 400 |
A két államra kiterjedő agglomeráció | 404 |
A pénzvilág és az acélipar | 416 |
Közlekedés | 421 |
A további fejlődés problémái | 424 |
New York és a világ első megalopolisza | 427 |
24 dollártól a dollármilliárdokig | 429 |
Vég nélküli nagyváros | 433 |
A népesség alakulása az agglomeráció birodalma | 448 |
A finánctőke birodalma | 450 |
Súlyosbodó lakáshelyzet | 454 |
Növekvő gond a közműellátás | 457 |
Közlekedési csőd | 459 |
A megalopolisz | 463 |
Budapest, Közép-Európa legnagyobb városa | |
A nagyvárosi fejlődésre ható tényezők | 468 |
A budapesti agglomeráció területi szerkezete | 478 |
Budapest népesség-gyarapodása a felszabadulás előtt | 485 |
Budapest és környéke népessége 1945-1970 között | 488 |
A foglalkoztatottsági viszonyok alakulása és az agglomeráció társadalmi-gazdasági szerkezete | 495 |
A társadalmi, gazdasági élet budapesti koncentrációja | 499 |
A budapesti agglomeráció ipara | 500 |
Egyéb gazdasági ágak helyzete | 508 |
A lakáshelyzet Budapest és környékén | 509 |
Budapest távlatai | 515 |
Irodalomjegyzék | 528 |