Világtörténet II. (töredék)

Szerző

Dr. F. J. Holzwarth

Dr. Holzwarth F. J.

Fordító

Szabó Ferencz

Temesvár

'Dr. F. J. Holzwarth: Világtörténet II. (töredék) ' összes példány

Kiadó:	Szabó Ferencz
Kiadás helye:	Temesvár
Kiadás éve:	1887
Kötés típusa:	Félbőr
Oldalszám:	602 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Töredék kötet. Aranyozott, bordázott gerincű félbőr könyvkötői kötésben. A második javított kiadás után többek közreműködésével fordította és kiadja Szabó Ferencz, német-eleméri plébános. Nyomatott a Csanád-Egyházmegyei Könyvsajtón, Temesvárott.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A római birodalom nagysága és egységre.

Ha a római világbirodalom előcsarnokaiba lépünk, mit reménylünk ott találni?
Miután Cyrus az ázsiai világbirodalomnak örökségébe lépett, utóda Dárius. Hystaspes fia. volt az első,. ki nyugat felé irányzá tekintetét: de a mennyire mi tudjuk, nem volt szándékában keletnek kulturáját a meghódítandó országokba átültetni, keletet és nyugatot egy megmérhetetlen birodalomba összeolvasztani.
Ezt szándékozott tenni a görög világnak a perzsákon megboszúlója. Sándor, de hogy törekvései és alkotásai közepette meghalt, hogy birodalma nem volt hosszú életű, azt eléggé tudjuk. Az ő örökségébe és az azokban foglalt keleti birodalmakéba Róma lépett és ahhoz még egy egész világot csatolt, melyről Sándor és azok kik ő előtte éltek, semmit sem tudtak; „azután bizonyost akarék tudni a negyedik szörnyállatról. mely igen különbözött valamennyitől, az igen rettenetesről, melynek fogai és körmei vasból valának, mely evék, és apróra zúzá és a többit lábaival eltapodá. És a néző e következő magyarázatot nyerte: "A negyedik szörnyállat a negyedik ország lesz a földön, mely nagyobb lesz minden országnál és fölemészti az egész földet, letapodja és összerontja azt" (Dániel VII.)
Valamint a folyók a tengerbe ömlenek és az ebből felszálló gőzök ismét az országok fölé vonulnak és azokra hatást gyakorolnak, így az összes népek árjai a római világbirodalomba folytak össze és az egyetlen Kómában halmozták össze kultúráik eredményeit, és a mit a Tiber folyó partjain fekvő világváros gondolt és tett, azt ismét visszaszármaztatta valamennyi néphez és reájok nyomta saját bélyeget. Róma ugyanis nemcsak az országokat hódította meg, hanem a népeket is, nemcsak a földet, hanem a lelkeket is, mindent magába vonva és mindeneknek ismét a magáéból adva. Vissza

Tartalom

Második könyv.
A római világbirodalom.
Bevezetés 3
I. A római birodalom nagysága és egysége 3
II. A kereszténység összeütközése a római birodalommal 8
III. A büntetés és Róma új világuralma 10
IV. A keletnek bűne és bűnhődése 13
V. A császárság megújulása 14
Első fejezet. A császárok Augusztustól Vespasianig 15
I. Caesar Octavianus Augusztus (29 Kr. e. - 14 Kr. u.) 15
II. Tiberius (14-37 Kr. u.) 25
III. Cajus Caligula (37-41 Kr. u.) 30
claudius (41-54 Kr. u.) 34
V. Nero (54-68 Kr. u.) 40
VI. Galba, Otto és Vitellius (68-69 Kr. u.) 53
Második fejezet. A római világ és a keresztény egyház 61
I. A keresztény egyház 61
II. Egy rómainak napi munkája 66
III. Gazdag és szegény 68
IV. A rabszolga 71
V. A cslaád 75
VI. Irodalom és művészet 78
VII. A vallás 82
VIII. AZ általános nyomor 85
IX. A keresztények 86
X. Jerusálem pusztulása 89
Harmadik fejezet. A Flaviusok dynasztiája 101
I. Titus Flavius Vespasian (69-79) 101
II. Titus (79-81) 106
III. Domitian (81. szept. 13-tól - 96. szept. 18-ig) 109
IV. Culturtörténeti visszapillantás 115
Negyedik fejezet. A császárok Nervától Antonius Pius haláláig (96-161) 119
I. Nerva (96-97) 119
II. Traján (97-117) 120
III. Hadrián (117-138) 130
IV. Antonius Pius (138-161) 134
Ötödik fejezet. A császárok Marcus Aareliustól Constantinig 140
J. Marcus Aurelius Antoninus (161-180) 140
II. Commodua (180-198) 150
III. Pertinax (193. január-márczius) 152
IV. Julianus, Niger. Albínus és Septimius Severus (J93-197) . . . 153
V. Septimius Severtis (197-211) 155
VI. Caraealla (211-217) 160
VII. Macrinus (217-218). 162
VIII. Heliogabalus (218-222) ... 164
IX. Alexander Severus (222-235) . 166
X. A thrák Maxim in (235-238) . . . . . . . . 172
XI. Balbinusj Pupienus és az ifjabb Gordian (238-244) 175
XII. Az arab Phllippus (244-249) . . . . ... . ... . . . . 176
XIII. Deeius (249-251) ... . . - - 177
XIV. Gallus és Aemilian (251-253) . 187
XV. Valerian (253-260) . 188
XVI. Gallienus (260-268) . . . . . . 192
XVII. A góth Claudius (268-270) . . 196
XVIH. Aurelián (270-275) . . . . , . . . . . 197
XIX. Az utolsó császárok Dioeletian előtt (27,5-285) . . 202
XX. Dioeletian (284-305) ... . . . .. . . 204
Hatodik fejezet. A keresztény római birodalom Nagy Consiantintöl
Nagy Theodosiusig. (313-395) . . . . . . . ... . 232
I. Nagy Constantin (313-337) 232
II. Az egyházi építészet története . . , . 244
III. Constantin és a birodalom szervezése 249
IV. Az arianismus győzelme. Constantin halála (330-337) 254
V. Constantin fiai (337-361) . 257
VI. Julián a iiitéhagyott (361-363) . 268
VII. Jovian (363-364) . . . ., ... ... . 283
VIII. I. Valentinian (364-375) és Valens (364-378) 285
IX. A hunnot 287
X. Gratian (378-383), Nagy Theodosius (379-395), II. Valentinian (383-392) 300
XI. Befejezés ... . . . . . . . 313
Hetedik fejezet. A népvándorlás és alakulatai 317
I. A germánok . . . . 318
II. Alarich és a nyugati góthok (395-480) 342
III. Genserieh és a vandalok (406-520) . 345
IV. Attila föllépte (381-433). . . . 846
V. Az első hadjáratok (434-447) 352
VI. A byzanti követség (449) . . 356
VII. Attila otthon (449) . 366
VIII. A hunn birodalom belállapotai (450 körül) 375
IX. Attila galliai hadjárata (451) 378
X. Attila Itáliában (452) 891
XI. Attila halála (453) ... 396
XII. A hunn birodalom felbomlása (453-536) 400
XIV. A nyugatrómai birodalom'elpusztulása. Odoaker (464-476) . . 410
XV. A keleti góth Theodorioh (475-526) 412
XVI. A keletrómai birodalom beavatkozása a népvándorlások alakulásaiba (527-565) 415
XVII. A langobardok . . . . . . . 420
XVIII. Irhon 428
XIX. Britannia 480
XX. A frankok . . . . . . . . 485
XXI. Az egyház és a népvándorlás. A pelagianismus. Szt.. Ágoston.
Sz. Jeromos. A pápák. A püspökök és a papok. Az ariánus
államok pusztulása. Sz. Benedek és rendje. A keresztények
terjedése, különösen Németországban. Az irodalom 464
XXII. Az ügyek keleten 522
Nyolczadik fejezet. Az izlam (709-730) 525
I. Mohammed . 525
II. Vallásrendszere 528
III. Az első khalifák 530
IV. A nyugati góth birodalom Spanyolországban és bukása ... . 535
Kilencedik fejezet. A 800-dik év Karácsonyjának előestéje (716-755) .. 545
I. A byzancziak és a langobardok szorongatják a szentszéket . . . 545
II. Heristali Pipin. (Kevéssel 650 előtt - 714. decz. 17.) . . ... 552
III. Martel Károly (713-741) . . . . . . . ... 555
IV. Sz. Bonifácz . ... . . . . 559
V. Kis Pipin (741-768) . . . . . . . . . . . . 594

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem