Előszó
Részlet a könyvből:
Oroszország Nagy Péter alatt. (1682-1725.)
Oroszországban, a mint azt a VI. kötet 286. lapján láttuk, 1584-ben a gyermeknélküli Feodor czárral a Rurik-törzs fiága ki volt...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
Oroszország Nagy Péter alatt. (1682-1725.)
Oroszországban, a mint azt a VI. kötet 286. lapján láttuk, 1584-ben a gyermeknélküli Feodor czárral a Rurik-törzs fiága ki volt halva és 1613-ban, hosszas trónvillongások után, az anyai részről a Rurik-házból származott Feodorovics Mihály lett czárrá választva. III. Mihály Feodorovics (1613-1645.), ki a Romanow-házból eredő uralkodók sorát megnyitotta, józanság és szelidség által megszilárdította trónját s a rendet és békét a zilált országban helyreállította. Alexei Michaelovics (1645-1676.); ki már tizenöt éves korában lépett a kormányra, védelmébe vette a lengyel köztársaság ellen fellázadt kozákokat és Oroszországhoz való csatlakozásuk fejében adómentességet, külön törvénykezést biztosított nekik és azon jogot, hogy hetman-jukat - ez volt főnökük czíme - maguk választhatják, minek fejében nekik hatvanezer kozákot, kiknek bizonyos évi összeget igértek, kellett a czár szolgálatára fegyverben tartaniok. Az 1667-ben Andrussowban Kázmér János lengyel királylyal kötött fegyverszünetben akkép osztották fel a kozákok országát a köztársaság és Oroszország között, hogy a Dineper képezte a határt; egyúttal visszakapta Szeverien és Szmolenszk tartományokat is. A még mindig teljes barbársággal határos durvaságba sülyedt orosz nép miveltségének emelésére Alexei a kitűnő intézmények egész sorát alkotta.
Feodor Alexeiwits, Alexei fia és utóda, atyja szellemében folytatta a kormányzást s különösen az által szerzett érdemeket birodalma körül, hogy az úgynevezett „Roszrjäd-könyvek" megsemmisítése által, melyekbe a főnemesség összes kiváltságai bejegyezve voltak, a nemesség jogigényeinek, a magasabb hivatali állások örökös birtoklására, véget vetett. Alatta legelőször keveredtek harczba az oroszok a törökökkel, mely az utóbbiak hátrányával végződött.
Feodor már 1682-ben meghalt, csak hat éves uralkodás után, huszonöt éves korában, s mivel gyermekeket nem hagyott hátra, a korona bátyját, Ivánt, Alexei második fiát illette.
Vissza