Világtörténet I. (töredék)

Előszó

BEVEZETÉS.

Fogalma és föladata a történelemnek.

Történelem a ,történt' igétől jő, s nyelvünken annak, a mi történt, előadását jelenti. Tehát a történelem igen különnemű lehet, mennyiben sokfélék a világi események. E könyvben történelem alatt az átalános, vagy világtörténetet értjük; mi azon események előadása, mellyek következményeiknél fogva az emberi nemzetre nézve nevezetesek lettek. Illyen események részint természetiek, például: vizáradások, földrengések, vulkáni kitörések stb., részint a népeknek, vagy egyes embereknek tettei és szenvedései, péld. háborúk, zendülések, az államszervezetek és törvények változásai, különféle találmányok, mellyek által az ember szolgálatára készti a természetet, önszellemének magasb röptét ad, életét kellemesiti, és biztosítja, vagy nemét és annak munkáit föl is dúlja. De ki számlálhatná el azon balesetek sorát, mellyek az emberi-nemet sújtották, az árvizeket, vészkórokat, és éhségéveket? és ki bírná elmondani végtelen sorait amaz erőszaknak, mellyet az emberek önnemökön elkövettek; a háborúkat, csaták- és zendüléseket, az ellenség dühe által lángba borult városokat, az elpusztult térségeket, a rabigába hajtott emberek millióit? Jó és szép is bőven fordul ugyan elő r de a rossz mélyebben ül az emlékezetben; valamint hogy a zivataros napokra könnyebben emlékezünk, mint a derültekre: - azért mindezen események- és tettekből a nyomósbakat emeljük ki, s különösen azon népek- és emberekről szólunk, kik lényegesen eszközlék e fokoni állásunkat, mellyről most ámult- és jövőbe pillantunk.
És miért olvassuk a történelmet? Van-e ember, ki sokszor az övéire, azok örömei-, s fájdalmaira nem gondolna; ki feledni tudná a tőlők vett jót, az általuk neki hagyott örökséget? Vissza